A játék minden gyermek természetes önkifejező eszköze, mely alapvető fontossággal bír. Szülőként feladatunk a szabad játék lehetőségének megteremtése és a játékra való bátorítás. De hogyan is tegyük mindezt? Mire érdemes odafigyelni a kisbabánkkal való játék során? Hogyan játsszunk „jól” gyermekünkkel? Cikkünk ilyen kérdéseket jár körül.

A gyermekkor nagy részét a különböző játéktevékenységek teszik ki, a kisgyermekek szinte mindig játszanak, akkor is, amikor ez külső szemlélő számára nem is mindig egyértelmű.  A játék a fejlődéshez alapvetően szükséges tevékenység, jótékony hatást gyakorol az értelmi, érzelmi és testi fejlődésre, a felfedezés és tanulás alapvető eszköze. Segíti a világhoz való alkalmazkodást és a szabályok elsajátítását. Megtanít a versenyhelyzetre, de az együttműködésre egyaránt, a másokkal való kapcsolatteremtés alapját képezi. A játék a képzelet és fantázia fejlődésének is egyik legjobb eszköze, továbbá az érzelmi biztonság és kötődés kialakításához is hozzájárul. Ebből is láthatjuk, hogy látszólag milyen egyszerű, mégis milyen fontos témával állunk szemben.

Szempontok az ideális játékválasztáshoz

Az egyik alapvető szempont a megfelelő játék kiválasztásánál a gyermek életkora. Alapvető tény, hogy a kisebbeknek vagy a nagyobbaknak szánt játékok érdektelenségre adhatnak okot, ugyanakkor fontos tisztában lennünk saját kisbabánk képességeivel, hiszen legfőképpen ez a mérvadó.

Választhatunk olyan játékot, amelyen az életkori ajánlás kicsivel meghaladja gyermekünk korát, de csak annyira, hogy még motiváló legyen a vele való játék.

Vannak időszakok, amikor a gyermekek szívesen játszanak a kisebbeknek szóló játékokkal is, tipikus példa erre a kistestvér születése. Ez teljesen természetes és átmeneti jelenség, melybe nem szükséges beavatkoznunk.

Másik fontos szempont a játékok esetében a mennyiség. A legtöbb háztartásban legnagyobb igyekezetünk ellenére is sok játék felgyűlik, előkerülnek régi játékok a szülők gyerekkorából, kapunk ismerősöktől, családtagoktól és persze mi sem tudunk ellenállni egy-egy jópofa darabnak.

Fontos azonban szem előtt tartanunk, hogy a sok különböző hangú, színű, textúrájú játék túl sok ingert jelent a kisbaba számára, könnyen ingerelárasztás lehet belőle.

Ennek elkerülése érdekében jó megoldás lehet, ha egyszerre csak kevés játékot veszünk elő és azokat is cserélgetjük. Így nem éri túl sok inger a gyermeket egyszerre és a régebbről előkerülő játék is újra felkeltheti érdeklődését. Erre a helyzetre is igaz „a kevesebb néha több” elve.

További fontos szempont lehet a nem kérdése, azaz fiús vagy lányos játékokat válasszunk-e. Jön az automatikus gondolat, hogy kislánynak természetesen lányos, kisfiúnak pedig fiús játékot válasszunk. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy feltétlenül szükség van-e a játékok nemek szerinti elkülönítésére, beskatulyázására? A nemi identitás két éves kor körül kezd kialakulni és a kisgyermekek utánzás és szerepjáték során tanulnak a felnőttektől, elsősorban szüleiktől. Így jelenik meg a főzés vagy éppen a barkácsolás iránti érdeklődés. Azonban a női és férfi szerepek is nagy változáson mentek keresztül az elmúlt generációkban, így ez a nemi kategorizálás egyre inkább érvényét veszíti. Esetleg egy-két tartósabb darabból érdemes uniszex színűt venni, ezzel is oldva a „ha kislány, akkor rózsaszín, ha kisfiú, akkor kék” paradigmát.

Talán a legfontosabb szempont a választás szabadságának megadása gyermekeink számára, hogy azzal játszhassanak, ami felkelti az érdeklődésüket.

A mozgásfejlődésre jótékony hatással van a szabadban, játszótéren töltött idő.

A játékok típusai

A játékoknak alapvetően három típusa van: vannak az úgynevezett fejlesztőjátékok, mint például a kirakós és az építőkockák; vannak a mozgásos játékok, amilyen a labda, a kisautó vagy a babakocsi; illetve van a szerepjáték, ahova a babakonyha vagy a szerszámos láda tartozik. Felmerül a gondolat, hogy szükség van-e egy normális ütemben fejlődő gyermek számára fejlesztőjátékokra?

Ha szakmai szemmel nézzük, akkor szó szerinti fejlesztésre nincs szükség, hiszen az önfeledt szabadjáték már önmagában fejlesztő hatású.

Ugyanakkor tapasztalhatjuk, hogy ma már szinte minden játékon feltüntetik, hogy mely területeket fejleszti. Úgy véljük, hogy ezek a készségfejlesztő játékok alapvetően hasznosak a kisbabák számára, ártani semmiképpen sem ártanak, a lényeg, hogy szívesen foglalatoskodjon vele a baba.

A mondókák, versek, mesék is nagy szerepet töltenek be a kisgyermekek életében, már a megszületésük pillanatától, sőt, már pocaklakóként olvashatunk kisbabánknak. Az olvasóvá nevelés kisgyermekkorban gyökerezik, eleinte a ritmusos mondókáknak, egyszerű gyermekdaloknak, ölbéli játékoknak van nagy szerepe, mely megismerteti a kisbabát anyanyelve hangzóival és dallamával. Később a babakézbe illő lapozók veszik át a szerepet, majd a rövid, egyszerű, hétköznapi történeteket elmesélő meséké lesz a főszerep. A mesék hossza pedig a gyermek életkorával és figyelmi kapacitásával párhuzamosan nőhet.

Az olvasott mese sokkal jobban hozzájárul a kisgyermekek értelmi és érzelmi fejlődéséhez, mint a televízióban nézett mese, hiszen a fantáziatevékenység jóval nagyobb szerepet kap benne. Tehát lehetőleg meséljünk minden nap gyermekünknek!

 

A kisgyermekeket minden érdekel, ami a felnőttek használati tárgyaira emlékezteti őket.

„Apás játékok”: a hancúrozás

A klasszikus értelemben vett „apás játékok” gyakran vadabbak, mint amiket az anyukák játszanak csemetéikkel – tisztelet a kivételnek –, de ez így is van jól. A gyermekeknek szükségük van a babusgatós, összebújós, csendesebb közös elfoglaltságokra ugyanúgy, mint a szilajabb birkózásra, párnacsatára vagy éppen ágyon ugrálásra. Ez persze nem jelenti azt, hogy hancúrozni csak az apukákkal lehet, sőt! Az anyukák is nyugodtan kipróbálhatják magukat ebben a szerepben, még ha ez azt is jelenti, hogy kicsit ki kell lépniük a komfort zónájukból.

A hancúrozás olyan fizikai tevékenység, mely során kulcsszerepet kap a természetesség, a rögtönzés és a szórakozás. Jót tesz az erőnlétnek, oldja a feszültséget és jó érzéssel tölti el a résztvevőket.

Az interaktív fizikai játék ezen formája jótékony hatással van a szülő-gyermek kapcsolatra, ezáltal a kötődésre is. Nagy szerep jut benne a fantáziának és kreatív életerőt szabadít fel. Összességében tehát jótékony hatást gyakorol az értelmi és érzelmi intelligenciára, növeli az önbizalmat és a fizikai erőnlétet.

Sokféleképpen játszhatunk gyermekünkkel a szabadban vagy akár a szobában is, azonban az önfeledt játék során mindig szem előtt kell tartanunk a biztonság elvét! Ha szükséges, előtte biztosítsuk a terepet, hogy elkerüljük az esetleges baleseteket. Végig figyeljük gyermekünk arckifejezésére, mosolyára, nevetésére, hogy lássuk, valóban élvezi-e az adott játékot. Ez különösen fontos a kisebbeknél, akik még nem tudják szavak szintjén megosztani velünk érzéseiket, ami a nagyobb gyermekek számára sem mindig könnyű. A nevetés ugyanis gyakran csak reflexválasz és nem biztos, hogy valódi öröm áll mögötte!

A kisebb gyermekekkel, babákkal leginkább ölbéli játékokat, lovagoltatókat, csiklandozókat, dögönyözőket játszhatunk, a vadabb játékok nagyobb gyermekeknek szólnak. Ahogyan nem csak apukákkal, úgy nem is csak fiú gyermekekkel lehet hancúrozni, lányokat ugyanúgy be lehet vonni ilyen jellegű játékokba is.

A gyermekeknek szükségük van a szilajabb birkózásra, párnacsatára vagy éppen ágyon ugrálásra egyaránt.

Életkor szerinti játékajánlás

0-6 hónapos korban az érzékszervek élesedéséé, valamint a mozgásfejlődésé a főszerep, így minden olyan játék hasznos, ami ezeket támogatja.

Ilyenek például a csörgők, melyekkel a megfogást és elengedést tudja gyakorolni a baba, miközben akusztikus ingerlés is éri őt, valamint a címkék és rongyik, amik a taktilis ingerlést biztosítják. Jótékony hatása van továbbá a babakocsikra vagy a kiságy, pelenkázó fölé akasztható játékoknak is, amik közül azok a leginkább fejlesztő hatásúak, melyeket a kicsi el tud érni és maga tudja mozgásba hozni, fejlesztve ezzel a szem-kéz koordinációt. A babajátékok esetében ideális, ha többféle anyagból készülnek, valamint kontrasztos színűek, ami fejleszti a látást. Nézegessünk együtt puha babakönyveket, meséljünk egyszerű történeteket. Nagy szerepet kap ebben a korai időszakban a fizikai érintés, a simogatás és a babamasszázs. A mozgásfejlesztésre pozitív hatással van a játszószőnyeg, ahol kisbabánk minél több időt töltsön hason, valamint a baba tornaszer és a fekvő hinta is. Énekeljünk, meséljünk, bohóckodjuk, grimaszoljunk minél többet ebben a korai időszakban, utánozzuk a kisbabánk arckifejezéseit, hangadásait, hiszen ők is utánzás útján tanulnak. Játszunk sok kukucs játékot, amit a kicsit nagyon élveznek és ami a tárgyállandóság kialakulásához is segítséget nyújt számukra.

6-12 hónapos kor körül nagyobb ütemben indul meg a mozgásfejlődés és nagy áttörést jelent majd az önálló ülés, ami a játéktevékenységben is új lehetőségeket nyújt.

Kisbabánk kússzon, másszon sokat, amit támogathatunk is különböző eszközökkel, például játékalagúttal vagy játszósátorral.

A mozgásfejlődésre jótékony hatással van a szabadban, játszótéren töltött idő. Stabilan ülni tudó babát már hintába is ültethetünk, a homokozót és a csúszdát pedig már mászó babák is élvezik. Ebben a korban a gyermekek kedvelik a mozgó játékokat, mint a labda vagy a búgócsiga. Lassan előkerülhetnek az építőjátékok, eleinte érdemes szilikonból készült kockákkal próbálkozni, majd jöhetnek a műanyagból vagy fából készült verziók. Kezdetben a főszerep a rombolásé lesz, az építés összetettebb mozgáskoordinációt igényel, ezért az majd csak később lesz jellemző. Szívesen játszanak a babák különböző gombnyomogatós játékkal is, illetve minden érdekli őket, amik a felnőttek használati tárgyaira emlékeztet. Amint tudnak önállóan ülni, megkezdődik a fáradhatatlan pakolászás, mellyel hosszan el tudják foglalni magukat. Ezzel egyidőben a fürdőjátékoknak is egyre nagyobb szerep jut, ami hozzájárul a pancsolás és a víz megszeretéséhez is. A kukucs játéknak és a bújócskának továbbra is nagy szerepe van, ami a szeparációs szorongással való megküzdésben is segítségünkre lehet.

12-24 hónapos kor között egyre inkább előtérbe kerülhet a játszótéren, játszóházban való szabadjáték, a kisgyermekeknek ekkor már egyre nagyobb mozgástérre van szükségük. A kapaszkodva járás időszakában a babák szívesen tologatnak maguk előtt széket, talicskát, de figyeljünk arra, hogy megfelelően stabil legyen a választott tárgy. A mozgásfejlődésre jótékony hatást gyakorol a bébitaxi, a kismotor, valamint a hintaló is. A babák egyre ügyesebbek a formaillesztő játékokban és a fogantyús puzzle-ban is, valamint szívesen tologatnak kisautót vagy játszanak Duplóval. A felnőttek utánzása is egyre nagyobb szerephez jut.

Az éneklés, mondókázás, valamint a meseolvasás pedig minden életkorban alapvető fontossággal bír.

Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy a játék kiemelten fontos szereppel bír minden kisgyermek életében. A játékra neveléshez tehát fontos szempont, hogy játsszunk együtt gyermekünkkel minél többet, ugyanakkor támogassuk az önálló játékot is. Mindig a gyermek életkora és személyisége szerint válasszunk játékot és figyeljünk a napszakra is, eltérő típusú játékok kerüljenek elő az aktív délelőtti játék és a lecsendesítő esti játék alkalmával. Egyszerre sose legyen elől túl sok játék és váltogassuk gyakran az elől lévő játékokat. Sose erőltessük a játékot, de bátorítsuk és dicsérjük sokat gyermekünket!

 

Felhasznált szakirodalom: Debenedet, A. T. & Cohen, L. J. (2013) Hancúrozni jó! Apás játékok otthon és a szabadban. Budapest: Libri Kiadó. Vallières, S. (2008) Pszichotrükkök 0-3 éves korig. Budapest: Libri Kiadó. Vekerdy T. (2011) Érzelmi biztonság: Mit kell(ene) tudnunk a gyerekekről és magunkról? Budapest: Kulcslyuk. Vida Á. (2011) Babapszichológia: Lélek, viselkedés, fejlődés kétéves korig. Budapest: Kulcslyuk Kiadó.