A halogatás kapcsán legtöbbször a negatív aspektusok kerülnek előtérbe: stressz, lekésett határidők, lelkiismeret-furdalás. Azonban ez a magatartás is járhat bizonyos előnyökkel attól függően, a halogatók mely típusába tartozunk. Melyek ezek a típusok? Miben térnek el egymástól? Hogyan lehet hasznos a halogatás? Cikkünkből kiderül.
A halogatást többnyire nemkívánatos magatartásnak véljük, hiszen számtalan bonyodalmat okozhat: hosszú távon kihat az egészségi állapotunkra, munkahelyi teljesítményünkre, ráadásul stresszesek leszünk és bűntudatot érzünk tőle. Ezzel szemben a kutatások arra mutattak rá, hogy a halogatásnak lehetnek pozitív hatásai is attól függően, a halogatók mely típusába tartozunk.
Aktív vs. passzív halogatók
Angela Hsin Chun Chu és Jin Nam Choi egy 2005-ben megjelent tanulmányukban azt találták, hogy ennek a magatartásnak lehet adaptív formája is. A halogatókat két típusra osztották: aktív és passzív halogatók csoportjára. Utóbbiak azok, akik túlságosan félnek a kudarctól, alacsony a feladat megoldásával kapcsolatos önbizalmuk és nem tudják jól beosztani az idejüket. Ezen felül az idői nyomásra is negatívan reagálnak, szinte cselekvésképtelenné válnak. Az aktív halogatók képesek döntéseiket gyorsan meghozni és racionális indokaik vannak arra, miért tesznek egy feladatot későbbre. Az idői nyomást kihívásként élik meg, jobban reagálnak az így keletkező stresszre, így hatékonyabban dolgoznak. Általában magasabb eredményt érnek el, mint a passzív halogatók, akik gyakran még a határidő után sem készülnek el a rájuk bízott munkával. Az aktív halogatók jobban tudják felhasználni az idejüket és magasabb az én-hatékonyságuk is szemben a passzív halogatókkal.
Milyen előnyök származhatnak az aktív halogatásból?
Az iménti összehasonlításból is kiderült, hogy jelentős különbségek választják el egymástól a két típust. Emiatt is fontos kiemelni, hogy az alábbiakban felsorolt előnyök az aktív halogatás pozitív aspektusaiból származtathatók:
Míg a feladat akár később is elvégezhető, a jó programok feltöltenek. Amikor már csak ülsz az elvégzendő feladat felett, de érdemileg nem végzel hatékony munkát, inkább tedd félre egy kicsit! Ha teheted, kapcsolódj ki! Ez lehet akár tíz perc, vagy akár egy egész délután a határidőtől függően. Később újult energiával jobb eredményeket érhetsz el és gyorsabban is végezhetsz, ha kipihentebb vagy.
Ha egy nagyobb feladat elvégzését halogatod, elvégzed közben az apróbbakat. Mivel a komplex feladat elvégzését elodázod, úgy érzed, valami mást kell csinálnod helyette. Ilyenkor az apróbb tennivalókkal kezded és azáltal, hogy azokat megcsináltad és kipipálhatod a listán, lelkesebb leszel. Ilyenkor a kompetenciaérzeted megnő, így könnyebben, nagyobb lendülettel veted bele magad a nagyobb terjedelmű munka elvégzésébe.
Fókuszáltabban dolgozol és kreatívabb leszel idői nyomás alatt. Amennyiben az aktív halogatók táborát erősíted, rád is serkentően hat az idői nyomás keltette stressz és a releváns információkat is könnyebben hívod elő emlékezetedből. Hatékonyabban dolgozol a megemelkedett koncentráció által és elégedettebb vagy a kezedből kiadott munkával.
Ahogyan ezekből is kiderül tehát, a halogatás sem feltétlen negatív viselkedés, hiszen amennyiben az aktív halogatók típusába tartozunk, még profitálhatunk is belőle. A passzív halogatók se csüggedjenek, hiszen a szakirodalom ma már számtalan segítséget kínál e nemkívánatos viselkedés leküzdésére. Korábbi cikkünkben ehhez gyakorlati tanácsokat is adtunk, valamint a halogatás jelenségéről is bővebben olvashatsz Dr. Takács Ildikóval készült interjúnkban.
***
A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!
https://www.youtube.com/watch?v=z-htXgkYeeE
