Életünk jelentős részét munkával töltjük, így az azzal való elégedettségünk nagyban befolyásolja jóllétünket. Az, ahogyan a munkánkra tekintünk, a teljesítményünkre is kihat. Mi a különbség az állás, a karrier és a hivatás között? Min változtat, ha más perspektívából közelítjük meg a munkánkat? Cikkünkből kiderül.
A Yale Egyetem kutatója, Amy Wrzesniewski számtalan vizsgálatot végzett annak kapcsán, hogyan befolyásolja teljesítményünket az, ahogyan a munkánkra tekintünk, ahogyan azt értelmezzük. Kutatásai alapján azt találta, hogy az emberek hozzáállása három csoportba sorolható.
Állás, karrier vagy hivatás?
Lehet valakinek állása, karrierje vagy hivatása. Mi a különbség? Azok, akiknek állása van, gazdasági tranzakcióként tekintenek munkájukra. Számukra ez egyfajta szükséges rossz, amiért a jutalom a fizetés, és alig várják, hogy leteljen a munkaidejük. A munkát eszköznek tekintik inkább, mintsem célnak. Amennyiben az egyénnek karrierje van, a fő motivációja a ranglétrán való előrehaladás és a siker, mely által megerősítheti önbecsülését és elérheti a számára kívánatos társadalmi státuszt. Folyamatosan törekszik a még jobb teljesítmény elérésére, sok időt és energiát fektet munkájába, melyet ugyanakkor magáénak is érez. A hivatással rendelkező személyek esetében nem anyagi jutalom a motivációs tényező, hanem a közjó szolgálata erősségeik felhasználása által. Ez adja számukra a célt és a munka értelmét. Munkájukkal ők a legelégedettebbek, és mindenki másnál szorgalmasabban és lelkiismeretesebben dolgoznak.
A munkaorientációk nem különíthetőek el egymástól teljesen. Ez azt jelenti, hogy egy olyan személy számára is fontos lehet az anyagi ösztönzés, aki hivatásként tekint a munkájára. Azonban ez nem olyan hangsúlyos nála, mint azoknál, akiknél ez az elsődleges motivációs tényező vagy munkájukra állásként tekintenek. A kutató azt se zárja ki, hogy valakinek két orientációja is legyen. Ez lehet a hivatás-karrier és az állás-karrier. Ezzel szemben azt állítja, hogy lehetetlen, hogy egy személy egyszerre tekintsen a munkájára állásként és hivatásként is az elsődleges ösztönzők szempontjából.
Nem a Foglalkozásunk vagy a munkakörünk határozza meg, hogyan tekintünk munkánkra.
Ez sokkal inkább beállítódásunk kérdése. A kutatások során Wrzesniewski azt találta, hogy ugyanabban a pozícióban dolgozó emberek között is egyenlő arányban oszlik el ez a három értelmezési lehetőség. Vannak olyan orvosok, akik állásként tekintenek munkájukra és vannak olyan adminisztratív asszisztensek és takarítónők, akik hivatásként élik meg, amit nap mint nap tesznek.
Miért érdemes tudnom, hogy melyik a rám leginkább jellemző munkaorientáció?
Fontos leszögezni, hogy nincs jó vagy rossz munkaorientáció. A kutatások azonban kimutatták, hogy azok, akik hivatásként tekintenek munkájukra, sokkal elégedettebbek munkahelyi tevékenységükkel, valamint az egész életükkel. Ezen felül a munkakörüket is jobban személyre tudják szabni úgy, hogy az illeszkedik erősségeikhez és érdeklődésükhöz. Amennyiben tisztában vagyunk saját munkaorientációnkkal, könnyebben tudunk rajta változtatni. Ha elégedetlenek vagyunk a munkánkkal, viszont nem szeretnénk munkahelyet és szakmát váltani, akkor a beállítódásunk változtatása segítségünkre lehet.
Hogyan találjunk értelmet és örömöt a munkánkban?
Shawn Achor a Boldogság mint versenyelőny című könyvében hasznos gyakorlati tanácsokat ad arra, hogyan változtassuk meg munkánkkal kapcsolatos hozzáállásunkat.
Készíts a munkaköri leírásodból hivatásleírást!
Képzeld el, hogy valakinek kedvet szeretnél csinálni ahhoz a feladatkörhöz, melyben dolgozol! Hogyan írnád le? Gondold át, mik a pozitívumai a pozíciónak, és ez neked is segít majd felfedezni a munkád jelentőségét.
Írd össze a személyes céljaidat!
Miután megírtad a listát, gondold át, hogyan kapcsolódhatnak ezek a célok a jelenlegi munkahelyi feladataidhoz.
Illeszd be az összképbe az apróbb részeket!
Írj le egy olyan feladatot, ami szerinted leginkább értelmetlen a munkádban! Ezután gondold át, milyen jelentősége lehet és mi a célja! Ha meg van a válasz, azonban továbbra sem látod benne az értelmet, akkor írd le, szerinted mihez vezet az eredmény. Ezt egészen addig ismételd, míg az apróbb értelmetlennek tűnő feladatok értelmet nem nyernek azáltal, hogy képessé válsz összekötni őket céljaiddal!
Felhasznált szakirodalom: Achor, S. (2015): A boldogság, mint versenyelőny. HVG, pp. 107-110. Sanderson, K. (2017). Career Matters: Leveraging Positive Psychology to Guide Us to Good and Right Work. Wrzesniewski, A., McCauley, C. R., Rozin, P., & Schwartz, B. (1997). Jobs, careers, and callings: People’s relations to their work. Journal of Research in Personality, 31, 21-33.
•••
Neked munkád van, vagy hivatásod? Karrierfókuszú önismereti workshopunkon a coaching és a művészetterápia módszereivel segítünk megtalálni az utadat, amin kiteljesedhetsz!