Egy pocakban két lakó: az ellentétes nemű ikrek élete II. rész

Cikksorozatunk első részében arról írtunk, hogyan képzelhetjük el az ikerhelyzetet, és ennek milyen biológiai háttere lehet. Viszont rengeteg érdekes kérdés van még ebben a témában. A fiúk lányosabbak, vagy a lányok fiúsabbak? Egy egész életen át meghatározó, ha valaki ellentétes nemű iker, akár a szocializációt, beszédfejlődést vagy iskolai teljesítményt nézzük – mondják. De milyen kutatások vannak a témában? Mikor kezdődik ez az egymásra hatás? Cikkünk ezekre a kérdésekre válaszol.

Az ikerkutatások számtalan szempontból jelentőségteljesek: az általuk feltérképezhető emberi tulajdonságok változásai orvosi, pszichológiai, társadalomtudományi, evolúciós és biológiai szempontból egyaránt fontosak. Általában megállapítható, hogy egypetéjű ikrekre fókuszálnak a kutatások, hiszen így kontrollálhatóbbak a genetikai és környezeti tényezők, azonban olvashatunk kétpetéjű ikrek eredményeiről is. Mivel ebben az esetben is ,,népszerűbbek" az azonos nemű ikrekkel végzett vizsgálatok, ez némileg leszűkíti a kört, amelyben ellentétes nemű ikergyermekekről beszélhetünk. Cikkünkben – a teljesség igénye nélkül – néhány jelentős kutatás ismertetésére kerül sor.

Ellentétes nemű ikrekkel végzett kutatások

Az ellenkező nemű ikerkutatásoknak több formája van. Ha csoportosítani kellene ezeket, azt mondhatnánk, az egyik csoportban a nemek közötti különbségek feltárására törekednek (főként személyiségvonások és szocializáció tekintetében), a másikban pedig az ellentétes nemű ikertestvérek helyzetét, rájuk jellemző sajátosságokat vizsgálnak. Gyakori eljárás mindkét esetben – de különösen a másodikban –, hogy a kétpetéjű ikrek eredményeit összevetik egypetéjű ikrekével. Ez az összehasonlítás egyedi rálátást nyújt többek között a biológiai és a társadalmi nemre és a szociális kapcsolatokra – írja Laffey-Ardley és Thorpe.

Szociális kapcsolatok

Pulkkinen és munkatársai serdülőkorú finn ikreket vizsgáltak: 1874 ikergyermeket 11–12 éves korban és 23200 „nem iker” osztálytársukat. Eredményeikben nem találtak különbséget az egypetéjű és kétpetéjű, azonos nemű ikrek között a társas-érzelmi viselkedésben, azonban az ikrek és egyes születésű gyermekek között igen:

Az ikrek közötti kapcsolat pozitív hatással van a viselkedésfejlődésre.

Az ikrek magasabb értékeket értek el (az egyes születésűekkel szemben) az adaptív viselkedés tekintetében, különösen a szociálisan aktív viselkedés alskálában. A részletesebb vizsgálat során az is kiderült, hogy főleg a kétpetéjű, ellentétes nemű ikrek eredményei okozták a jelentős különbséget a két csoport között, nélkülük csupán elhanyagolható lett volna.

Laffey-Ardley és Thorpe kutatásukat az előbbi vizsgálat eredményeire alapozták. Ők azonban 3-6 éves gyerekeket vizsgáltak: olyan gyermekek vettek részt a kutatásban, akik kétpetéjű, ellentétes nemű ikrek voltak, valamint kétpetéjű, de azonos nemű, illetve egyes születésű gyermekek, akinek legalább egy testvére volt. A legjelentősebb, amit találtak, hogy az ikreknek alacsonyabb szociális kompetencia értékei voltak, mint az egyes születésű gyermekeknek, tehát nem jár szociális előnnyel ellenkező nemű ikertestvérnek lenni kisgyermekkorban. Ebből az következik, hogy a kutatók nem jutottak még konszenzusra ebben a kérdésben.

Más ikrekkel összehasonlítva

Vizsgáltak mást is: ellentétes nemű ikreknél, különösen az ikerpár női tagjainál a vezetés (dominancia) volt leginkább megkülönböztethető tulajdonság más ikrekkel vagy egyes születésűekkel összehasonlítva, emellett a hiperaktivitás–impulzivitás, agresszió, figyelmetlenség és a megnyilvánuló viselkedéses problémák is jellemzőbbek rájuk az egypetéjű ikrek női tagjaihoz képest. Az ellentétes nemű ikrek férfi tagjainál azonban a népszerűség és más gyermekekkel való interakció volt karakteresebb az egyes születésűekkel szemben. Az engedékenység, konstruktív viselkedés, illetve a depressziós tünetek esetében – legutóbbi inkább nőknél jellemző – az ellentétes nemű ikrek férfi tagjainál gyakoribbak, mint az egypetéjű vagy kétpetéjű férfi ikrek esetén.

Beszéd és kommunikáció – vagyis a dominanciaviszony

Laczkó vizsgálta az ikergyermekek spontán beszédét. Megállapításai szerint az ikrek között általában a nagyobb, fejlettebb iker hamarabb kezd el mozogni és beszélni,

a hamarabb beszélő iker pedig gyakran többet beszél, ezáltal dominánssá válik testvérével való kapcsolatában.

Ebben az esetben később is domináns maradhat, ezáltal a környezete vezetőnek észleli – ez a különböző és az azonos nemű ikerpárokra egyaránt jellemző. A szorosan együtt töltött idő elmélyítheti a dominanciaviszonyokat, mely hatással van a szóbeli kifejezőképességre és iskolai teljesítményre. Emiatt az egyik iker csendesebb, tanulmányaiban testvére mögött haladhat, ez pedig serdülőkorra is megmaradhat: az ikerpár egyik tagja zárkózott, kevésbé beszédes, míg a másik nyílt és beszédesebb lehet.

Az ikrek beszéde lassabban fejlődhet, mint egyes születésű társaiké, ami főként szociális okokkal magyarázható: itt nem csak az anyai beszéd, hanem az ikerrel való kommunikáció is szerepet játszik a beszéd kialakulásában, mely hatással van annak megértésére és gyorsaságára, hiszen a figyelem és az idő is megosztott. Az ikrek kb. 40%-nál figyelhető meg a kriptofázia (ikernyelv), melyről ebben a cikkünkben olvashatnak részletesebben.

Gósy és Pregitzer ikergyermekek beszédfeldolgozási folyamatainak vizsgálatából viszont az derül ki, hogy az egyes születésű gyermekek csak a hallás utáni észlelésben teljesítenek jobban az ikreknél, míg a beszéd sorrendjében nem volt különbség, addig az értelmetlen hangsorok pontos felismerésében a kétpetéjű ikrek teljesítenek jobban.

Fiús lányok, lányos fiúk?

Pulkkinen és munkatársai a tanulmányukban erre a kérdésre is választ nyújtanak.

Az ellentétes nemű ikertestvérek között detektálhatók legkevésbé a nemi különbségek.

Mindez igaz a szociális viselkedés és a személyiségvonások –  például az extraverzió és introverzió – tekintetében is. Több kutatás szerint ezt a prenatális tesztoszteronátvitel magyarázza. A prenatális tesztoszteronátvitel a hormonátviteli elmélet részeként értelmezhető, mely azt állítja, hogy az intrauterin (méhen belüli) környezetben nemi hormonok átjuthatnak a magzatok között – írja Miller. Például azoknál a nőknél, akiknek férfi ikertestvérük van, később férfiasabb viselkedés és morfológia (alaktan, kinézet) figyelhető meg. Feltehetően az egyik magzat hormonjai maszkulinizálhatják (férfiasíthatják) vagy feminizálhatják (nőiesíthetik) az ellenkező nemű ikermagot.

Kutatássorozatok épültek arra a feltételezésre, hogy az ellenkező nemű ikrek női tagjainak viselkedését maszkulinizálják a férfitestvér androgénjei (férfi jellemvonásokért felelős hormonok), a tanulmányok eredményei azonban nem konzisztensek.

Miller szerint magyarázatot szolgáltathat a hormonátvitel többek között a szenzációkeresésre, dominanciára, valamint az ellenkező nemű ikrek nagymértékű hasonlóságára az intelligencia és személyiség terén.

Az alábbi változókra vonatkozóan vizsgálták még az ikergyermekeket: térbeli tájékozódás, alkoholfüggőség, továbbá a munkaerőpiaci elhelyezkedés lehetősége és termékenység.

Vuoksimaa és munkatársai eredményei alapján azt mondhatjuk, az ellentétes nemű ikerpár női ikrei jobban tájékozódnak térben, mint az azonos nemű ikerpár női ikrei. Az ellentétes nemű ikrek férfi tagjai szintén jobban tájékozódnak térben, mint az azonos nemű ikrek férfi tagjai, de ebben az esetben nem mutatkozott jelentős különbség. Az ellentétes nemű ikerpáron belül viszont a férfiaknak jobb térbeli tájékozódó képességei vannak, mint női ikertestvérüknek.

Lenz, Müller és Kornhuber azt találták, hogy női ikertestvérrel rendelkező férfiak nagyobb valószínűséggel válnak alkoholfüggővé felnőtt korukban, mint a férfi ikerrel rendelkező férfiak. Az alkoholfüggőség kockázatát ugyanis növeli, ha a férfiak alacsonyabb intrauterin (méhen belüli) tesztoszteron szinttel rendelkeznek (ezt pedig a női iker jelenléte szintén okozhatja).

Végül Bütikofer és munkatársai tanulmányukban azt bizonyították, hogy a férfi ikertől származó prenatális tesztoszteron csökkenti az ikerpár nő ikreinek termékenységét és szocioökonómiai sikereit. Az eredmények azt mutatták, hogy a férfi ikerrel rendelkező nőknek kevesebb esélyük van a középiskola elvégzésére, az egyetem befejezésére, a házasságra, kevésbé termékenyek és életciklusbeli jövedelmük is alacsonyabb. 

Azt ma már biztosan tudjuk, hogy a prenatális hormonátvitel valós jelenség – a kérdés legtöbb esetben csak az, milyen irányú.

Mit vigyünk ebből haza?

Ikernek, sőt ellentétes nemű ikernek lenni sok szempontból előny és hátrány – olykor mindkettő egyszerre. Egyes kutatások szerint szociális szempontból kisgyermekkorban hátrányos, mások szerint később, serdülőkorban előnyösebb lehet, ha valaki ellentétes nemű iker, és ezek az eredmények nem zárják ki egymást. Az ikerkapcsolat pozitív fejlődési környezetet képezhet a társas-érzelmi viselkedésben, ugyanakkor bizonyos tulajdonságok területén negatívan is hathat: ilyen az ikerpár lány tagjainál az agresszió vagy a hiperaktivitás, míg a fiúknál a depresszióra való hajlam.

A beszéd és iskolai teljesítmény a korai dominanciaviszony kialakulásával, valamint a sajátos fejlődési környezettel magyarázható. A dominanciaviszonyt sokszor a fizikai jelleg, a mozgásfejlődés, a születési sorrend és a környezettől kapott figyelem alakítja.

Arra a kérdésre, hogy az ellentétes nemű ikrek női tagjai férfiasabbak-e, vagy férfi tagjai nőiesebbek-e, mint más nők vagy férfiak, a rövid válasz: igen, mondatjuk ezt.

De csak óvatosan. Bár a prenatális tesztoszteronátvitel sok mindent magyaráz, és a nők szociális viselkedésükben maszkulinabbak lehetnek, illetve a férfiakra is hatással van női ikrük, a kérdés azonban nagyon sokrétű. Az ellentétes nemű ikrek tagjai intelligenciában és személyiségben is nagyon hasonlóak, éppen ezért nehéz kezelni a társadalmi konvenciók (elvárások) kavalkádját. A negatív hatások – például nőknél a termékenység, férfiaknál az alkoholfüggőség kockázata – mind olyan ,,költségek", amik máshol megtérülnek. Hogy hol? Cikkünk következő részében erről beszélünk majd, illetve arról, mit tehetünk szülőként ikergyermekeinkért, valamint milyen kapcsolatuk van az ellentétes nemű ikreknek egymással.