Koppenhága konzisztensen az ENSZ által készített boldogságlista élén foglal helyet minden alkalommal. Emellett pedig az Egészségügyi Világszervezet Egészséges Városok nevet viselő projektjének is egyik kiemelkedő ékköve. Koppenhága tehát ideális modell lehet arra, hogyan hozhatunk létre egészséges városokat, boldog városlakókkal világszerte. Következő cikkünkben megvizsgáljuk, mit tanulhatunk (még) a dánoktól!

A dán főváros 1987-ben csatlakozott a WHO Egészséges Városok kezdeményezéséhez, egy évvel az eredeti, alapító városok – Barcelona, Bloomsbury/Camden, Bréma, Düsseldorf, Horsens, Liverpool, Pécs, Rennes, Szófia, Stockholm és Turku – után. A programban jelenleg 1400 város vesz részt. A mozgalom nemcsak a sétálóutcák létrehozásáról szól, hanem egészséges, társaságkedvelő, boldogabb közösségek kialakításáról. Turkuban, Finnországban például kedvezményes áron hat hónapos hozzáférést biztosítanak a sportolási lehetőségekhez, színházi helyekhez és koncertekhez a rászorulóknak. Newcastle pedig elindította a demencia-barát mozivetítéseket. Bécsben közös tornaórákat tartanak az óvodás gyermekek és az idősek számára. A sorba pedig Koppenhága is beállt, és úgy tűnik, lekörözi a többieket. „A dán főváros nagyon hatásosnak bizonyuló egészségpolitikát alakított ki az elmúlt években” – véli Katrine Schjønning, a város közegészségügyi vezetője. „Azt mondtuk, hogy tíz évre tervezünk, mert a közegészségügyi változásokhoz hosszú távú perspektívára van szükség. És a változások már hat kezdeményezés után jelentkeztek.”

Az egészség, az egészséges életmód promotálása a hétköznapokban. Ez volt az elsődleges célkitűzés a város tervében. Igyekeztek ezt elérni azáltal például, hogy vonzóvá tették a biciklizést, illetve lehetőséget biztosítottak tápláló ebédek elfogyasztására a közintézményekben is. További intézkedés volt emellett, hogy az oktatási intézmények például a dohányzásról leszoktató programokat kínálnak. Hiszen úgy vélik, hogy az egészséges emberek nagyobb valószínűséggel fejezik be tanulmányaikat, illetve előreláthatóan könnyebben helyezkednek el a munkaerőpiacon. Tehát abból a gondolatból indult ki a városvezetés, hogy

az egészség lehetővé teszi az emberek számára, hogy azt az életet éljék, amelyet akarnak.

Kerékpározás

A téli koppenhágai utcákon fiatal felnőttek, idős emberek, szülők a gyermekeikkel mind-mind kerékpárral közlekednek. Úgy tűnhet, hogy a koppenhágaiak többsége arra vágyik, hogy szeles időben biciklizzen, fagyos hidegben mozogjon. A város felmérései alapján azonban ezen kijelentések egyike sem helytálló. Egyszerűen arról van szó, hogy ez a legegyszerűbb módja annak, hogy bárhová eljussanak. „Mindig kerékpározunk. A városban élők 62 százaléka minden nap kerékpárral jár dolgozni, és a túlnyomó többség mindezt a hideg és nedves időjárási viszonyok között is fenntartja. Nem azért, mert ez az egészséges választás. Hanem mert ez a legegyszerűbb választás. A várost kerékpárokra és nem autókra tervezték″ – mondja Schjønning. Jó példa erre, hogy külön szemeteseket terveztek a bicikliutak mellé, valamint kialakítottak emelt platformokat a biciklisek számára a közlekedési lámpákhoz, arra az estre, ha pirosat kapnak a kerékpározók, tudják hol pihentetni a lábukat. De az is a város egészségügyi politikájának része, hogy

havazás esetén előbb tisztítják le a kerékpárutakat, mint az autóutakat.

Egészségügyi ellátás

Dániában bár az orvosi ellátás ingyenes, az embereknek hozzá kell járulniuk a mentális egészségügyi ellátás költségeihez. Ennek enyhítésére Koppenhága ingyenesen igénybe vehető stresszklinikákat hozott létre a rászorulók számára. Nemcsak azok számára, akik túl keményen dolgoznak, hanem azoknak is, akik azért stresszelnek, mert nincs munkájuk vagy egyéb problémákkal küzdenek. A legtöbb beutalót ezekre a klinikákra a 30-40 éves nők kérik. Az egészségügyi egyenlőtlenségekkel kapcsolatos különbségek miatt a város a munkaügyi központokban is reklámozza ezt a lehetőséget, hogy elérje az alsóbb társadalmi csoportoktól érkező, többnyire vonakodó, munkanélküli 50 éves férfiakat is.

Családpolitika

A 37 órás munkahetek bevezetése is bizonyítja, hogy Dánia bizonyos kérdésekben felvilágosultabban gondolkodik, mint a legtöbb ország. Sokan korán abbahagyják a munkát, hogy felvegyék a gyerekeket, még akkor is, ha otthon dolgoznak. A gyermekgondozást nagymértékben támogatja a kormány, és ingyenes a legalacsonyabb jövedelműek számára is, így szinte minden szülőnek biztosított, hogy a gyermek születése után visszatérjen dolgozni.

Adózás

Koppenhága élen jár az adófizetésben is. A dánok bevételeik 60 százalékát adó formájában visszafizetik. Meik Wiking, a koppenhágai Boldogságkutató Intézet vezetője szerint ez igen nagy részben hozzájárul a dánok egészségéhez és boldogságához. „Egyszerűen Dánia ügyes abban, hogy a vagyont jólétté alakítsa. Itt a jobb életminőségbe fektetünk be. Igen, ha kevesebb adót fizettem volna, akkor meg tudnék venni egy nagyobb autót, de ez nem fog boldoggá tenni. Ami a boldogságomhoz hozzájárul, az az a tudat, hogy mindenkiről gondoskodnak, akit szeretek. Ez a kulcs a skandináv boldogság megértéséhez. Bizonyos értelemben úgy érzem,

a skandináv modell eltávolította a boldogság árcéduláját.″

Koppenhága nem feltétlenül nagyszerű város a műemlékek és látnivalók szempontjából, de az ott élők többsége szerint nagyszerű város a kényelem és az emberközpontúság tekintetében. A koppenhágaiak kétségkívül nemcsak azért végeznek egészségtudatos tevékenységeket, mert egészségesek akarnak lenni, hanem azért is, mert ezek a szokások megkönnyítik az életüket, és éppen ezért nagyobb élvezettel is végzik őket! Ezt a gondolatmenetet lenne érdemes átvenni a koppenhágaiaktól világszerte!

•••

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!

https://www.youtube.com/watch?v=z-htXgkYeeE