Sok mindenben különbözünk. Másképp értelmezünk történelmi eseményeket, eltérő felfogásunk van politikai-ideológiai kérdésekben. Könnyen belátható ugyanakkor: vannak témák, mint a politika, a pszichológia vagy az életünkkel való elégedettség, amelyek mindenki számára fontos kérdések. De mi az összefüggés az említett területek közt? Hatással van-e politikai orientációnk és ideológiai nézetrendszerünk az általános elégedettségünkre?
A kezdetektől fogva a politikai pszichológiai kutatások gerincét képzi a liberális és konzervatív emberek értékrendjének, motivációinak megfejtése. Tudjuk, hogy sokan a jobboldali-konzervatív értékrendet főleg a szorongással, a félelemmel és a zártabb gondolkodással hozták kapcsolatba. Mégis mindannyian, elköteleződéstől függetlenül is képesek vagyunk dogmatikusan gondolkodni. A fekete-fehér látásmódot különösen erőssé teheti, ha a saját szekértáborunk tagjaival próbáljuk megvitatni a felmerülő kérdéseket, így aztán a véleményünkhöz hasonló álláspontok visszhangjában elégedetten csettinthetünk: már megint igazunk van.
De mi a helyzet akkor, ha általánosságban vizsgáljuk a kérdést? A két ideológia egyik alapvető különbsége, hogy miként értelmezi a világ jelenlegi helyzetét. Hagyományosan a liberális értékrendhez kapcsolható progresszív gondolkodás a fejlődést támogatja. Ebből adódóan nem tehet mást, mint a problémákra fókuszál, míg a konzervatív nézetrendszer a már létező értékek és rend védelméért áll ki.
Milyen hatással van tehát ez az általános közérzetre és az élettel való elégedettségre? Tényleg boldogabbak a konzervatívok? Az elégedettséggel és boldogsággal foglalkozó kutatások eredményei egyhangúan kijelentik:
A KONZERVATÍV EMBEREK BOLDOGABBAK, MINT A LIBERÁLISOK.
Az eredmények értelmezése érdekes forgatókönyveket tár az érdeklődők elé. Az egyik legelterjedtebb magyarázat, miszerint a konzervatív emberek egyfajta ideológiai ütközőrendszerrel bírnak, amely megóvja őket a világ nem kívánatos dolgainak – mint a társadalmi egyenlőtlenségek – észlelésétől. Ezen ütközőrendszer pszichológiai működését a jobboldali-konzervatív emberekre jellemző rendszerigazolási igény és a magas szociális dominancia orientáció tartja fenn. Ez azt jelenti, hogy míg a konzervatív emberek gondolkodásmódjában ezeket a jelenségeket viszonylag könnyen lehet racionalizálni, addig a liberális ideológia és hiedelemrendszer erre kevésbé képes. Különösen igaz ez azokra az európai országokra, ahol a meritokratikus felfogás kevésbé beágyazott, mint például az Egyesült Államokban, és így a társadalmi különbségek észlelése csökkenti a szubjektív jóllét-érzést, főleg a liberális felfogású emberek körében.
Egy másik elmélet szerint a boldogság és elégedettség jelenléte azért jellemzőbb a konzervatív emberekre, mert magánéletükben hangsúlyosabb szerepet kapnak olyan tradicionális elemek, mint a család, a házasság és a vallás, amelyek protektív tényezők, és kéz a kézben járnak a boldogsággal.
Az eddigi kutatások és eredményeik tehát mind hasonló eredményre jutottak: a politikai orientáció kapcsolatban áll a szubjektív élettel való elégedettségünkkel. A konzervatív világnézetű emberek írják le magukat boldogabbnak. Különösen izgalmas azonban számolni a politika erejével. Az elmúlt időszak jobboldali fordulatai során – mind Amerikában, mind Európában – visszatérő eleme a kampányoknak a populizmus és a társadalmi egyenlőtlenségek erős exponálása, amelyek eredményesen hatottak a konzervatív szavazók félelmeire és elégedetlenségükre.
NINCS ÚJ A NAP ALATT: A SIKERESEN FENNTARTOTT STATUS QUO ISMÉT NÖVELNI FOGJA AZ ELÉGEDETTSÉGET.
***
A Mindset Pszichológia nem csak érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!
https://www.youtube.com/watch?v=z-htXgkYeeE
