Önt is az ágyig követi a munkája? Éjszakánként nem tud rendesen aludni, mert folyton zakatol az agya? Higgye el, nincs ezzel egyedül. A legújabb kutatások szerint az el nem végzett teendők vagy éppen munkahelyünk hazahurcolt pszichikai csatái egészen súlyos következményekkel járhatnak. A folyamatosan ránk nehezedő terhek komoly alvászavarokhoz, kimerültséghez és teljesítményromláshoz vezethetnek.
Régóta foglalkoztatja a pszichológusokat és kutatókat, hogy miként függ össze a munkahelyi stressz az egészségünkkel és mindennapi teljesítményünkkel. A kérdéskört vizsgálták norvég kutatók is egy nagyszabású felmérés keretében. Az oszlói székhelyű National Institute of Occupational Health több mint 5000 férfit és nőt kérdezett meg arról, miben látják leggyakrabban a zavart alvás okát.
Három az igazság és egy a ráadás
A kísérletben résztvevők első helyen a munkahelyükön rájuk nehezedő nyomást és az elvégzendő feladatok teljesíthetetlen mennyiségét jelölték meg az alvászavar legfőbb kiváltó okaként. Egyértelműen kitűnik a tanulmányból, hogy azok a feladatok, melyeket még legnagyobb elszántságunk ellenére sem tudunk teljesíteni, egészen álmainkig kísérnek minket.
A felmérésben a második helyet a munkahelyi autonómia és döntési szabadság hiánya érte el. Borzasztóan nyomasztónak éljük ugyanis meg, ha főnökeink mindent előírnak, szabályoznak és bekorlátoznak. A megkötött kezek frusztráló terhe a racionalitás hiányának érzését kelti bennünk, ami mindent eredményez, csak pihentető alvást nem.
A képzeletbeli dobogó harmadik fokára a szerepköri disszonanciák álltak fel. Roppant zaklatóan éljük meg, ha a ránk bízott illetve általunk örömmel végzett feladatoknak nincs közös metszete. Ugyancsak láthatatlan kalapácsként ütlegelhet bennünket éjszakánként az a tudat, hogy az irántunk támasztott elvárások szembe mennek saját értékítéletünkkel és legfőbb elveinkkel.
Végül, de nem utolsó sorban álmatlan éjszakákat okozhat, amennyiben feletteseinktől nem kapunk érzelmi és szakmai támogatást. Ezek a tényezők ugyanis alapvető feltételei a jó munkahelyi klímának, az önbizalomnak és a pozitív jövőképnek. Aki a törődés legkisebb szikráját sem érzékeli, az alvás helyett könnyen a bizonytalanság és értéktelenség malomkövei közt őrlődhet.
A négy, fentebb említett tényező legveszélyesebb kihatása, hogy egymást gerjesztve ördögi körré formálódnak.
Az egyre nehezebben ránk nehezedő mókuskerékből igencsak nehéz kiszállni. Aki munkájába vetett örömét és önbizalmát elveszti, az rosszabbul alszik, ami a munkabíró képesség és teljesítmény romlásához vezet. Mindezek egyenesen eredményezik a stressz és frusztráció növekedését. A vezetői rétegnek érdemes lenne elgondolkodni azon, vajon adnak elég döntési szabadságot és támogatást beosztottjaiknak illetve nem kérnek-e tőlük olyan feladatot, amely elvi akadályokba ütközik.
Fizetetlen éjszakai túlórák, méghozzá hétvégén
Az összkép természetesen sok mindentől függ- jegyzik meg a tanulmány szerzői. Minden személy másként reagál ugyanis ezen ingerekre.
Aki például hétvégente már azon töri az agyát, mennyi minden tennivalója lesz a következő héten, annak mindezt célorientáltan kellene tennie. A problémaközpontú és megoldásokat kereső gondolkodásmód segít a megmászhatatlannak tűnő munkahegyeket lankás lejtőkké változtatni. Érdemes megtervezni például, hogy hétfőn, amikor bemegyek a munkába először ezt végzem el, azután pedig amazt. A kollégámmal azután beszélem meg a heti projekttervet, miután válaszoltam a hétvégén felgyülemlett emaileimre. Aki ugyanis elkészítette elméletben terveit, az szellemileg is jobban kikapcsolódhat.
A felszabadultság pedig nem más, mint a jó alvás záloga.