Agykontroll, ezoterika, homeopátia, asztrológia, frenológia, grafológia, szcientológia, kineziológia, spiritizmus, számmisztika… és még sorolhatnánk. Az emberek általában ezeket az irányzatokat és mozgalmakat tekintik áltudományoknak. Időnként sajnos mégis találkozunk olyan hírekkel és cikkekkel, amelyek a tudományosság leplébe burkolózva hozzák ránk a frászt, vagy épp ígérnek valamilyen csodálatos gyógymódot nekünk. De ne hagyjuk magunkat! Ez a cikk segíthet felkészülni ellenük.

Áltudományoknak azokat a gondolat- és eszmerendszereket nevezzük, amelyekre a fizikához és a kémiához hasonlatos tudományokként tekintenek ugyan művelőik, ám azok a tudományosság fogalmának és követelményeinek valójában nem felelnek meg. Legfőbb vonásuk, hogy következtetéseik nem körültekintő vizsgálatokon és valós bizonyítékokon, hanem csak személyes történeteken és szubjektív spekulációkon alapulnak. Mindezek miatt mindig érdemes kritikusan, sőt szkeptikusan kezelnünk az áltudományok forradalmi felfedezéseit és jó tanácsait.

Az áltudományos hírek ismérvei

A teljesség igénye nélkül gyűjtöttünk itt össze néhány olyan sajátosságot, amellyel a kétes eredetű cikkekben (mint péládul ebben is) találkozhatunk.

  • Még a legösszetettebb problémákra is egyszerű megoldásokat kínálnak (pl. „Már rövid távon is látványos változásokat eredményez!”).

  • Indokolatlanul használják a nagybetűs írásmódot (pl. „AZ ORVOSOK ELHALLGATJÁK EZT A FAJTA TUDÁST!”).

  • Nem sorolnak fel szakszerű hivatkozásokat, ellenben sok mondatot kezdenek így: „A tudósok bebizonyították, hogy…”.

  • Feltűnő, szenzációhajhász nyelvezetet használnak (pl. „Ezt nem fogod elhinni…”).

  • Nincsenek elmarasztaló hozzászólások és negatív kritikák.

  • Rossz a helyesírás és furcsa a megfogalmazás.

  • Sok az érzelmekre ható, erőteljes kép.

Néha azonban olyan remekbe szabott hírek, weboldalak, sőt tévériportok is napvilágot látnak, amelyek a megtévesztésig hasonlítanak a tudományos kritériumoknak eleget tevő társaikra. Ezekben az esetekben érdemes feltennünk az alábbi kérdéseket.

  1. Mennyire hiteles a forrás?

Tegyük fel, hogy látunk a YouTube-on egy érdekes, igencsak felkapott videót egy magabiztos kiállású, kellemes külsejű, s már első ránézésre is kiegyensúlyozott és őszinte férfiról/nőről, aki az egészséges táplálkozás rákgyógyító hatásairól beszél. Az első kérdés, amit ilyenkor fel kell tennünk az az, hogy mégis ki ez a férfi/nő? Mit tanult? Mi a végzettsége? A kérdéses probléma szakértője? Vannak objektív tapasztalatai és személyes ismeretei? Mi alapján mondja azt, amit? Csak a megjelenése hiteles vagy a szakmai hátterének is hihetünk? Esetünkben annak fontos utánajárnunk (vagy akár közvetlenül rákérdeznünk), hogy a videó készítője orvos, dietetikus, esetleg rákkutató-e. Ha csak egy önjelölt szakértő, akkor

mindenképp érdemes kétkedéssel fogadnunk a szavait.

  1. Ésszerű és logikus az állítása vagy inkább csak „hihetetlen, de igaz”?

A YouTube-os példánknál maradva a következő lépésként azt fontos figyelembe vennünk, hogy mennyire meglepő mindaz, amit látunk, hallunk. Nem sántít kicsit a történet? Nem mond ellent túlságosan is a józan paraszti észnek? Nem túl szép ahhoz, hogy igaz legyen? A tudomány fejlődéstörténete során mindig is voltak persze forradalmi áttörések és váratlan felfedezések, ám ezek rendkívül ritkák, s még a legrosszabb esetben is alátámasztottak voltak. Fontos tudni, hogy a tudományos előrelépések (az úgynevezett paradigmaváltások) rendszerint a már meglévő tudás felhasználásán és kiszélesítésén, nem pedig annak megtagadásán és újraírásán alapulnak. Esetünkben azt a kérdést lenne fontos feltennünk, hogy az egészséges ételek önmagukban valóban elegendőek-e a rákkal szemben? Vajon ésszerű ezt feltételezni, vagy lehet valami hiba is rendszerben?

  1. Mi a bizonyíték?

Ahogyan Carl Sagan amerikai csillagász fogalmazott: „A szokatlan állítások szokatlan bizonyítékokat igényelnek.”. Elő lehet tehát rukkolni fantasztikus felfedezésekkel, a tudomány kérése „csak” annyi, hogy olyan bizonyítékokat is fel tudjunk mutatni, amelyek azoknak megfelelő erejűek. A földönkívüliek emberrablási kísérleteinek bebizonyításához például célszerű nem kizárólag csak személyes élménybeszámolókra, elmosódott fotókra és különös alakú sebhelyekre hivatkoznunk. YouTube-os esetünkben azt érdemes fontolóra vennünk, hogy vajon mivel tudja a készítő bebizonyítani az egészséges táplálkozás rákgyógyító hatását. Vannak orvosi papírjai a saját gyógyulásáról? Tényleg csak egészségesen táplálkozott vagy esetleg sportolt is valamit? Más is kipróbálta már ezt a módszert rajta kívül? Ők is mind felgyógyultak? Nekik milyen bizonyítékaik vannak?

Lehet, hogy igaz a történet, de megfelelő bizonyíték nélkül sajnos hiteltelen marad.

  1. Felléphettek gondolkodásbeli torzítások a következtetések levonása során?

Ez a kérdés már nemcsak a szóban forgó YouTube-videó készítőjére, hanem akár ránk, hallgatókra is vonatkozhat. Vajon miért akarják bebizonyítani nekünk, hogy az egészséges ételek elegendőek a rák meggyógyításához? Talán egy táplálékkiegészítőkre szakosodott cég alkalmazza őket? Esetleg fizettek nekik a kutatásaikért? Vajon függetlenek és pártatlanok voltak az eredményeket illetően, vagy személyes érdekükben állt bebizonyítani, hogy az egészséges táplálkozás valóban gyógyítja a rákot? Hogyan akarnak meggyőzni minket? Nagy szavakkal és mélyenszántó érzelmekkel szeretnének hatni ránk, vagy racionális érveket is fel tudnak sorakoztatni? Mindezek kapcsán saját magunktól pedig azt kell megkérdeznünk, hogy vajon a józan eszünkre hallgatunk-e éppen, vagy csak a szükségleteink és a vágyaink vezérelnek bennünket? Elvégre ki ne szeretne úgy felgyógyulni a rákból, hogy közben elkerülje a fájdalmas orvosi kezeléseket…

  1. Mindent megtettek az esetleges tévedések elkerülése érdekében?

Egy-két bizonyíték és a józan ész használata önmagában sokszor még nem elég. Számos ígéretes kutatás vallott már kudarcot csak azért, mert nem tett megfelelő lépéseket a különféle hibák kiszűréséért. Ilyen például az a tudományos eredmény, amely szerint minél magasabb valaki, annál nagyobb az intelligenciája is. Ez kezdetben észszerű feltevésnek tűnhet, hiszen sok „nagy emberről” tudunk, aki nemcsak a magasságával, hanem az eredményeivel is mások fölé emelkedett. Egy rosszul kivitelezett kutatás során szintén kijöhet az a statisztikai eredmény, amely szerint a testmagasság és az IQ-pontszám tényleg kéz a kézben jár. Leszűrhető-e azonban ebből az, hogy aki magasabb, az okosabb is egyben? Nos, valójában nem, mivel e két tényező között valószínűleg csak az életkor közvetít: a kicsi gyerekeknél intelligensebbek a magasabb tinédzserek, s még többre képesek a már teljesen kifejlődött felnőttek. Vajon az említett YouTube-videó készítői mindent megtettek annak érdekében, hogy elkerüljék az esetleges tévedéseket?

Ha igen, akkor pontosan mi mindent?

  1. Több különféle nézőpontból is megközelítették az adott problémát?

A világ legtöbb jelensége rendkívül komplex, éppen ezért egy adott következménynek nemcsak egy, hanem számos eltérő erősségű előzménye lehet. Nincs ez másként a rák esetében sem. A daganatos megbetegedések kialakulását és megszűnését is több tényező bonyolult kölcsönhatása (úgynevezett interakciója) határozza meg. Vannak örökletes faktorai, kiválthatják bizonyos vegyületek, jelentősen befolyásolja a megélt stressz mennyisége, de nyilvánvalóan az emberek táplálkozási és sportolási szokásai is szerepet játszanak benne. Elképzelhető tehát, hogy pusztán egészséges ételekkel leküzdhető lenne? Vajon a videóban szereplő férfi/nő több különféle szempontot is figyelembe vett akkor, amikor az említett „alternatív gyógymódot” kifejlesztette? A lehetséges megoldások és magyarázatok teljes tárházát áttekintette az említett, rendszerszintű probléma tekintetében?

Sokszor még a legvalószínűbb megoldás sem helyes.

A kritikus gondolkodás tényleg életet menthet

A tudósokat és a kutatókat gyakran bélyegzik meg olyan jelzőkkel, mint a „szűklátókörű”, a „zártgondolkodású”, a „vaskalapos” vagy a „nem elég nyitott”. Az igazság az, hogy az ilyen és ehhez hasonló emberek valójában nagyon is befogadóak az újszerű tapasztalatok és a váratlan fordulatok iránt, egyszerűen csak szeretik alaposabban is próbára tenni a látottak/hallottak valóságtartalmát. Különben nemcsak nekik, hanem másoknak is komoly bajuk származhat belőle! Hogy mi? Vegyük példának Mari Lopez Youtube-sztárt, aki nemrég rákban halt meg, holott videóiban azt állította, hogy a vegán étrend és az imádság kigyógyította őt a mellrákból. Miss Lopez eredeti célja feltehetően nem mások szándékos megtévesztése volt, a tudományosság nélkülözésével azonban sokak életét igen komoly veszélybe sodorta.

Felhasznált szakirodalom: Zimbardo, P. G., McCann, V., & Johnson, R. L. (2017). Pszichológia mindenkinek 1. - Agyműködés - Öröklés - Észlelés - Fejlődés. Libri Kiadó, Budapest.