„Szemhéjai fokozatosan elnehezednek. Már alig bírja nyitva tartani a szemét. Álmosabb! Egyre álmosabb! Mindjárt elalszik!” – duruzsolja ellentmondást nem tűrő hangon a hipnotizőr, miközben egy terjedelmes zsebórát lenget kiszemelt áldozata előtt. Nagyjából ilyen kép él legtöbbünk fejében a hipnózis folyamatáról. Sajnos. A ma elérhető filmek, sorozatok és mesék ugyanis rendszerint felszínes sztereotípiákon keresztül mutatják csak be az emberi elme egyik legérdekesebb jelenségét. Vegyük sorra a főbb tévhiteket!
A hipnózis technikájáról Thomas Mann Mario és a varázsló című elbeszélése óta meglehetősen torz hiedelmek terjedtek el. Egyesek félnek tőle, mivel az emberek rejtett befolyásolási lehetőségét látják benne. Mások még egy olcsó, Las Vegas-i bűvésztrükknél sem tartják többre. Csakhogy egyik hozzáállás sem helyes! A hipnózisnak tudniillik évezredes hagyománya van, amelyet nem is oly rég a pszichológia tudománya is bevett már módszertani eszköztárába. Persze csak azután, hogy jó alaposan körüljárta és megvizsgálta. Na de mi is az a hipnózis valójában?
Orne ma már klasszikusnak számító meghatározása szerint: „A hipnózis egy olyan pszichológiai állapot vagy feltétel, amelyet egy ritualisztikus eljárás (a hipnózisindukció) vált ki, s amelyben a személy átéli észlelése, viselkedése és gondolkodása megváltozását – ami a hipnotizőr szuggesztióira adott válaszként jön létre.”. A hipnózis tehát egy olyan módosult tudatállapotnak tekinthető, amelyet speciális hipnózisindukciók segítségével hozunk létre, alanyunk élményeit és tapasztalatait pedig különféle szuggesztiók segítségével befolyásoljuk. Dióhéjban ennyi volna.
Na de mik a legnagyobb tévedések?
A hipnózis egy paranormális jelenség
Ez talán az egyik legsúlyosabb tévedés. A hipnózis valaha tényleg egy megmagyarázhatatlan pszichés anomáliának számított, amelyet a különféle kultúrák papjai, táltosai, varázslói és sámánjai alkalmaztak a hozzájuk fordulókon (szakszerű kísérletek híján persze). Jó ideje azonban világos már a pszichológusok számára, hogy a hipnózis állapota az emberi agy egy nagyon is természetes jelensége, amelyet professzionális és misztikus módszerekkel egyaránt indukálni lehet. A hipnózis lényege ugyanis röviden az, hogy a hipnotizőr gondosan megválogatott szavainak hatására a hipnotizált személy agyi aktivitása megváltozik, figyelmi fókusza beszűkül, tudata pedig a hipnotizőr utasításaira egyre fogékonyabbá válik.
A hipnózishoz szükség van valamilyen eszközre
A hollywoodi filmekben igen, egyébként nem. A hipnotikus állapot létrehozására szolgáló instrukció (a már említett hipnózisindukció) ugyanis úgy épül fel a legtöbb esetben, hogy a célszemélyt arra kérik, jól figyeljen meg valamit – például egy kis pontot a falon. Mindezek után arra hívják fel a figyelmét, hogy ez a bizonyos dolog egyszer csak elhomályosul. Az alanynak ekkor pislognia kell, egyre álmosabbnak érzi magát, végül le is csukódik a szeme. Csakhogy egyáltalán nem alszik el! Erre később még visszatérünk. Az alany „csak” egy speciális tudatállapotba kerül, amely a gyakorlatban sok más módon is létrehozható.
Hipnotizálni tulajdonképpen bárkit lehet
Nos, akkor valószínűleg már rég egy hipnotikus diktatúrában élnénk. Az igazság az, hogy az emberek korántsem egyformán hipnotizálhatóak. Vannak, akik könnyen és gyorsan jutnak hipnózisba, s ott sokféle szuggesztiót képesek átélni, míg másoknak ez már sokkal nehezebben vagy egyáltalán nem megy. A legjobb talán az, ha a hipnotikus fogékonyságot (vagyis a hipnabilitást) egy olyan stabil személyiségvonásnak tekintjük, amely (a kedvességhez hasonlóan) egyesekre inkább, másokra pedig kevésbé jellemző. Fontos ugyanakkor megjegyeznünk, hogy a hipnotikus fogékonyságnak
semmi köze a befolyásolhatósághoz vagy az akaratgyengeséghez!
Egy hipnotizált embert bármire rá lehet venni
Egészen pontosan: bármire, amire egyébként is rávehető lenne. És ez fontos különbség! A hipnózis ugyan valóban a tudatos kontroll akaratlagos felfüggesztéséről és a „hipnotizőr kezébe adásáról” szól – csakhogy nem minden feltétel nélkül! A hipnotizált személyekkel különféle hallucinációkat láttathatunk és hallathatunk, emlékeket feledtethetünk el vagy épp idéztethetünk fel velük, sőt akár még a fájdalomérzetüket is könnyűszerrel megszüntethetjük. Arra rávenni őket azonban lehetetlen, hogy valakit megverjenek, nyilvánosan meztelenre vetkőzzenek, vagy épp kiugorjanak egy nyitott ablakon. Kivéve persze, ha erre egyébként normál állapotukban is hajlandóak lennének…
Hipnózisban lenni olyan, mint aludni
Ez a tévhit teljesen érthető. A „hipnózis” szó elvégre valóban alvást jelent, mivel az Hüpnosz, a görög álomisten nevéből ered. Sokáig még maguk a pszichológusok is úgy vélték, hogy a hipnózis egyfajta alvásszerű állapotnak tekinthető. Miért? Természetesen azért, mert hipnózis közben az emberek mozdulatlan tagokkal és csukott szemekkel – kimondottan ellazult állapotban – ülnek/fekszenek. Ez a hasonlóság azonban csak látszólagos! Többek között még az agyhullámokban sem jelennek meg alvásra jellemző mintázatok. Sőt, hipnózis akár még testmozgás közben is létrehozható! Az úgynevezett aktív-éber hipnózis során egy szobakerékpárt hajt az alany, s aközben kapja a különféle indukciókat és szuggesztiókat.
A hipnózis csak az emberek szórakoztatására jó
Szerencsére nem. A szakemberek legalábbis soha nem használták és nem is használhatták erre. Ahhoz, hogy egy pszichológus hipnoterápiát tarthasson ma Magyarországon, egy különálló módszerspecifikus képzést kell előtte elvégeznie. Csak ezután alkalmazhatja hipnotizőri tapasztalatait mások gyógyítására. A hipnózis ugyanis az arra fogékonyaknál számtalan lelki betegség esetén kiváló terápiás módszer lehet. De nem csak erre használható! Ahogyan azt korábban már említettük: hipnózissal akár még a fájdalomérzet is hatásosan megszüntethető. Éppen ezért az úgynevezett hipnoanalgézia segítségével ma már egy kellemetlen fogászati beavatkozás vagy akár egy komplett gyermekszülés is könnyedén levezethető – mindenféle fájdalomcsillapító szer alkalmazása nélkül!
Felhasznált szakirodalom: Csépe V., Győri M., & Ragó A. (2007). Általános pszichológia 3. – Nyelv, tudat, gondolkodás.
