Hazudj, ha tudsz? – Hazugság önös érdekből, vagy lojalitás miatt

A hazugságnak sokféle formája lehet. A hazugság egyes formái az egyén számára akár anyagi vagy szociális előnnyel is járhatnak. Személyiségbeli különbségek is mutatkozhatnak abban, ki hajlamosabb elferdíteni az igazságot. Érdekesség még, hogy sokan akár lojalitás miatt is hazudhatnak, így védve egy másik személyt a büntetéstől. Cikkünkben a hazugság néhány megjelenési formáját mutatjuk be.

A hazugságot leginkább az erkölcstelen viselkedéssel azonosítjuk. Ha valaki hazudik vagy csal, elveszíthet anyagi vagy más gazdasági javakat, de akár a saját magáról kialakított képe is romolhat. Sok esetben a hazugság bekövetkezte előtt azonban előfordulhat, hogy dilemmába kerül az egyén. Szeretné, ha nem sérülne az "őszinte ember" identitása, ahogyan magát látja. Ugyanakkor ott a vágy is a javak megszerzésére, amelyet csak csalással tudna elérni. Ilyen esetben sokszor „kisebb” hazugsággal próbál élni az, aki a hazugság mellett dönt, mely így a „lebukás” esélyét csökkentheti.

Előfordulhat még a hazugság után az is, hogy próbálunk magyarázatot adni a morálisan kétségbe vonható viselkedésünkre. Ez azt jelenti, hogy az egyén önös érdekeit szolgáló igazolással élhet majd. A viselkedést úgy állíthatja be, mintha az kevéssé lett volna etikátlan, mint ahogy azt a külső szemlélő gondolná. További érdekes jelenség, hogy ha mások is előnyben részesülnek valaki tisztességtelensége miatt, az újabb helyzetet teremthet arra, hogy valaki igazolni próbálja a hazugságot.

Személyiségbeli különbségek a hazugságban

Ki hazudik? Milyen személyiségjegyek vezetnek az etikátlan döntés meghozatalához? Természetesen vannak személyiségbeli különbségek atekintetben, hogy ki mennyire hajlamos hazugsághoz folyamodni. Egy lehetséges mérési példa, melyet a forrásként szolgáló kutatások is használtak. A HEXACO személyiségvizsgáló kérdőív az alábbi dimenziókat méri: Becsületesség-Alázatosság, Emocionalitás, Extraverzió, Barátságosság, Lelkiismeretesség, Nyitottság. Azok az egyének, akik magas értéket értek el a HEXACO Becsületesség-Alázatosság skáláján, sokkal kisebb arányban hazudtak. Ők még akkor sem hazudtak, ha megvesztegetés gyanánt pénzösszeget ajánlottak fel nekik.

A vizsgálati személyek akkor is az igazat mondták, ha az őszinteségük konfliktusba került a vétkeshez fűződő lojalitásukkal.

További eredmények szerint azok az emberek, akik alacsony értéket értek el a Barátságosság-Alázatosság és Lelkiismeretesség skálán egyaránt, kevésbé tartják be a szabályokat és hajlamosabbak lehetnek az impulzivitásra. Így a személyiségben ez a fajta variáció növelheti a tisztességtelen viselkedés előfordulásának arányát. Érdekességképpen, akik a Becsületesség-Alázatosság és Emocionalitás skálán értek el alacsony értéket, ők inkább kerülték a hazugságot. Az Emocionalitáson elért alacsony érték hajlamosíthat a szorongásra, így ezen személyek inkább féltek a csalás esetleges következményeitől.

Hazudnál, hogy segíts egy ismerősödnek?

Kutatások alapján az emberek hajlamosabbak hazudni, ha mások profitálnak a hazugságaikból. Egy érdekes kutatásban, melyben az etikátlan lojalitást vizsgálták, kiderült hogy ez a fajta hazugság igen gyakori és elterjedt. Ha azért hazudunk, hogy elfedjük más etikátlan viselkedését, az gyakran önérdek miatt van, ám a lojalitás is sokszor szerepet játszik benne.

Így tehát a hazugság egyik okaként feltételezhetjük, hogy valamilyen előnyhöz szeretne jutni az is, aki elfedi azt, melyet az eredeti vétkes mondott vagy tett. Nem állunk messze az igazságtól. A kutatásban résztvevők nagy része választotta a hazugságot annak érdekében, hogy elrejtsék más hazugságait. Az arány emelkedett, ha vesztegetésképpen pénzösszeget ajánlottak nekik, vagy ha a felajánlott pénzösszeg növekedett. Ez arra enged következtetni, hogy ebben az esetben nemcsak lojalitás miatt, de önérdekből is hazudtak a vizsgálat résztvevői.

Felmerülhet azonban még egy érdekes szempont, ha valaki hazugság révén szeretné megvédeni a vétkest a büntetéstől.

Külső szemlélő számára ez sok esetben etikátlan viselkedésnek tűnhet. Előfordulhat azonban, hogy megértjük az okokat, hiszen az egyén csak el szeretné kerülni, hogy valaki bajba jusson miatta.

Továbbá a lojalitás miatt az egyén igyekszik a hazugságot könnyebben igazolhatóvá, akár jogossá is tenni. Ezáltal fenntarthatja a magáról alkotott morális képet annak ellenére, hogy erkölcstelen volt a viselkedése.

Láthatjuk tehát, hogy a hazugságnak számos tényezője lehet, melyeknek a hétköznapok során nem mindig járunk utána. Természetesen nem feltétlenül a nagy és súlyos hazugságokra kell gondolni minden esetben, hanem akár ártalmatlannak tűnő dolgokra is. Például, ha egy barátunkat megbüntetni az ellenőr, mert nem érvényesíti a jegyét, és azt állítja, hogy csak elfelejtette, valószínűleg mi is a barátunk mellé állunk és alátámasztjuk azt, amit mond. A hazugság miatt számottevő belső feszültséget élhetünk át, viszont ha az etikátlan lojalitás jelenségét észrevesszük a mindennapi életben, utána tudatosabban tekinthetünk majd a hazugság jelenségére és felbukkanási formáira.