„Hogy örömötök teljes legyen!” – Hogyan tanít minket a húsvét a pszichológiai rugalmasságra?

A húsvéti történet utat mutathat számunkra, hogyan viszonyuljunk kellemetlen, negatív érzelmeinkhez, és hogyan váljunk pszichológiailag rugalmasabbá. Valamint segíthet minket abban is, hogy személyes értékeink mentén hogyan tudunk boldogabb és elégedettebb életet élni.

Hogyan tanít minket a kereszténység a pszichológiai rugalmasság teljesebb megélésére?

Steven Hayes az elfogadás és elköteleződés terápia atyja szerint mentális problémáink, vívódásaink hátterében sokszor az áll, hogy pillanatnyi kellemetlen érzéseinket próbáljuk meg kordában tartani (legtöbbször sikertelenül) ahelyett, hogy számunkra fontos értékeket és hosszútávú célokat követnénk. Ezt az állapotot hívják pszichológiai rugalmatlanságnak. Ilyenkor görcsösen igyekszünk negatív gondolatainkat, érzéseinket elnyomni, megváltoztatni, és nem merünk a számunkra fontos vágyainkért, értékeinkért tenni, sőt, sokszor ezeknek ellentmondóan cselekszünk. Azt várjuk, hogy a minket akadályozó belső állapotunk megszűnjön, úgy gondoljuk, hogy akkor fogunk tudni hosszú távú céljainkat tükröző döntéseket hozni „ha majd minden rendben lesz”. Dr. Márky Ádám szerint, ha állandóan azon tépelődünk, hogy mit csináltunk rosszul, vagy ha túl sokszor forgunk akörül, hogy mit szeretnénk majd megtenni akkor, ha a körülményeink is ideálisak lesznek, éppen csak a jelenről, a körülöttünk zajló eseményekről, emberekről fogunk lemaradni.

Ez a probléma a Bibliában is számtalan helyen jelenik meg, és tesz tönkre emberi életeket. Azonban a Szentírás legfontosabb eseményében, a nagypéntekben és a húsvétban Jézus Krisztus teljesen más értékrendet tár elénk. Jézus, az élő Isten fia meghalt a kereszten az emberiség bűneiért, saját félelmei és szenvedése ellenére, hogy örök életet ajándékozhasson azoknak, akik Benne bíznak. Jézus azonban nem úgy „győzte le” az érzéseit, hogy megpróbálta őket kiiktatni, tépelődött rajtuk vagy harcolt ellenük, hanem egyszerűen csak megélte, tudatosította őket, együtt maradt velük és imádkozott.

Akkor elment velük Jézus egy helyre, amelyet Gecsemánénak hívtak, és így szólt tanítványaihoz: „Üljetek le itt, amíg elmegyek, és amott imádkozom.” Maga mellé vette Pétert és Zebedeus két fiát, azután szomorkodni és gyötrődni kezdett. Akkor így szólt hozzájuk: „Szomorú az én lelkem mindhalálig: maradjatok itt, és virrasszatok velem!” Egy kissé továbbment, arcra borult, és így imádkozott: „Atyám, ha lehetséges, távozzék el tőlem ez a pohár; mindazáltal ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem amint te.”  Máté 26:36-39

Krisztus halála és feltámadása a hívő keresztény emberek életének középpontja és legnagyobb boldogsága, de a nem hívők számára is adhat útmutatást a teljesebb pszichológiai jólléthez. Jézus példája arra is felhívhatja a figyelmünket, hogy igazán boldog életet akkor tudunk élni, ha negatív belső állapotaink nem uralkodnak el rajtunk teljesen, hanem elfogadjuk őket, és ezekkel párhuzamosan meg merünk hozni olyan, az adott pillanatban nem feltétlenül kellemes döntéseket, amelyek fontos értékeinket tükrözik.

Jézus számára az életét mozgató érték a szeretet volt. De számtalan más értéket is kitűzhetünk magunk elé. Igazából személyiségünktől, élethelyzetünktől függ, hogy melyek lesznek életünk vezérelvei. Lehetnek olyan értékeink, amelyek hiánytalanul beteljesíthetőek például a diplomaszerzés, és olyanok, amelyek munkálása egész életünk folyamán tart, mint a jó házasság. Megjelenhetnek eseti döntésként (például: „beiratkozom az őszi továbbképzésre"), de hosszabb folyamatként („minden nap edzem egy fél órát"). A cikkben három olyan értéket fogunk még körbejárni, amelyekre a húsvét hívja fel a figyelmünket, és gyakorlásukkal erősíthetjük mentális jóllétünket.

Megbocsátás

Habár sokan csak a bosszúállást tekintenék alapvető emberi motívumnak, a megbocsátás komoly evolúciós gyökerekkel rendelkezik, már az emberszabású majmoknál is megjelenik. De vajon milyen pozitívumai vannak, ha nem őrizgetjük sérelmeinket? A megbocsátás csökkenti a depressziót, szorongást, dühöt, és megrázó események esetén a traumatizálódás mértékét. Akik megbocsátanak, kevésbé vannak kitéve a poszttraumás stressz szindrómának. Továbbá a megbocsátásra hajlamosabb személyek kevésbé betegednek meg egyéb pszichiátriai kórképekben. Ezenfelül, aki elengedi sérelmét, hozzájárul a szíve és érrendszere egészségének megőrzéséhez is. A hosszú távú ellenségeskedés, mások irányába táplált negatív érzelmek könnyen vezethetnek ennek a szervrendszernek az elégtelen működéséhez. Worthington és Scherer kutatásaikban arra jutottak, hogy a megbocsátás erősíti az immunrendszert. Húsvétkor a keresztény egyház Isten megbocsátását ünnepli az emberiség felé. Jézus Krisztus kereszthalálával kiengesztelte az emberiség bűneiért az Atyát, így a vétkeit megbánó ember Jézusban elé állhat, akit Ő szeretettel fogad, és akinek megbocsátja bűneit. Húsvét hívhat minket is arra, hogy gyakoroljuk gyakrabban a megbocsátást!

Hála

Húsvétkor a hívők Isten jóságáért való hálája is központi szerepet kap. A keresztény ember életét köszönetként Istennek ajánlja. Vajon milyen hatással van ránk, ha nem csak aktuális állapotként éljük meg a hálát, hanem személyiségvonássá formáljuk magunkban? Nos, a hálatelt személyek több pozitív-, és kevesebb negatív érzelmet élnek át, valamint társaságkedvelőbbek, empatikusabbak, segítőkészebbek és megbocsátásra hajlamosabbak. Emmons és McCullogh tanulmánya szerint a hálás emberek életüket teljesebbnek, jövőjüket biztatóbbnak látják. Valamint a hála fizikai jóllétünkhöz is hozzájárul, javítva az alvásunkat erősíti az immunrendszerünket és kognitív képességeinket.

Remény

Snyder, aki az 1990-es évektől foglalkozik a remény kutatásával, így írja le a reményteli embereket: pozitív célokat tűznek ki, amelyek mindig szemük előtt lebegnek; hajlandóak a dolgok kedvező alakulásáért erőfeszítéseket tenni; valamint képesek a céljaikhoz vezető új ösvényeket is megtalálni. Húsvétkor központi szerepet kap a remény és az öröm. Vasárnapra Jézus Krisztus feltámadt a halálból, és azt a reménységet hozta el a Benne hívőknek, hogy az Ő példájára ők is új életet, Isten országában helyet kaphatnak. Ez a várakozás tölti el a szívüket, ezért hálából próbálnak nap mint nap Istennek kedves módon élni. Megéri reménytelinek lenni, nem könnyelműség? Ami azt illeti nagyon is kifizetődő. Akik reménytelien tekinteken a jövőre könnyebben megbirkóznak a nehézségekkel, jobban meglátják a stresszes helyzetek, betegségek nehezen észrevehető pozitív oldalát, és a saját életcéljaikat is inkább tudják kihívásként felfogni. A reményteli személyek önbecsülése általában magasabb, és az életükkel is elégedettebbek.

Sokunk nagyon ijesztő hónapokon lehet túl, és talán többen nem tudják, hogy mi vár rájuk a következő napokban, hetekben. De lehet, hogy éppen most, ebben a nehéz időszakban, amikor a legjobban vágyunk koronavírus járvány előtti életünkre, tudnánk a legtöbbet meríteni a húsvéti értékekből.

„Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.”  1 Korinthus 13:13