Az örökbe fogadó örökbefogadó – a szülők tapasztalatai és kihívásai

Cikksorozatunk második részében az örökbe fogadó szülők sajátos élethelyzetét, tapasztalatait és nehézségeit járjuk körbe, hogy átfogó képet kapjunk arról, hogy mit is élnek át a folyamat során. Hogyan jut el egy pár az örökbefogadás gondolatáig? Milyen szülői plusz feladatokkal és kihívásokkal kell megbirkózniuk az örökbe fogadó szülőknek? Mi segíthet ezeknek a nehézségeknek a kezelésében? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Út az örökbefogadás felé 

Az örökbefogadással foglalkozó szakemberek gondolataiban és írásaiban egyre gyakrabban jelenik meg a veszteség fogalma. Sok szakember azon az állásponton van, hogy az örökbefogadás sikerességének egyik sarkalatos pontja, hogy az örökbe fogadó szülő, és az örökbe fogadott gyermek hogyan képes megbirkózni, és kezelni az örökbefogadás előtt őt ért veszteségeket. Ahhoz, hogy jobban értsük az örökbe fogadó szülők pszichés sajátosságait, fontos tisztában lennünk azokkal a veszteségekkel, amelyekkel általában a gyermektelenséggel küzdő házaspárok vagy egyedülálló nők küzdenek, mire az örökbefogadás gondolatáig eljutnak. A meddőségről és ennek nehézségeiről egy korábbi cikkünkben már írtunk, így erről részletesebben itt nem ejtenénk szót. Fontos tudni, hogy az örökbefogadási kérelem benyújtását gyakran spontán vetélés(ek) is megelőzi, ami óriási veszteségélményt jelent a párnak. Egy idő után a legtöbb pár elindul a mesterséges megtermékenyítés irányába, sok nő éveken át tartó orvosi beavatkozáson vesz részt, amely testileg nagyon megterhelő a számukra. Emellett pszichésen nehéz a pár tagjainak, hiszen ez rengeteg kétséget hoz magával, amely hullámzóan váltakozik a reménnyel. Azonban az egymást követő sikertelen terhességek és kudarcélmények után a pároknak egy idő után el kell fogadnia, hogy nem lehet vér szerinti gyermekük, és ilyenkor indulnak el az örökbefogadás útján.

Az örökbe fogadó szülők speciális élethelyzete és sajátos kihívásai  

Az örökbefogadás menetére és kihívásaira ebben a cikkben nem térünk ki részletesebben, inkább arra fókuszálunk hogy mit élnek át a szülők az örökbefogadás megtörténte után. Az örökbefogadók speciális élethelyzetben vannak, ami magával hoz számos többletnehézséget, és „szülői plusz feladatot”, amivel csak a korábban említett veszteségek feldolgozása után tudnak megfelelően megbirkózni. Fontos tudni, hogy a gyermek veszteségét csak úgy tudják az örökbe fogadó szülők kezelni és gyógyítani, ha azokat felismerik és elfogadják, illetve a saját veszteségeiken dolgoznak. A szülőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy az örökbefogadás életre szóló elköteleződést jelent, és olyan

mentális „szülői plusz feladatokkal” jár, amit nemcsak ismerniük kell, de érzelmileg is át kell élniük és el kell fogadniuk. 

A következőkben tekintsük át azokat a kihívásokat és felmerülő dilemmákat, amelyekkel az örökbe fogadó szülők az örökbefogadás után szembesülhetnek:

• Vajon milyen örökletes tulajdonságai lesznek az örökbe fogadott gyermeknek? A szülőket kíváncsisággal és aggodalommal is eltöltheti, ha ezekről a genetikai jellemzőkről gondolkodnak.

• Mit várhatnak el a szülők a gyermektől?

• Mikor és hogyan mondják el a szülők a gyermeknek, hogy örökbefogadott? Hogyan kezeljék a szülők a gyermek reakcióit az örökbefogadás megmondása után? Fontos, hogy a szülők ne hangsúlyozzák túl, de ne is bagatellizálják a gyermek örökbefogadottságát!

• Kinek mondja el a család, hogy a gyermekük örökbefogadott? Kivel osszák meg ezt a környezetben?

• Ha idősebb korú gyermeket fogadnak örökbe a szülők, akkor fontos, hogy megismerjék, elfogadják és tiszteletben tartsák a gyermek személyiségét és a már kialakult szokásrendszerét.

• A gyermek örökbefogadás előtti korai élményei esetleg károsak lehettek, ezért a szülőknek terápiás funkciót is el kell látniuk a normál szülői funkciók mellett.

• Hogyan kezeljék a szülők gyermekük serdülőkori identitásválságát? Fontos, hogy ebben a nehéz időszakban a szülők megfelelően segítő és támogató módon a gyermek rendelkezésére álljanak.

• Hogyan kezeljék a szülők a vér szerinti szülő örök harmadikként való megjelenését a család életében? A szülők haragot, féltékenységet, és hálát is érezhetnek a biológiai szülőkkel szemben.

• Fontos, hogy engedélyt adjanak arra, hogy a gyermek a vér szerinti családja iránt érdeklődjön. Azonban sosem szabad olyat mondani a gyermeknek, hogy téged eldobtak a szüleid vagy nem kellettél nekik. Illetve ha eljön az ideje, akkor fontos, hogy akár segítsék is a gyermek vér szerinti szülőjével való kapcsolatfelvételét. 

A szülővé váláskor tudatosan és/vagy tudattalanul is hatnak ránk az eredendő családból hozott mintáink. A gyereknevelés során minden szülő próbálja követni, vagy részben elkerülni azt a belsővé tett szülői képet és mintát, amit felépített magában a gyerekkorában megélt élményei, tapasztalatai, és az ezekből formálódott emlékei alapján. Azonban a legtöbb család nem rendelkezik örökbefogadói szülői mintával, így ezek a szülők nem tudnak korábbi tapasztalatokra támaszkodni a szülővé válásukkor.

A szülők sokszor nincsenek felkészülve a gyermekük átlagtól eltérő reakcióira, amelyeket gyakran saját szülői kudarcuknak tulajdonítanak.

Erre jó példa, amikor a gyermek intenzív dühöt és haragot él át, amit a jelen lévő szülők ellen fordít, azonban ezek a heves érzelmek az örökbefogadás élményéből fakadnak, illetve abból a negatív érzésből, hogy a gyermekről lemondtak a vér szerinti szülei. Ennek következtében a szülők elbizonytalanodhatnak saját önképükben, önbecsülésükben, illetve szülői szerepükben is, mert azt érezhetik, hogy ez az ő hibájuk és nem jó szülők. Emiatt fontos lenne, hogy a leendő örökbe fogadó szülőket felkészítsék lelkileg, testileg és szellemileg is gyermekük fogadására, hiszen ez az egyik feltétele a sikeres örökbefogadásnak.

Az örökbefogadás titkolása  

Az örökbefogadás kapcsán minden esetben felmerül a szülőkben és az erről gondolkodó emberekben is, hogy elmondják-e a gyermeknek, hogy örökbefogadott, és ha igen, akkor ezt mikor, illetve hogyan tegyék meg. Ebben pozitív változás figyelhető meg az évek során, hiszen egyre több örökbe fogadó szülő van azon a véleményen, hogy a gyermek előtt nem akarja titokban tartani az örökbefogadás tényét. Nagyon fontos a bizonytalankodó szülőkkel is megértetni, hogy ha a gyermek előtt titkolják az örökbefogadás tényét, 

az súlyos következményekhez, akár későbbi traumákhoz, családi konfliktusokhoz, sőt szélsőséges esetben a család szétszakadásához is vezethet.

A szülőknek azzal is fontos tisztában lenniük, hogy egy gyermek nagyon érzékeny minden rezdülésre, és pszichés történésre, ami a családban történik. Ha a szülők nagyon óvatosak, és minden olyan helyzetet kerülnek, amelyben a gyermek szembesülhet az örökbefogadás tényével, a gyermek akkor is megérezheti a titkolózást. A gyermek a megérzett titok miatt bizalmatlanságot élhet át, illetve a tabu bizonytalan családi légkörhöz vezethet, amelynek következményei akár csak évekkel később, a gyermek serdülőkorában kerülhetnek felszínre.

Sőt, a fel nem vállalt és a környezet előtt is titokban tartott örökbefogadás zavart okozhat nemcsak a szülő és a gyerek közötti kapcsolatban, de ezen felül még az örökbe fogadó család tágabb, és szűkebb környezetével való kapcsolatára is károsan hathat. Az örökbefogadás titkolásának hátterében gyakran a szülők azon félelme áll, hogy ha a gyermek megtudja, hogy mások a biológiai szülei, akkor megkeresi őket, és a szülők elveszíthetik gyermeküket. Azonban egy angol kutatásban azt találták, hogy a gyermek örökbe fogadó szüleivel való kapcsolatát a legtöbb esetben vagy nem változtatta meg, vagy még fokozta és erősítette is, ha a gyermek találkozott a biológiai szüleivel. Emiatt rendkívül fontos lenne, hogy a leendő szülők tudatosan készüljenek arra, hogyan fogják a gyermek előtt nyíltan kezelni az örökbefogadás tényét, és egyik családban se legyen titok és tabu az örökbefogadás.

Mi segíthet? 

Ezeknek a fentebb említett sajátos szülői feladatoknak és nehézségeknek a kezelésében, illetve a szülők bizonytalanság érzésének csökkentésében segíthet az örökbefogadásra felkészítő tanfolyam. Ennek keretében a szülők az örökbefogadás előtt lehetőséget kapnak arra, hogy beszéljenek a veszteségélményükről, a félelmeikről és a vágyaikról. Emellett a tanfolyam a később felmerülő problémák átgondolásában és érzelmi átélésében is segíteni tudja az örökbefogadásra váró szülőket. A szülőknek fontos lenne tudniuk, hogy egy örökbe fogadott gyermek nevelésekor felmerülhetnek olyan sajátos problémák, amelyek egy vér szerinti gyermek eseteben nem fordulnak elő. Általában nagy dilemmát okoz a szülőknek, hogy hogyan kezeljék gyermekük múltját, gyökereit, illetve hogyan beszélgessenek a gyermekkel arról, hogy neki mások a vér szerinti szülei. Emellett gyakori probléma, hogy a szülők nem tudják, hogy hogyan kezeljék azokat a viselkedési- és érzelmi problémákat, amelyek a gyermek korábban átélt veszteségeiből fakadnak. Az örökbe fogadó szülőknek tehát hozzáférést kell biztosítani a felkészüléshez, a képzéshez és a támogatáshoz, hogy elősegítsék a kommunikációt és a nyitottságot a családi környezetben, illetve felkészítsék őket az esetlegesen később felmerülő problémákra. Bár az új törvényi szabályozások értelmében ez a felkészítő tanfolyam már nem kötelező,

az örökbefogadással foglalkozó szakemberek egységesen azon az állásponton vannak, hogy nagyon fontos lenne a tanfolyamon való részvétel.

Ha a szülők már az örökbefogadás előtt szembesülnek ezekkel a nehézségekkel, és tudatosan felkészülnek rájuk, akkor később sokkal könnyebben tudnak megbirkózni velük. Ezáltal a szülők a kihívásokon és nehézségeken túllépve az örökbefogadás által megélt pozitív élményekre koncentrálhatnak, hiszen az életben az egyik legnagyobb boldogság, amikor egy gyermek szülőjévé válunk. Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a szülővé válás csak az érem egyik oldala, hiszen talán még ennél is fontosabb, hogy a felkészült szülők az örökbefogadás által szerető családot, és otthont nyújthatnak egy gyermek számára.