Boldogságunk fontossága

Az év ezen időszaka a lecsendesedésről, szeretteinkről és a következő évi terveinkről szól. Ez az időszak a sürgésforgás és az ajándékozási láz mellett a hálaadásról is szól. Sokaknak alakult ki egy olyan képe a karácsonyról, hogy mindenki jókat iszik és eszik, ajándékokat kapnak az emberek, és így mindenki boldog. De mit értünk boldogság alatt? Hogy alakul ki, és mégis mi kell egy boldog élethez?

Sokan azt hihetik, hogy az hálás, aki boldog, és az boldog, aki híres, akinek mindene megvan. Pedig ez éppen az ellenkezője. David Steindl szerzetes TED-előadásában a hála és a boldogság összefüggéséről beszélt.

Szerinte először hálásnak kell lenni, ahhoz, hogy boldoggá válhassunk.

Még azok sem feltétlenül hálásak, akiknek sok mindenük megvan. Hiszen lehet, hogy többet akarnak, vagy éppen valami hiányzik az életükből. De hogyan lehetünk akkor hálásak? Szerinte hálásak lehetünk valaminek, amit megtapasztalunk, ami számunkra értéket hordoz, ami jelentéssel bír. Valami, ami nem adott, amit nem birtoklunk vagy kaptunk. És ezután a boldogság magától jön. Hálásak lehetünk minden pillanatért, mivel minden pillanat a lehetőséget tartogatja számunkra a boldogsághoz. Előadásában kitért arra, hogy nem minden életeseményért érezhetünk köszönetet, például háborúért vagy egy szerettünk elvesztéséért. Viszont a pillanat mindig magában hordozza a lehetőséget. Csodálatos gazdagsága az életnek, hogy ha kiállunk, és a bukásainkat, rossz élményeinket is lehetőségként éljük meg.

Hogyan vegyük észre?

A mindennapokban sokszor csak rohanunk, észre se vesszük a körülöttünk lévő csodát. Álljunk meg néha a mindennapokban és adjunk hálát a pillanatnak. Vegyük észre a madarak csicsergését, a hegedű dallamát az aluljáróban, és éljük meg a jelent. Tudatosítsuk hol vagyunk, gyakoroljuk a mindfulnesst minden nap.

Építsünk stop táblákat, álljunk meg, nézzünk körül és menjünk tovább. Ha hálásak vagyunk, könnyebben osztjuk meg másokkal is örömünket, ami hozzájárulhat újabb kapcsolatok kialakításához és elmélyüléséhez.

Mi a kapcsolat boldogságunk és kapcsolataink között?

Egy hetvenöt éve tartó longitudinális kutatásból kiderült, hogy azok, akik társasági életet élnek és több kapcsolattal rendelkeznek, boldogabbak, mint azok a társaik, akiknek kevésbé vannak szoros kapcsolataik másokkal. A Harvard Egyetem kutatói hétszázhuszonnégy emberrel kezdtek el dolgozni, és ebből hatvanan még mindig élnek. Az adatokból kiderült, hogy akik ötvenévesen boldogok voltak és mélyebb kapcsolatokat építettek ki másokkal, nyolcvan évesen egészségesebbek voltak, azokkal szemben, akik magányosabbak voltak.

A kapcsolataink hatással vannak boldogságunkra és egészségünkre is.

Az Egyesült Államokban csaknem minden ötödik ember magányos. Ami kihat egészségükre, későbbi kognitív működéseikre, például emlékezetükre. Azok az idős emberek, akik házastársukkal élnek, tehát nincsenek egyedül, jobb emlékezőképességgel rendelkeznek, mint azok a társaik, akik egyedül élnek. Ez pedig kihat jóllétükre is. Továbbá azt is kimutatták, hogy akiknek kevésbé voltak mély kapcsolataik, kevesebb ideig éltek, és életük során a fizikai fájdalmat vagy a műtétek utáni felépülést nehezebben viselték, és rosszabb emlékeik maradtak életük eseményeiről. A vizsgálatból az is kiderült, hogy nem a kapcsolatok száma, hanem azoknak a minősége, mélysége számít.

Az ünnepekre és az új évre tehát lehetnek céljaink, terveink, de ha tehetjük álljunk meg egy-egy pillanatra, legyünk hálásak azért, amink van, vegyük észre a jelent, és ne feledkezzünk meg szeretteinkről. A jelen megélése, kapcsolataink ápolása ugyanannyira fontos, mint a jövő építése. Hiszen a két dolog nemcsak összetartozik és jó érzéssel tölt el minket, hanem egészségünkre és élethosszunkra is kihat.