Munkahelyi, illetve professzionális környezetben az első, másokra tett benyomásunk akár hosszútávon is hathat karrierünkre, sikereinkre. Pozitív hatást kívánunk elérni, és sokszor nemcsak azt szeretnénk, hogy emlékezzenek ránk, de azt is, hogy megkedveljenek minket. A harvardi pszichológuskutatók egy csapatának sikerült kimutatnia, mi lehet a pozitív benyomás egyik kulcs-összetevője: a kérdések. Hogy is van ez? Nem csak lehengerlő és vicces sztorikkal válhatunk emlékezetessé, hanem néhány jól irányzott kérdéssel is? A kutatók válasza: igen. Tóth Nikolett pszichológus írása.

A témában készült korábbi kutatások már alátámasztották, hogy a legtöbben, főleg, ha új emberrel találkoznak, hajlamosak arra, hogy sokat – esetenként túl sokat is – beszéljenek magukról. Az olyan szituációkban, mint amilyet például egy állásinterjú teremt, a jelentkezők úgy igyekeznek felhívni a figyelmet az erősségeikre, hogy azokról kezdenek el beszélni. Az önmagunkról szóló hosszú monológok azonban mégsem olyan hatásosak, mint azt legtöbben gondolnánk. Hogy mi áll ennek hátterében?

Monológ helyett párbeszéd

Vizsgáljuk csak meg, mennyire kifordított a következő gondolkodás: ha másokat szeretnénk lenyűgözni, magunkról kezdünk el beszélni. Miközben egy másik személyre szeretnénk pozitív hatást gyakorolni, a figyelmünkkel befelé fordulunk, így a hatás könnyen elmaradhat. Egy túl hosszúra nyúlt, a beszélgetést domináló monológgal pedig a valóságban inkább negatív benyomást hagyunk a másikban. Harvardi kutatók szerint a másik személyre koncentráló szóbeli megnyilvánulásainkkal sokkal inkább elérhetjük a kívánt hatást. Ehhez pedig

a legjobb eszköz, ha kérdéseket teszünk fel.

A Duke Egyetem egyik 2015-ös kutatásában arra derült fény, hogy egy kétszemélyes beszélgetést imitáló helyzetben a résztvevők szimpatikusabbnak látják azt a felet, amelyik többet kérdez tőlük. A kísérletben résztvevők egyik felének azt mondták, hogy partnerüknek legalább 9 kérdést kell feltenniük, a többiek pedig azt az instrukciót kapták, hogy maximálisan 4 kérdést intézhetnek a másik személyhez. A 15 percig tartó beszélgetések után kérdéseket tettek fel a résztvevőknek, és kiderült, hogy a többet kérdező partnerek sokkal pozitívabb benyomást keltettek.

Érdekes kiegészítése az eredményeknek egy másik kutatás megfigyelése, amely szerint a sok kérdés csak a beszélgetésben résztvevő felek számára jelent pozitív benyomást, egy külső, a beszélgetésben részt nem vevő félnek szimpatikusabb az a személy, aki inkább magáról beszél.

Tényleg ekkora ereje van a kérdéseknek?

Ha aktív tagja vagy egy beszélgetésnek, pozitív benyomást leginkább úgy érhetsz el, ha magad helyett inkább a partneredre irányítod a fókuszod. Figyelsz arra, amit mond, és a témához vagy az elmondottakhoz kapcsolódókat kérdezel. Ugyanakkor, ha kívülállóként követsz nyomon egy társalgást, az a személy lesz számodra szimpatikusabb, aki többet válaszol, mint kérdez.

Az utókövető kérdésekkel növelhetjük esélyeinket

A kérdések típusa sem mindegy. Fontos, hogy a partnerünk érezze, hogy figyelünk mondanivalójára, így

igyekezzünk minél inkább személyre és helyzetre, illetve kontextusra szabni

kérdéseinket.

Érdemes megérezni ugyanakkor a határainkat is. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen jellegű kérdést és milyen számban teszünk fel. Ha túl sok személyes, esetleg bántóra sikerült kérdés hangzik el a beszélgetés alatt,  a pozitív első benyomásnak szinte biztosan lőttek.

A kulcs? Figyeljünk a másikra, hagyjuk szóhoz jutni a partnerünket is, kérdezzünk sokat, de ne domináljuk le a beszélgetést a kérdéseinkkel! A pozitív benyomás a harvardi kutatók szerint így szinte borítékolható.

***

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!

https://youtu.be/z-htXgkYeeE