Az anyává válás a legtöbb nő életében az egyik legcsodálatosabb dolog. Egy baba születésével egyetemben egy új család is születik, amelynek az örömök mellett számos eddig ismeretlen kihívással kell megbirkóznia. Hogyan befolyásolja az anyaság az újdonsült anyukák önértékelését, és mindezek milyen hatással vannak a párkapcsolatra?

A pszichológiában nagy az egyetértés abban, hogy az önértékelés nem egy sziklaszilárd konstruktumként értelmezendő, sokkal inkább dinamikusan formálódik a különböző életszakaszokkal és eseményekkel párhuzamosan. Az önértékelésünk életünk hajnalán kifejezetten magas, jelentősen csökken a viharos serdülőkor alatt, majd belépve a felnőttkorba fokozatosan növekszik, végül pedig időskorra újabb mélyrepülést vesz. Legalábbis eddig ez volt a legelterjedtebb elképzelés. Egy friss kutatás szerint a populáció jelentős részének életében bekövetkezik egy bizonyos esemény, amely komoly hatással van mind az önértékelésre, mind a párkapcsolati elégedettségre. Ez pedig nem más, mint az anyává válás.

A Tilburg University kutatói longitudinális vizsgálatokkal mérték fel többezer kismama önértékelésének és párkapcsolati elégedettségének alakulását a szüléstől egészen a gyermekük három éves koráig. Az anyák önértékelése közel azonos mintázatot mutatott: a terhesség alatt csökkent, a szülést követő hat hónapban emelkedni kezdett, majd újbóli visszaesést mutatott a rákövetkező néhány évben.

Ez a mintázat talán annyira nem is meglepő, ha jobban átgondoljunk a várandósság alatti és az azt követő változásokat egy nő életében.

A terhesség a legtöbb nő testét jelentős mértékben átalakítja, amely komoly hatást gyakorol az önértékelésre.

Ezeknek a testi változásoknak az eredménye az alacsonyabb önértékelés. Másrészről a szülést követően az anyasággal lehetősége nyílik a nőknek egy önmagukon túlmutató értelemteljes élet megtalálására. Az ezt követő időszak azonban számos kihívást rejt magában. Az anyák különböző biológiai, pszichológiai és szociális változáson mennek keresztül, amelyek sokszor nehézséget jelentenek számukra. Nem csoda, hiszen

hirtelen meg kell tanulniuk gondoskodni valakiről, akinek az élete csak tőlük függ.

A szülést követő érzelmi koktél befolyásolja azt, ahogyan az anyák saját magukhoz viszonyulnak, de azt is, ahogyan párjukra tekintenek.

Az új jövevény érkezése a családba számos kihívást tartogat az anyák és apák számára egyaránt.

A párkapcsolati elégedettség is hullámzó mintázatot mutat az újdonsült anyák esetében. A várandósság idején megemelkedik, majd drasztikusan lecsökken a szülést követően. Az évek során együttjárás mutatkozik az önértékelés és a párkapcsolati elégedettség mintázatában.

Egy kisbaba születésével újfajta feladatok tárháza szakad a fiatal szülők nyakába,

amelyek sokszor okoznak frusztrációt vagy kimerülést. Mindezek pedig próbára teszik a jól működő kapcsolatokat is. Továbbá az önértékelésnek is jelentős szerepe van a párkapcsolatok alakulására nézve. Hiszen csak úgy tarhatunk fel jól funkcionáló kapcsolatot másokkal, ha önmagunkkal is harmóniában vagyunk.

A kutatásban érdemes megemlíteni néhány limitációt. Például, hogy nem álltak rendelkezésre adatok a terhesség tizennyolcadik hetét megelőzően, valamint a baba születését követő harmadik év után. Ezek fényében nehéz megmondani, hogy a kisgyermekes anyukák önértékelése és párkapcsolati elégedettsége mikor állhat vissza a várandósságot megelőző szintre. Bár a kutatók abban egyetértenek, hogy az önértékelés csökkenés csak átmenetileg áll fenn, mégis jelentősen növelheti a posztnatális depresszió kialakulásának kockázatát.

Ahogy látható, az anyává válás útja számos akadállyal és kihívással tarkított. Azonban könnyebben megbirkózhatunk a nehézségekkel, ha hiteles szakmai segítség kíséretében járjuk végig életünk egyik legcsodálatosabb időszakát. Tanácsadó központunkban megbízható és hiteles szakemberek segíthetik a szülővé válást. További információkat itt talál!

 

Felhasznált szakirodalom: van Scheppingen, M. A., Denissen, J. J., Chung, J. M., Tambs, K., & Bleidorn, W. (2017). Self-esteem and relationship satisfaction during the transition to motherhood. Journal of Personality and Social Psychology. DOI: 10.1037/pspp0000156.