A szülővé válás izgalmas, erőt adó és az életet megváltoztató élmény. Egyúttal sokszor kimerítő, frusztráló és embert próbáló is. Mindezen tényezők kombinációja megviselheti a párkapcsolatot. De hogyan ápolhatjuk kapcsolatunkat a gyermek születése után is? Cikkünkből kiderül!
Miért változik meg a kapcsolat a gyermek születése után?
A gyermek születését – különösen az első gyermekét – normatív krízisnek tekintjük. Normatív krízisnek nevezzük azokat a kihívást jelentő eseményeket, amik várhatóan bekövetkeznek valamikor az életünk folyamán. Minden életszakasznak megvannak a maga normatív krízisei, ilyen lehet például az iskolakezdés, a költözés vagy a már fent is említett szülővé válás. Erikson szerint ezekkel a krízisekkel szükséges megküzdenünk ahhoz, hogy képesek legyünk a következő életszakaszba lépni.
Nem meglepő tehát, hogy a szülői lét kihívások elé állítja a pár tagjait.
Általánosságban elmondható, hogy a kapcsolatban védőfaktornak tekinthető tényezők – mint például a kommunikáció, az intimitás és az együtt töltött idő – a baba születése miatt csorbát szenvednek.
Ha ehhez még olyan stresszfaktorok is társulnak, mint az alváshiány és a pénzügyi aggodalmak, a felek esetleg úgy érezhetik, hogy puskaporos hordóként, bármelyik pillanatban készek a robbanásra.
Cikkünkből kiderül:
- Asszertív kommunikációval az egymás mellett való elbeszélés megelőzhető lenne.
- A 24 órás készenléti mód rendkívül kimerítő a pár mindkét tagjának, így a kapcsolatra helyezett fókusz ebben az időszakban jelentősen lecsökken.
- Ha elfogadjuk, hogy a kapcsolatunk soha többé nem lesz teljesen ugyanolyan, mint volt, az segít átadni magunkat valaminek, ami még jobbnak ígérkezik.
Kiemelendő nehézség továbbá, hogy bár gyakran mindkét fél igyekszik a tőle telhető legtöbb energiát fektetni a gyermeknevelésbe és az otthoni teendőkbe, az alváshiány vagy a nem megfelelő kommunikációs stílus miatt előfordulhat, hogy a két fél elbeszél egymás mellett, és így senki igényei sem teljesülnek megfelelően. Gyakori példa erre, hogy az édesanya szeretné, ha az édesapa aktívabban részt venne a gyermek körüli teendőkben, úgy érzi, magára maradt az etetés-altatás körforgásban, és ezért folyamatos erőteljes feszültség van jelen benne a férfival szemben. Ezzel szemben a férfi úgy érezheti, hogy kiveszi a részét az otthoni teendőkből, mosogat, takarít, így értetlenül áll a párja bosszúsága előtt.
Asszertív kommunikációval, az igények mindkét oldalról történő kommunikációjával és meghallgatásával, ez az egymás mellett való elbeszélés megelőzhető lenne, ezzel pedig máris egy teherrel kevesebb nehezedne a felekre.
Amit fontos megtenni még a gyermek érkezése előtt
A párkapcsolaton belüli kommunikáció elengedhetetlen, és fontos, hogy még a szülés előtt átbeszéljük a jövőbeli családi életünket érintő terveket, és egyezségre jussunk a legfontosabb témaköröket illetően.
Hogyan fogjuk nevelni a gyermekeinket, milyen szemléletmód szerint? Hogyan képzeljük el a napjainkat? Ki tud majd nekünk segítséget nyújtani? Gondolkodjunk például a baba érkezése utáni feladatmegosztáson, a gyermekfelügyeleti megoldásokon. Ha kettesben szeretnénk elmenni valahova, hogyan fogjuk tudni megszervezni a gyermekfelügyeletet?
Fontos megtalálni az egyensúlyt – ez mindenkinél eltérő lehet, hogy pontosan mit jelent; magunkra tekintve csak az számít, hogy ez az új megállapodás mindkettőnknek megfeleljen.
5 mód a párkapcsolati intimitás fenntartására
A gyermek születése után természetes módon ő kerül a figyelem középpontjába, hiszen folyamatos gondozást, felügyeletet, odafigyelést igényel. A 24 órás készenléti mód rendkívül kimerítő a pár mindkét tagjának, így a kapcsolatra helyezett fókusz ebben az időszakban jelentősen lecsökken. Számos apró tevékenységet iktathatunk be ugyanakkor mindennapjainkba, melyek segítenek a párkapcsolati intimitás fenntartásában, szükség esetén helyreállításában.
1. Keretezzük újra a kapcsolatunkat! Ha elfogadjuk, hogy a kapcsolatunk soha többé nem lesz teljesen ugyanolyan, mint volt, az segít átadni magunkat valaminek, ami még jobbnak ígérkezik. Adjuk meg magunknak a szabadságot, hogy a változó élettel együtt fejlődjünk, és élvezzük azt a gazdagságot, amit egy gyermek jelent. Engedjük meg, hogy magával ragadjon a varázslat, hogy még mélyebben beleszeressünk a partnerünkbe, miközben látjuk, hogyan változik és növekszik új, szülői szerepében.
2. Szülőkké váltunk, de nem szűntünk meg párnak lenni. Való igaz, hogy néha könnyebb mondani, mint csinálni! Fontos ugyanakkor, hogy rendszeresen töltsünk időt kettesben, akár vacsorázni megyünk, akár sétálni, vagy egyszerűen csak egy kis nyugodt időt töltünk otthon. Határozzuk meg a megfelelő gyakoriságot a lehetőségeinkhez mérten: például havonta egy étterem, és tegyünk meg mindent, hogy ezt az elhatározást betartsuk.
Próbáljuk meg továbbá beiktatni a mindennapjainkba, hogy fejenként legalább 5 perc kizárólagos figyelmet adunk a másiknak. Kapcsoljuk ki a tévét, tegyük le a telefont, és nézzünk egymás szemébe. Kérdezzük meg: „Mi volt a napod legjobb része? Mi volt a napod legnehezebb része?" Bármiről is meséljen a másik, azt hallgassuk végig értő, türelmes figyelemmel, és próbáljuk meg befogadni: ez most számára kihívást jelentett, ez pedig örömmel töltötte el.
3. Alvás, alvás és még több alvás! Az első időszakban ez sokak számára teljesen kivitelezhetetlen tanácsnak tűnik, ugyanakkor a krónikus alváshiány növeli a szorongásszintet, a depressziós hangulatot és a haragot. Ha tehát az alváshiány miatt alapból kevésbé tudnak jól funkcionálni a felek, úgy természetes, hogy megnőhet a konfliktusok aránya, és utólag kiderülhet, hogy tulajdonképpen csak a kimerültség vezetett vitához. Helyezzük tehát az alvást előkelő helyre a prioritási listán, és döntsünk mellette, amilyen gyakran csak tudunk!
4. A gyermek felneveléséhez egy egész falu kell. Ha a család vagy a barátok felajánlják a segítségüket, fogadjuk el, és ne érezzünk miatta bűntudatot. Szánjuk ezt a felszabaduló időt arra, amiről azt érezzük, most a leginkább feltöltene bennünket. Ha például kapunk a nagyszülőktől néhány szabad órát, és épp a végkimerülés szélén állunk, tegyük félre a halomban álló mosatlant és szennyest, és helyette legyen a pihenésé, alvásé a főszerep!
5. A testi intimitás továbbra is maradjon prioritás! Ha a várandósság alatt nem is volt ellenjavalt a szexualitás megélése, a szülés után a nőnek mindenképp szüksége van néhány hétre, mire testileg visszarendeződnek a dolgok, mentálisan és hormonálisan azonban ennél is több időre lehet szüksége. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a testi intimitásnak teljesen meg kell szűnnie, sőt! Adjunk magunknak időt és lehetőséget arra, hogy ismét felfedezzük egymást testileg is, akár új, korábban nem alkalmazott praktikákat bevetve (pl. masszázs, felnőtt társasjátékok stb.)!
Természetesen vannak olyan konfliktusok, élethelyzetek, amelyek megoldása rajtunk túlmutat, amivel önállóan és párként sem vagyunk képesek megküzdeni. Ha úgy érezzük, hogy nem csupán időszakos nehézségről van szó, ne habozzunk felkeresni a megfelelő szakembert, aki akár egyéniben, akár pártanácsadás keretein belül segíthet az elakadások feloldásában!
