Mire jó a hipnózis? - Agystimuláció segíthet a stressz és a fájdalom kezelésében

Tudósok csúcstechnológiás agystimulációt alkalmaztak, hogy hipnotizálhatóbbá tegyék az embereket – olvashatjuk a Stanford Medicine-ben. De miért is akarják hipnotizálhatóbbá tenni az embereket? Mire jó a hipnózis és miért lehet hasznos fokozni a rá való fogékonyságot?

A hipnózis a hiedelmekkel ellentétben egy roppant hasznos eszköz, melyet akár a gyógyításban, fájdalomcsillapításban (például krónikus fájdalomban szenvedő betegek esetében) is eredményesen használhatunk, de stresszcsökkentésre is alkalmazható vagy épp segíthet leszokni a dohányzásról.

De vajon egyformán hat az emberekre? Nem, hiszen nem mindenki ugyanolyan mértékben hipnotizálható. Vannak fogékonyabbak, azaz hipnábilisabb személyek és kevésbé fogékonyak.

A felnőttek körülbelül kétharmada legalább valamilyen szinten hipnotizálható, 15 százalékuk pedig erősen hipnotizálhatónak számít.

Akik szenzitívebbek erre a módszerre, azoknál eredményesebb lehet például a fájdalomcsillapító hatás is. Így talán már könnyebben érthető, hogy miért is keresik a kutatók a választ arra, hogyan tehetnének egy kevésbé hipnábilis embert bevonhatóbbá. „A hipnózis az erősen összpontosított figyelem állapota, és a magasabb hipnotizálhatóság növeli annak esélyét, hogy a hipnózist használó technikák eredményesebben működjenek” – mondta David Spiegel, a tanulmány vezető szerzője.

Az, hogy valakit milyen mélyen lehet hipnotizálni, egy olyan stabil tulajdonság, mint például az IQ – egyik sem sokat változik a felnőttkor során, azaz genetikai alapjai lehetnek. A Stanford Medicine kutatói azonban olyan módszert találtak a hipnotizálhatóság átmeneti fokozására, amely potenciálisan több ember számára teszi lehetővé a hipnózis alapú terápia előnyeinek elérését.

A kutatók a koponyán keresztül mágneses stimulációt alkalmaztak a krónikus fájdalomban szenvedő betegek hipnotizálhatóságának átmeneti fokozására, akik így jobb jelöltek lettek a hipnoterápiára. Egy 2 percnél rövidebb elektromos stimulációról beszélünk, ami egy pontos agyterületet céloz meg és ezzel körülbelül egy órára növelheti a résztvevők hipnábilitását.

A kutatás során 80 fibromyalgiában szenvedő résztvevőt vontak be. A fibromyalgia tulajdonképpen az egész testre kiterjedő krónikus izomfájdalommal és fáradtsággal járó állapot, amelyet a központi idegrendszer problémája okoz. A hipnoterápia segítségével azonban mérsékelhető a betegség okozta szenvedés.

A résztvevők fele két 46 másodperces elektromos impulzust kapott, míg a résztvevők másik fele álkezelésben részesült. A hipnotizálhatóságot közvetlenül a kezelések előtt és után értékelték olyan módon, hogy sem a betegek, sem a kísérletvezetők nem tudták, ki melyik csoportba tartozik. A végeredmény azt mutatta, hogy a neurostimulációban részesült személyek hipnotizációra való fogékonysága szignifikánsan nőtt, míg a színlelt csoport hipnábilitása nem változott. Egy órával később azonban a hatás elmúlt és nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a két csoport tagjai között.

Az előzetes remény tehát, hogy a neurostimuláció még egy olyan stabil tulajdonságot is megváltoztathat, mint a hipnotizálhatóság, a kutatás alapján beigazolódni látszik.

A kutatók azt tervezik, megvizsgálják, hogy a neurostimuláció különböző dózisai javíthatják-e még jobban a hipnábilitást. Az új eredményeknek a hipnózison túlmutató következményei is lehetnek.

Elképzelhető, hogy a neurostimuláció képes lehet ideiglenesen egyéb stabil tulajdonságokat is megváltoztatni, vagy fokozni az emberek válaszát a pszichoterápia más formáira.