A gaslighting, mint a manipuláció egyik eszköze

A gázlángolás (gaslighting) fogalmával egyre sűrűbben találkozunk a hétköznapokban. Már nem csak a szakirodalom, de edukatív tartalmak is foglalkoznak a jelenséggel a social media felületeken (pl. Instagram, TikTok). Ez a manipulatív viselkedés az érzelmi bántalmazás egyik formája. Célja, hogy a másik személyt elbizonytalanítsa saját magában, döntéseiben vagy akár ítélőképességében. Ha szeretnél többet megtudni erről a jelenségről, olvasd el a cikkünket.

A gázlángolás kifejezés egy 1944-es filmből ered (eredeti címe Gaslight), amiben a főszereplő férfi a tetteit próbálja olyan módon átszínezni, hogy látszólag kifejezetten empatikus, törődő férjként viselkedik, viszont finom, szinte láthatatlan módszerekkel eléri, hogy a felesége valóban megkérdőjelezi ítélőképességét, látásmódját.  

Hol és hogyan lehet tetten érni a gázlángolást?  

A jelenség javarészt párkapcsolatban jelentkezik, de munkahelyi, iskolai, családi környezetben is tetten érhető. Az elkövetők általában kisgyermekként nárcisztikus sérülést éltek meg, ez alapozza meg későbbi érzelmi bántalmazó viselkedésüket. A bántalmazó célja, hogy ő kontrollálja a másik érzéseit, cselekedeteit és gondolatait, módszerét tekintve kifejezetten diszkrét, kifinomult, szinte a bőrünk alá kúsznak mondataik, tetteik. A gázlángolás módszerei lehetnek az alábbiak: a bántalmazó az információt visszatartja, vagy számára kedvező módon ellensúlyozza azt, verbálisan bántalmazó  mondatokat használ (itt akár sértő viccekre, viccesnek szánt csipkelődésre is gondolhatunk), bagatellizálja az áldozat értékeit, megélését, érzéseit és ignorálja az áldozat mondanivalóját. Társaságban nem hagyja áldozatát érvényesülni, csendre inti. Ezekkel a szofisztikált, nehezen észrevehető eszközökkel a bántalmazó gyengíti áldozatát, elősegíti, hogy az áldozata alkalmazkodjon, szinte beleolvadjon az ő elképzeléseibe és irányíthassa őt.  

Próbáljuk meg elképzelni, hogy milyen nehéz eligazodni az elkövetőn! Az egyik pillanatban kedves, meleg, pozitív megerősítő helyzetben érezzük magunkat vele, míg máskor sértődékeny és rideg a magatartása. A gázlángolás veszélye, hogy kedvezőtlen hatása van az önértékelésre, megnehezíti a döntéshozatalt, bizonytalanságot, inkompetencia érzést, reménytelenséget, szorongást okoz, hosszútávon akár depresszióhoz is vezethet.  

A gázlángolás jeleit a másik kommunikációjában és a saját gondolkodásunkban, viselkedésünkben is megfigyelhetjük. 

• Túlérzékeny vagy.

• Ugyanmár, csak vicceltem!

• Nem mondtam ilyet, túlreagálod.

• Nem így volt, rosszul emlékszel.

Ha ezek a fenti mondatok ismerősnek tűnnek, akkor érdemes a további jeleket is megfigyelni magunkon, hogy vajon áldozatok vagyunk-e.  

• Gyakran kérek elnézést – a saját megélésünket nem érezzük jogosnak, alárendelődünk a másik félnek.  

• Nehezen tudok döntést hozni – az elkövető olyan sok helyzetben kérdőjelezte meg és bírálta felül a döntésünket, hogy úgy érezhetjük, hogy alkalmatlanok vagyunk döntések tekintetében. Bizonytalan vagyok az érzéseimben, gondolataimban - nem hallották meg, nem vették figyelembe, sőt, átformálni próbálták a saját megélésünket, éppen ezért már mi magunk is kételkedünk érzelmeink jogosságában.  

• Érzem, hogy probléma van a kapcsolatban, de nehezen tudom megfogalmazni – látszólag sokszor kedves a másik fél, a meleg-hideg magatartása miatt úgy érezhetjük, hogy bennünk van a hiba.  

Elzárni a gázt – hogyan lehet megvédeni magunkat? 

A legfontosabb és egyben talán legnehezebb lépés, hogy felismerjük, ha valaki ezzel a manipulációs fegyverrel próbál ártani nekünk. Ez akár hosszú időbe is telhet, hiszen az elkövető is apró lépésenként éri el, hogy megkérdőjelezze magát az áldozat. Talán a másik nincs tisztában azzal, hogy milyen más módot választhat a konfliktusok kezelésére, így érdemes kifejezni felé érzéseinket.  

Ne hagyd, hogy elbizonytalanítsanak az érzéseidben!

• Ne engedjük, hogy belénk ivódjanak, beépüljenek ezek a gyengítő mondatok, viselkedések, módszerek. Jogosan érezhetünk haragot, dühöt a másik fél iránt, higgyünk magunkban annyira, hogy ne tudjon elbizonytalanítson minket döntéseinkben, érzéseinkben, emlékeinkben.  

• Foglalkozzunk olyan tevékenységekkel, amik pozitív érzelmekkel töltenek el minket, legyen az a hobbink, sport, kikapcsolódás – ezzel is fenntartva az egyensúlyt érzelmi életünkben. Hozzunk meg önállóan kisebb döntéseket, tudjunk nemet mondani a másik félnek.  

• Osszuk meg a problémát másokkal is! Forduljunk fontos családi vagy baráti kapcsolatainkhoz, vagy külső szakembert is bevonhatunk. Amennyiben az áldozat segítség kér, a bántalmazó lehet, hogy megpróbálja majd elvágni azt a szálat, mert az nem kedvez annak, amit addig felépített és elért az áldozatával szemben. Próbáljunk olyan emberek társaságában lenni, akik mellett nem érezzük megkérdőjelezettnek érzéseinket vagy biztos emlékeinket. 

A gázlángolás jelenségének számos eszköze van, amit hosszú hónapokon, akár éveken keresztül is gyakorolhat az elkövető áldozatán, ezért a jelek felismerése, döntéshozatal a jövőre vonatkozóan és az önértékelés, magunkba vetett hit visszaépítése is időt és türelmet igénylő folyamat. Érdemes lehet megfontolni, hogy vajon a gázlángolás felismerése elég okot adhat-e a kapcsolatból való kilépésre, mely döntést nyilvánvalóan megnehezíti az a szeretet, kötődés, közös pozitív élmények, amit a másik személlyel megélünk. Az egyéni határok és autonómia megtartása és a lelki egészségünk miatt azonban mindenképp fontos, hogy találjunk megoldást, ha úgy látjuk, hogy érintettek vagyunk a témában.

Amennyiben úgy érzed, hogy nehezen igazodsz el az érzéseid között, akkor érdemes lehet bejelentkezni egyéni tanácsadásra, hiszen a pszichológus abban is tud segíteni, hogy minél jobban megértsd és helyén kezeld az érzéseidet.