„Teljesen kiégtem.” Manapság már bevett kifejezés, na de helyesen használjuk? A munkastressz egészségre gyakorolt hatása kétségtelen tény, pszichológiai kutatások népszerű témaköre, mely az egyénnek és környezetének is jelentős szenvedést okoz. Mi a kiégés? Vajon veleszületett meghatározottság, vagy a gyermekkori élmények, a felnőtt élet esetleg a környezet hatása számottevőbb-e a jelenség kialakulásában? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

 A kiégés (angolul burnout) egy pszichológiai tünetegyüttes, ami arra utal, hogy valaki a munkájában egy bizonyos időszak után nagyfokú kimerültséget és az érdeklődés teljes elvesztését éli meg.

 Főbb tünetei közé sorolhatjuk:

  • állandó testi-szellemi kimerültség,
  • erőltetett megfelelési és bizonyítási kényszer,
  • a személy saját fizikai és lelki szükségleteinek az elhanyagolása
  • a többi emberrel szemben agresszív, negatív, cinikus, rosszindulatú
  • fokozott érzékenység a stresszre
  • az egyén saját „belső világával” való kapcsolat elvesztése,
  • depresszió, belső üresség érzése, reménytelenség
  • alacsony önértékelés, a munkateljesítmény csökkenése
  • közöny, érzelemmentesség, visszahúzódás, fásultság vagy túlérzékenység
  • az egyén a magánéletben is kiábrándulttá, cinikussá, negatív szemléletűvé és rosszindulatúvá válik,
  • szélsőséges esetben öngyilkossági gondolatok jelenhetnek meg

Herbert Freudenberg, német származású amerikai klinikai pszichológus írta le 1974-ben először a szindrómát. Definíciója szerint: „A kiégés krónikus érzelmi megterhelés és stressz nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, amely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, a célok és az ideálok elvesztésével jár, és melyet a saját személyre, a munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek.”

Honnan ered és hová tart?

A burnout minden foglalkozási ágban megjelenhet. A szakirodalom szerint elsősorban azokat veszélyezteti a tárgyalt szindróma, akik a humán szolgáltatások területén dolgoznak.

A munka állandó nyomása miatt, a kiégés következtében az emberi psziché úgy reagál (védve az idegrendszert a folyamatos stressztől) hogy

kialakítja a teljes elidegenedést, a munkáról való érzelmi leválást.

Egy olyan ciklikus folyamatról van szó, mely számtalanszor megismételheti önmagát. Négy fázist különíthetünk el, melyek a lángoló lelkesedés, az idealizmus (irreális elvárások rendszerével), a stagnálás, kiábrándulás majd a frusztráció, amikor egyre idegesítőbbek a munkával kapcsolatos terhek és végül beáll az apátia, a munka rutinszerűvé válása.

Freudenberg (a kiégés definíciójának első megalkotója) 12 szakaszra osztotta a kiégés folyamatát, melyek részletesen bemutatják, min megy keresztül az, aki belekerül a burnout negatív spiráljába.

1.         bizonyítási kényszer

2.         megfeszítettebb munka

3.         saját szükségletek elhanyagolása

4.         a konfliktus tudatosulása – első fizikai tünetek megjelenése

5.         értékek felülbírálata

6.         felmerülő problémák tagadása

7.         visszahúzódás

8.         szembetűnő viselkedésbeli változások

9.         deperszonalizáció (önmagától való elidegenedés)

10.     belső üresség érzése

11.     depresszió

12.     kiégés szindróma

Na és ki ég ki, és ki nem?

A kutatások azt mutatják, hogy öröklött hajlam játszik szerepet abban, hogy ki hogyan reagál az őt ért hatásokra. Ennél fogva egyéni különbségek figyelhetők meg a kiégés veszélyeztetettségében. Néhányan alacsonyabb stresszhatásra sem képesek hatékony megküzdési stratégiákat fejleszteni, mások viszont nagyfokú megterhelés ellenére is rugalmasan állnak elébe a kihívásoknak.

A kiégés számos velünk született személyiségjegyhez is visszavezethető

A siker és a kudarc aránya is jelentősen befolyásolja a kiégés lehetőségét. A kudarc stresszel jár, az ismétlődő kudarc pedig tanult tehetetlenséghez vezet (halmozott kudarc hatására az ember elhiszi, hogy nem képes elérni, amit szeretne, így feladja a próbálkozást). A tehetetlenség egy kontroll nélküli állapot, amit mind fizikálisan, mind pszichés szempontból megszenved a szervezetünk. Ezen felül, a munkavégzés közben kialakuló stresszreakciót mások elvárásai is befolyásolják, illetve a visszajelzések megléte vagy hiánya, melyet teljesítményünkkel kapcsolatosan kapunk.

A jelenség a munkaszervezés hibáira is visszavezethető.

Ezek lehetnek a hosszú munkaidő, a kevés idő a kikapcsolódásra, a vezetők, a munkatársak és az ügyfelek állandó felügyelete az egyén munkája felett.

Előfordulhat, hogy a karrierválasztás hátterében tudattalan szükségletek állnak, esetleg fel nem oldott belső konfliktusok. Ilyen esetekben a személy hatalmas elvárásokkal, szenvedéllyel vetheti bele magát a munkába. Háttérbe szorulnak a szükségletei, kimerülnek az energiaforrásai és ezáltal gyorsan kiéghet. Ha a tudattalan szükségletek miatt vezérelt egyén belehajszolja magát a munkába, akkor vagy begyógyulnak a gyermekkori sebek, vagy a traumát okozó (és emiatt a fokozott drive-ot vezető) késztetések miatt ismétlődni fognak a megrázkódtatást okozó élmények.

Rizikófaktorok és védő faktorok

A kutatók a legfontosabb rizikófaktoroknak a szakmai elismerés hiányát, az alacsony jövedelmet, az erkölcsi megbecsülés hiányát, a hosszú munkaidőt, és az egyén munkájára való visszajelzés hiányát találták. Ha a vezetők nem segítenek és nem motiválnak a munkában, ha nincs lehetőség az előmenetelre és a karrierépítésre, vagy ha értelmetlenül sok az adminisztráció, akkor nagyobb az esély a kiégésre.

A kiégést számos tényező befolyásolja

Más kutatások szerint a burnout erős összefüggést mutat a magas kontrollal (a személy számára extrém módon fontos a kontrollérzet megtartása) és az alacsony társas támogatottsággal (a személy környezetében nincs vagy nagyon kevés az olyan kapcsolat, mely segítséget nyújthat számára). A támogató otthoni környezet és a család tehát védő tényezőként működik a kiégés ellen.

Munka-család egyensúly és a kiégés

Az életünk jelentős részét töltjük munkával, a munka világával, az annak való megfeleléssel. A munkahelyi és a családi élet összeegyeztetéséből adódó nehézségek jelentős terhet jelentenek. Meg kell osztanunk az időnket, a figyelmünket, az energiánkat a különböző életterek között. Minden szerepben más elvárásoknak kell megfelelnünk, és gyakran nehéz egyenlően elosztani az erőforrásokat a különböző életterületekre. Mindez konfliktusokba, krízisekbe torkollhat a családon belül.

A családon belüli konfliktusok fel nem oldása súlyos következményekkel járhat

Amennyiben a család tagjai a helyzethez megfelelő megküzdési módokat használnak, ezek a krízisek elvezetnek egy jobb működéshez (konfliktuskezelés, kommunikáció stb.). Amennyiben a család nem képes megküzdeni egy-egy ilyen jelentősebb válsággal, számos probléma hosszútávon fennmaradhat, vissza-vissza térhet, vagy játszmákon keresztül örök feszültséget okozva lebeghet a család mindennapjaiban.

Hogyan előzzem meg? Hogyan másszak ki belőle?

Önmagunktól is képesek lehetünk arra, hogy hatékony megküzdési stratégiákat építsünk ki, a burnout valójában a munka átszervezésében és a pszichológus szakember által végzett felvilágosításban és nevelésben rejlik.

A kiégés kezelésébe a szakember két ponton tud beavatkozni:

a munkakörülmények módosításával vagy az egyén megváltoztatásával.

Vannak, akik a kiégés kezelésének szervezeti és egyéni kerete mellett megkülönböztetnek egy harmadik segítési formát: a támogató csoportot, ahol empatikus kapcsolatok alakulhatnak ki, amelyeknek köszönhetően a résztvevők kevésbé érzik, hogy egyedül lennének a problémáikkal, lehetőségük van a közös, alkotó problémamegoldásra, a sikeres problémamegoldó tapasztalataikat átadhatják egymásnak.

A kiégés folyamatába könnyű belezuhanni, de nehéz felismerni, még nehezebb megállítani és aztán felépülni belőle - éppen ezért van nagyon nagy jelentősége a tudatosságnak a mindennapokban. Fontos, hogy résen legyünk, és néha megálljunk egy lélegzetvételnyi időre. Ha képesek vagyunk szünetet tartani néha, felmérhetjük, hol vagyunk és hová tartunk, hogyan érezzük magunkat ebben és milyen értékeket tartunk fontosnak. 

Amennyiben Önben felmerül saját magával vagy szerettével kapcsolatosan, hogy a kiégés veszélye fenyegeti, felismert bizonyos tüneteket, illetve úgy látja, hogy a kiégés 12 szakaszának valamelyikébe belépett, bizalommal keresse fel pszichológusaink egyikét!

Felhasznált irodalom:

Kovács Mariann (2006): A kiégés jelensége a kutatási eredmények tükrében. LAM Tudomány, Orvoslás és társadalom. Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet. https://elitmed.hu/kiadvanyaink/lege-artis-medicinae/a-kieges-jelensege-a-kutatasi-eredmenyek-tukreben.

Kiss Csaba (2011): A szervezeti elkötelezettség és a munka-család viszonyrendszer összefüggései. II. Országos Emberi Erőforrás Menedzsment „Jobban, mint valaha” Konferencia.

Mihálka Mária (2021): A kiégés és a munka-család interferencia jellemzőine és összefüggéseinek vizsgálata pedagógusok körében. Phd értekezés. Szegedi Tudományegyetem, Szeged.