Honnan ismerjük fel a szülés utáni depressziót?

A szülést követően az édesanyák szembesülhetnek azzal, hogy nem felhőtlen az örömük. Az új családszerkezet, a hormonális változások mind hatással lehetnek a boldog percekre, és beárnyékolhatják azokat. De honnan tudjuk, hogy rendben vagyunk e lelkileg? Mikor beszélhetünk szülés utáni depresszióról? Cikkünkben a szülést követő mentális állapotokról és a posztpartum depresszió kockázatairól írunk!

Baby blues – szülést követő lehangoltság

A szülést követő két-három napban jelentkezhet az édesanyáknál az úgynevezett posztpartum blues, amit hétköznapi módon baby bluesnak vagy szülés utáni lehangoltságnak nevezünk. Az édesanyák körülbelül 50 %-át érinti ez a nehézség, mely hangulatingadozással, sírással, lehangoltsággal, szomorúsággal, ingerlékenységgel, szorongással, alvási nehézségekkel, dekoncentrációval járhat. Ez a rossz kedélyállapot az első két hétre jellemző, az enyhe depresszív tünetek maguktól elmúlnak.

Tehát attól, hogy egy nő a szülést követően átmenetileg lehangolt, még nem depressziós!

A kórfejlődés ismeretlen a posztpartum blues esetében, ám legtöbbször hormonális okokra vezethető vissza. Azoknál a nőknél, akiknél premenstruációs tünetként hangulatingadozás, vagy a terhesség alatti depresszív tünetek tapasztalhatók, nagyobb valószínűséggel fordul elő. A baby blues kezelésében leginkább az édesanyát körülvevő személyek érintettek. Az elfogadás, a türelem és a figyelem kulcsfontosságú tényezők ebben az időszakban. Itt érdemes megjegyezni, hogy a posztpartum blues kockázati tényező lehet a szülés utáni depresszióra nézve, tehát az édesanyák számára a megnyugtatás és a bíztatás elsődleges, hogy minél könnyebben átlendüljenek ezen a mentális nehézségen.

Posztpartum depresszió – szülés utáni depresszió

A szülés utáni depresszió hasonló tünetekkel jár, mint a baby blues, mégis komolyabb problémáról van szó. Depresszióról akkor beszélhetünk, ha a tünetek a szülést követő egy hónap után is fennállnak. Ilyen

tünet lehet a depresszív hangulat, az érdeklődés elvesztése, az alvási nehézségek, az étvágytalanság, az energiahiány, az értéktelenség érzése, a bűntudat, a csökkent koncentráció, vagy az esetleges öngyilkossági gondolatok.

A szülés utáni depresszió előfordulása valószínűbb azoknál a nőknél, akik tapasztaltak posztpartum bluest, várandósság alatti szorongást, prementruációs hangulati zavarokat, stresszes életeseményeket a várandósság vagy a korai gyermekágy alatt. A posztpartum depresszióra kockázatot jelenthet a házastársi konfliktus, az alacsony jövedelem, vagy a fiatal anyai életkor. Mégis a depresszió kialakulásában a legkiemelkedőbb szerepet a korábbi vagy az aktuális depresszió, a szorongás és az alacsony társas támogatás játssza. Ez a társas támogatás nem csupán a házastárs és a közeli családtagok vagy barátok részéről fontos. Az egészségügyi dolgozók szerepe szintén kiemelkedő ebben az időszakban.

A bíráló, ítélkező megjegyzések csökkentik a depressziós nők segítségkérési hajlandóságát,

ráadásul ebben az időszakban minden szakemberrel való találkozás középpontjában a kisbaba egészégének és fejlődésének monitorozása áll. Ezek az alkalmak jó lehetőséget biztosíthatnak az egészségügyi szakembereknek arra, hogy az édesanya lelki állapotára vonatkozó információkat is megtudjanak. Amennyiben posztpartum depresszió áll fenn, fontos, hogy az állapot súlyosságának megfelelő szakemberhez (pszichiáter, pszichológus) forduljunk segítségért. A pszichoterápia és a gyógyszeres kezelés mellett – bizonyos kutatások alapján – a pszichodráma és a kognitív viselkedésterápia is hatékony kezelési módszernek bizonyult.

Hogyan hat az anyai depresszió a gyermekével való kapcsolatra?

A depresszió kezelése az anya, a baba és a család fizikai és lelki egészségéért egyaránt fontos, ugyanis megalapozott kapcsolat áll fenn a sérült gyermeki fejlődés és az anyai depresszió között. A várandósság alatt fennálló depresszió a magzatra is hatással van, a kisbaba érzékenyebb és reaktívabb lehet a stresszre. Mindezek mellett a fizikai fejlődésére is káros hatással van, okozhat méhen belüli fejlődési korlátozottságot, kis születési súlyt vagy koraszülést. A szülést követő posztpartum depresszió negatív anyai percepcióhoz vezethet a baba temperamentumára és viselkedésére vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy a depressziós édesanyák észlelésében negatív torzítás lép fel, kevésbé ítélik pozitívnak a gyermekük feléjük irányuló érzéseit, dominánsabbnak érzékelik a gyermeküket, ezért nehezebbnek érzik a gyermek igényeinek kiszolgálását. Amennyiben az édesanya számára nehéz az igények felismerése, a jelzések értelmezése, és az ezekre való megfelelő reagálás, veszélybe kerülhet a biztonságos kötődés kialakulása is.

A biztonságos kötődés kialakulását az is nehezítheti, ha negatív interakciók alakulnak ki az anya és gyermeke között.

A depressziós anya ugyanis visszahúzódó, nem elkötelezett, erőszakos, ellenszenves, passzív és zárkózott lehet, kevésbé válaszkész, negatív érzéseket közvetíthet, esetleg a pókerarc jelenség is felléphet. Egyes kutatások a depressziós anyák gyermekeinél túlzott sírásról, kólikáról, alvási problémákról és temperamentumbéli problémákról számolnak be, melyek visszahathatnak az édesanya depressziójára. A posztpartum depresszió a szoptatásra rizikótényező, azok az édesanyák, akik nagyobb arányú depresszióról számolnak be, nagyobb valószínűséggel hagynak fel az anyatejes táplálással már az első három hónapban. Továbbá megfigyelhető, hogy az anyai depresszió a gyermek viselkedésgátlására, kognitív funkcióira és érzelmi alkalmazkodására is negatívan hathat. A depressziós anyák gyermekei tinédzser korukra fogékonyabbak lehetnek a későbbi mentális betegségekre, viselkedésük pedig erőszakosabb lehet.

Fontos tehát ismerni a szülés körüli és a szülés utáni lelki nehézségek jellemzőit. Édesanyaként érdemes tisztában lenni azzal, hogy

a gyermekszülést követően megengedhető és rendben van, ha vegyes érzéseink vannak.

A baba megszületése nem egy kötelezően boldog érzelmekkel teli időszak, szabad fáradtnak, lehangoltnak lenni. A hozzátartozók és a szakemberek részéről pedig fontos megfelelő mértékű figyelmet szentelni a frissen szült édesanyák mentális egészségére annak érdekében, hogy megelőzzük vagy megfelelően kezeljük a posztpartum depressziót.