Ha rossz kedved van, kezdj el mosolyogni! – Ezért érdemel a mosoly külön világnapot

Ha valaki ránk mosolyog, ösztönösen viszonozzuk azt. Ha valaki megdicsér minket gyakran visszanevetünk rá. Ha meglátunk egy kedves jelenetet az utcán, azonnal mosolyra húzódik a szánk. A mosoly a jókedv és boldogság egyik legegyértelműbb és legkifejezőbb jele. Egy mosoly feldobhat minket egy nehéz napon és kirángathat minket a rossz állapotunkból, segítheti a másokhoz való kapcsolódást, közösségteremtő ereje van, gyógyít és erőt ad. Cikkünkben a mosoly egyes aspektusait járjuk körbe.

Ha a világ két különböző pontján élő, két teljesen eltérő kultúrában nevelkedő, egymás nyelvét nem beszélő ember találkozik, viszonylag nehezen fognak tudni szót érteni egymással. Viszont ha az egyikük elmosolyodik, azt a másikuk is ugyanúgy fogja értelmezni, sőt, valószínűleg viszonozza is majd a gesztust. Így valamilyen formában ez a két teljesen különböző ember mégis kapcsolódni tud egymással.

Ezért nevezzük az örömöt – amelyet legegyszerűbben a mosolyunkkal tudunk kifejezni – univerzális alapérzelemnek, hiszen a világ minden táján ugyanazt jelenti, minden kultúrában ugyanúgy fejeződik ki és mindenki számára felismerhető.

Mosolygok, tehát boldog vagyok!

De mi is történik velünk, miközben elmosolyodunk?

Ilyenkor azt üzenjük az agyunknak, hogy boldogok vagyunk,

ez pedig akkor is működik, ha csak erőltetjük a mosolygást. A „hamis mosoly” is boldogsághormont szabadít fel a szervezetünkben, ezért is tanácsolják sokan, hogy ha rossz kedved van, kezdj el mosolyogni. Lehet, hogy eleinte kényelmetlenül és furcsán hat, de egy idő után azt fogod észrevenni, hogy jobb hangulatba kerülsz.

Zsigeri kocogás

A mosoly ellazítja az izmainkat, mérsékeli a vérnyomást és a pulzusszámot, erősíti az immunrendszerünket és fokozza az energiánkat. Csökkenti a stresszt és a fájdalmat, sőt még a depresszióval szemben is felveszi a harcot.

Norman Cousins találóan zsigeri kocogásnak nevezte a nevetést, hiszen ahogy a futás, úgy a mosoly és a nevetés is endorfint szabadít fel a testünkben, csökkenti a fájdalmat, élénkíti a szervezetet és boldogabbá tesz minket.

Javítja az emberi kapcsolatainkat is, hiszen sokkal szívesebben vagyunk olyan személyek közelében, akik többet mosolyognak - ezt számos kutatás is bizonyítja. Jobban preferáljuk a mosolygó személyeket és pozitívabban is értékeljük őket. Magabiztosabbnak és hozzáértőbbnek, valamint barátságosabbnak és intelligensebbnek látjuk azokat, akik többet mosolyognak, nem beszélve arról, hogy szívesebben is segítünk nekik.

A mosoly örömforrás annak is, aki adja, illetve annak is, aki kapja. A mosolyunk a környezetünkre is hatással van, arra készteti az embereket, hogy viszonozzák a gesztusunkat. Megközelíthetőbbé és mások számára vonzóbbá tesz minket. Javítja az interperszonális kapcsolatainkat és növeli a másokhoz való kötődés esélyét.

Mosollyal a munkában is

És hogy miért lehet fontos mosolyogni a munkahelyünkön is? A mosoly kellemes élményekhez vezet, ami barátságosabb légkört szül: egy olyan helyen, ahol az emberek többet mosolyognak nagyobb a motiváció és a munkába járási hajlandóság is. A mosoly javítja a munkahelyi kapcsolatokat, sőt növeli a teljesítményt és a termelékenységet. Enyhíti a feszültséget, a szorongást, a bizonytalanságot és segít a döntéshozatalban is.

Mosolyogj, tovább élsz!

Bizonyos kutatások szerint azon emberek, akik többet mosolyognak, tovább élnek. Tehát akár fülig ér a szánk, akár csak szolidan mosolygunk, akár kacagunk vagy épp csak erőltetjük a mosolygást, mindenképpen pozitív irányba tereljük az életünket. Lehet, hogy a saját hangulatunkat akarjuk feldobni, lehet, hogy épp másokkal akarunk kedvesek lenni, de talán nem is fontos az eredeti szándék, a mosolygás ugyanis mindenki számára kifizetődő. Valószínűleg sokszor nem is vagyunk tisztában azzal, hogy a szájunk apró felfelé rándulása milyen hatást válthat ki a szervezetünkből és a környezetünkből, érdemes tehát tudatosan odafigyelni az arckifejezésünkre!