A dolgozó, karrierjét építő anya ma már mindennapi jelenségnek számít a munkaerőpiacon. A munkával és az anyai szereppel kapcsolatos elvárásoknak való megfelelés azonban óhatatlanul is feszültséghez, a két terület között kialakuló konfliktushoz vezethet. A munka-család konfliktus azonban nem csak az anyáknál figyelhető meg. A konfliktus elővételezése, illetve az anyai szerep korlátként észlelése a karrierépítésben, már a karrierjük elején álló fiatal nőkre is hatással lehet. Kik azok a tudatos „nem tervezők”? Mit jelent a karriertervezés a leendő anyai szerep tükrében?

A család és a munka összehangolásának nehézségei a nők körében gyakran karrierváltáshoz vezethetnek, a leendő anyák pedig ezt elkerülendően esetleg későbbre tolhatják a gyermekvállalást vagy kevesebb gyermeket terveznek, mint egyébként szeretnének. Minderre további erős hatást gyakorolhatnak a társadalom felől érkező elvárások is.

Karrierdöntéseink mozgatórugói: az értékeink

Természetesen alapvető kérdés, hogy milyen értékekkel rendelkezünk, és hogy tisztában vagyunk-e a döntéseink mögött meghúzódó okokkal. Az értékalapú karrierválasztás modellje irányítja a témát a felé a kérdés felé, hogy mit is jelent megfelelően tervezni a nők számára. Az elővételezett anyai szerepünk értékrendünk egy fontos részét határozhatja meg, döntéseinkben pedig értékeink tükröződnek. A munkaerőpiaci ismeretek, a nemünk és az értékeink kölcsönhatásában nőként érdemes feltennünk a következő kérdéseket, amikor a karrierünkről gondolkodunk:

  • Tervezek én szülővé válni?
  • Mit jelent számomra a sikeres karrier?
  • Ismerem eléggé a munkaerőpiacot?
  • Tudom, milyen állás támogatná anyai szerepemet?

A tervezés gátja: nem akarunk kompromisszumokat kötni

Weer és munkatársai már vizsgálták a kérdést, hogy a fiatal felnőttek hogyan terveznek megküzdeni az esetleges jövőbeli munka-család konfliktussal. Fontos megemlíteni kutatásuk konklúzióját, miszerint az elővételezett konfliktus következtében egyetemista/főiskolás fiatalok a családalapítást érintő (pl. azt későbbre toló vagy tudatosan kevesebb gyereket tervező) stratégiákban gondolkodnak, de karrierjüket nem tervezik másképp.

Nagy feszültséget jelent a fiatal nők számára, hogy miközben társadalmilag inkább elfogadottabb a karrierrel kapcsolatos terveket kompromisszumosabban kezelni, mint a családtervezést, a legtöbb nő mégis vágyik a karrierre, és nem szeretne lejjebb adni vágyaiból. Mindeközben pedig a tervezést az is megnehezíti, hogy a fiatal felnőttek mára családalapítás előtt is pontosan tudják, hogy a két terület (család és munka) összehangolása milyen nehéz feladat.

Fontos kérdés, hogy a leendő anyák hogyan tervezik karrierjüket a döntések kritikus időszakában, a kibontakozó felnőttkorban, 18-25 év között. Coyle és munkatársai kutatásukban azt találták, hogy a nők kibontakozó felnőttként úgy tervezik, mindent szeretnének egyszerre. A fiatal nőkre ma általánosan igaz, hogy nem akarnak lemondani az anyaságról, de eközben nem szeretnének lejjebb adni karriervágyaikból sem –

a „mindkettőre képes vagyok” mentalitás jellemzi őket.

Miközben sokan úgy érzik, a két terület menedzselése könnyedén megy majd, van, aki a „tudatos nem-tervezés” stratégiáját választja.

A 18-25 év közötti korra jellemző a leginkább, hogy bár a családalapítás és a munka kérdése nagyon aktuális, leggyakrabban még nem a valóság. Így lehet az, hogy sokan félvállról veszik a tervezést – mert bár fontos lenne gondolkodni a kérdésről, annyira távoli, megfoghatatlan és ennyi idősen

feloldhatatlan a jövőbeli munka-család konfliktus,

hogy gyakran inkább nem foglalkozunk vele.

Ismerd magad!

A pályaválasztáskor nem szabad „elcsalni” az önismeretet. Ez persze nem azt jelenti, hogy 18 évesen pontosan látnunk kellene, hogyan alakul majd az életünk, de azzal jó, ha tisztában vagyunk, milyen jövő lenne vonzó számunkra, milyen alapértékek mentén hozzuk döntéseinket. Fontos lehet azzal is képbe kerülünk, hogy milyen lehetőségeink lesznek a munkaerőpiacon a választott szakmánkkal, és egy kezdetleges terv sem árt azzal kapcsolatban, hogy az esetleges anyai szerepünket hogyan és mikor szeretnénk betölteni, és ez milyen hatással lesz majd karrierünkre.

A tervezés halogatása vagy

a kérdés tabuként kezelése nem jó stratégia.

Ideig-óráig kezeli a munka-család konfliktustól való félelem tüneteit, de ezt megoldani csak tudatos tervezéssel és sok-sok önismerettel lehet.

 

Felhasznált szakirodalom: Weer, C., Greenhaus, J., Colakoglu, S., & Foley, S. (2006). The role of maternal employment, role-altering strategies, and gender in college students’ expectations of work-family conflict. Sex Roles, 55, 535–544. Coyle, E. F., Van Leer, E., Schroeder, K. M., & Fulcher, M. (2015). Planning to have it all: Emerging adults’ expectations of future work-family conflict. Sex Roles72(11-12), 547-557.

•••

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!

https://youtu.be/z-htXgkYeeE