Ki ért meg engem? – Szülők és szakemberek a sportoló gyermekekért

Sokat tárgyalt téma, hogy a szülők és egyes szakemberek hogyan támogathatják a fiatal sportolók fejlődését és a bennük rejlő potenciál kiteljesedését. Azonban kevés szó esik arról, hogy milyen kérdések övezik a szülők és a segítő szakemberek közötti kapcsolatot.

Ez az írás a Mindset Sportpszichológia és a Career Sport Brand Management iroda közös munkája alapján megalakuló cikksorozat IX. része. Cikksorozatunkban foglalkoztunk már a megfelelési kényszerrel, az edző-tanítvány kapcsolattal, a koronavírus sportolókat érintő mentális kérdéseivel, illetve azzal, hogy milyen szakemberek és hogyan segíthetik s portolókat.

A cikk megírásához hozzájárult: Illés Zsófia, Klinovszky Andrea, Lucza Tivadar, Papp Edina, Pék Dávid, Pump Luca – a Testnevelési Egyetem Sportszakpszichológus képzésének hallgatói.

A sportpszichológus és a szülő közötti megfelelő együttműködés lényeges a fiatal sportolók nevelése során. A fiatal sportolók és élsportolók sikeres fejlesztése és nevelése közben fontos szem előtt tartani azt, hogy a szakedző, a sportpszichológus vagy bármilyen segítő szakember csak

akkor képes eredményes munkát végezni, ha a szülőket fontos partnerként kezeli.

A szülők kulcsszerepet játszanak abban, hogy a gyermek teljes egészében átadhassa magát a sportolás élményének, ők azok, akik hatással vannak a gyermek vagy fiatal feladatorientációjára, ők teremtik meg a sportoló számára azokat az alapvető feltételeket, amelyek elengedhetetlenek a sportoló fejlődése szempontjából. Mindezek mellett szerepük van abban, hogy gyermekeiket sportolásra sarkallják, mellettük legyenek és megfelelően támogassák őket mind anyagi, mind pszichológiai szempontból. Mielőtt azonban ezen összetett és többváltozós jelenség legfontosabb elemeivel foglalkoznánk, lényegesnek tartjuk megemlíteni azokat a dilemmákat, amelyek leginkább hozzátartoznak a témához.

Dilemmák, kérdések

A. Köztudott, hogy a fiatal sportolók esetében a sportoló-edző-szülő hármas együttműködése kulcstényező. Hol találkozik ebben a háromszögben a sportpszichológus szakember és a szülő?

B. A sportoló gyermek egy család része. A sportszülőkre irányuló elvárások közé tartozik a fiatal sportoló szállítása, a sporttevékenység támogatása, a versenyeken való részvétel, az iskola, a versenyek és a családi élet összeegyeztetése, a kapcsolattartás az edzővel, a biztos pont nyújtása, a támogatás és szurkolás a mérkőzéseken. Ezeknek a megnövekvő elvárásoknak természetes következménye, hogy a szülő nemcsak jelenlétében, hanem érzelmi szinten is egyre inkább bevonódik a fiatal sporttevékenységébe. Hol érdemes a határokat meghúzni szülőként?

C. Minden esetben érdemes figyelembe venni az adott sportoló életkorát. 16 év alatti és feletti korosztály esetében ugyanis különbözőképp érdemes értelmezni a megfogalmazódó kérdéseket. Milyen életkorig vesz részt a szülő aktívan a gyermekkel folytatott sportpszichológusi munkában?

D. Kompetenciahatárok. A sportszülők különböző típusai léteznek: egyesek edzői szerepet öltenek, mások megmaradnak a védelmező/aggódó szülő szerepében, vannak, akik távol maradnak stb. Feltevődik a kérdés, hogy hogyan tudja a sportpszichológus az ebből kikerülő szerepkonfliktusokat megfelelően szakmai szempontból segíteni és tisztázni?

Motiváció kérdése

Alapvető kérdésköre a pszichológiai munkának az, hogy milyen módon jelentkezik a sportoló tanácsadásra, egyes esetekben nem feltétlen van elköteleződve a munka mellett. Gyermekek esetében olykor előfordul, hogy afféle parti őrségként előreküldik a gyermeket, de a valódi problémaforrás a családon belül háttérben marad. Sportpszichológusként a családdinamikai kérdések megoldása abban a tekintetben lehet feladat, hogy például tisztítsa az utat a tehetséges sportoló gyermek előtt, és támogassa abban, hogy rátaláljon a saját sporthoz való viszonyára.

Már az első találkozás előtt, a bejelentkezéskor is felmerülhetnek az alábbi kérdések:

• Kinek a motivációja a sportpszichológussal való munka?

• Kinek a motivációja a gyerek sportolása, sportolóvá válás, a sikerek elérése?

• Mennyire támogatja a szülő a sportpszichológussal való munkát?

• Kinek az igényei kerülnek inkább előtérbe, a szülőé vagy a gyermeké?

A fentebb említett kérdések fontos pillérei lehetnek a közös munkának. Figyelembevételük alapvető a döntéshozás és a szülőkkel való optimális partneri kapcsolat kiépítése során.

Elterjedt közvélekedés, hogy egyes szülők a saját álmaikat szeretnék megélni a gyermekük sikere által. Ebbe ugyanúgy beleshet az szülő, akinek valamiért nem sikerült a kívánt sportpályafutást elérnie, de az is, aki kiemelkedő sportsikereket ért el. A szülőnek érdemes önvizsgálatot tartania és összehasonlítania saját és gyermeke igényeit – minden esetben ajánlott utóbbit előtérbe helyezni. Hiszen

minden sportoló gyermek elsősorban gyermek és másodsorban sportoló.

Dr. Fischer Miklós szerint a szülők „nyugalmas életüket gyakorlatilag teljesen átalakítják a sportoló gyermekük kedvéért. Megváltoztatják az időbeosztásukat, edzésekhez, meccsekhez igazodnak. Gyakran járnak el olyan meccsekre, ahol nem az ő gyerekük játszik, azért hogy megtanulják élvezni a sportágat.” A szakember szerint a szülők időt, energiát és anyagi javakat fordítanak a gyermek sportoltatására, ugyanakkor a mérleg másik oldalán megjelenik rengeteg élmény a gyermekkel, a családtagokkal, keletkezik kapcsolati tőke is, illetve lehet osztozni a többi gyermek családjával a kudarcokban és a sikerekben egyaránt.

Kapcsolattartás a szülővel – keretek

A pszichológiai munka kereteinek tisztázása a sportpszichológiai foglalkozásoknak is fontos része, különös tekintettel arra, amikor gyermek sportolókkal zajlik. Egyes szülők szeretnének bevonódni a folyamatokba, mások egy lépés távolságból figyelik a munkát. Fontos az alábbi kérdésköröket mérlegelni, tisztázni a folyamat elején:

• Milyen módon találkozik a sportpszichológus a szülővel? Előre megbeszélt keret szerint ajánlott. Visszajelez a gyermekkel folytatott munkából bizonyos időközönként, a gyermekkel előzetesen megbeszélt témák mentén – azaz tartja azt a keretet, amit a szülő áthágna, ezzel segít a gyereknek is megtalálni azt, hogy a saját útján, a saját motivációjával nézzen szembe.

• Ha felismeri a sportpszichológus a folyamatban, hogy a szülő akadályozó/nehezítő tényezőként van jelen, azt milyen módon kommunikálja a szülő felé.

• Szülő és sportpszichológus közötti konzultációnak a szintje – mikor és milyen módon egyeztethetnek egymással.

• Mennyire akar a szülő beleszólni a sportpszichológussal való munkába?

• Kompetenciahatárok és az együttműködés elemei. Mennyire akarja a szülő megmondani a sportpszichológusnak, hogy a gyermeknek mire van szüksége?

• Szülő vagy sportoló fizeti a konzultációkat? Ha a szülő, akkor hogyan lehet kezelni az ő elvárásait, kérdéseit?

Ezek tisztázása nem mindig egyértelmű, de annál fontosabb – főként 16 éven aluli gyermekek estében. A kialakított keretek segítik, hogy szülő és szakember karöltve segítsék a fiatal sportoló fejlődését. A lényeg, hogy a felek minden szempont szerint megtalálják közös válaszaikat.

Szülő, mint nehézség forrása

Sok dilemmát jelent a gyermekekkel való munkában (sport nélkül is) az, amikor a nehézségek elsődleges forrásaként a szülőket lehet azonosítani, és olyan jellegű probléma rajzolódik ki, ami a gyermek egészséges személyiségfejlődését veszélyeztető tényezőként van jelen. Fontos lehet ilyenkor a gyermek támogató közegének feltérképezése (iskolában pedagógus, nagyszülő stb.), akik akár más oldalról is látják a gyermek nehézségeit, aminek segítségével a teendők is meghatározhatók.

Pszichoedukáció – a szülő támogatása a helyes hozzáállás kapcsán

A sportoló gyermek szempontjából is jelentős értéke lehet annak, ha a gyermekkel végzett munkafolyamat mellett a szülő gondolkodása a pszichoedukáció eszközeivel formálható. A pszichoedukáció nem terápiás folyamatot jelent, sokkal inkább lehetőséget arra, hogy a szülő megtalálja a gyermek szempontjából is optimális módját a sportban való jelenlétének, vagy ellenkezőleg, az attól való távolmaradásnak. Ennek néhány kiemelendőbb kérdéskörét szedtük össze az alábbiakban:

• Érdekes kettősség jelenik meg, ahogy a szülő az idő elteltével és az elvárások növekedésével egyre inkább bevonódna, a sport keretrendszere viszont egyre inkább kitolja a szülőt a gyerek mellől (például már nem kíséri figyelemmel az edzéseket, nem mehet be az öltözőbe, közös megbeszélésekre), ami érzelmileg megterhelő lehet a szülő számára. Ilyen esetekben egy lehetőség a sportpszichológiai tanácsadás a sportszülők számára.

• A sportszülő ellentéte, amikor a szülő kevésbé van jelen a gyermek sportéletében, nem érdeklődő, ritkán megy el a versenyekre. Ilyenkor a sportoló gyermek jogosan érezheti azt, hogy amit ő szívesen csinál, az a szülei számára egyáltalán nem fontos. Ilyen esetben érdemes a szülőt segíteni abban, hogy maga is bevonódjon a gyermek sportéletébe. Például kisebb feladatok kitalálása által vagy a sportág megszerettetése által – ezt az edző is segíteni tudja.

• Fontos hozzásegíteni a szülőt ahhoz, hogy megtalálja a helyes bevonódás mértékét – erre nincs egyetemes igazság, hiszen minden gyermeknek mások a vágyai és elvárásai ebben. A nem megfelelő bevonódás a sportág elhagyását vagy a sport abbahagyását is eredményezheti.

• Sporteseményen való támogató viselkedés kialakítása annak érdekében, hogy a szülő magatartása minél jobban szolgálja a gyermek fókuszálását és teljesítményét.

• A szülőktől való leválás és önállósodás kérdése. Szülők segítése abban, hogyan támogathatják gyermeküket az identitáskeresésben és az önálló élet megteremtésében.

• Egyre többet fordul elő a „car coaching” témája a nemzetközi szakirodalomban, mivel egyre gyakoribb maga a jelenség is. Érdemes lehet a szülők edukálása arra, hogy mit lehet és mit nem edzés, mérkőzés vagy verseny után mondani a gyermek számára hazafelé az autóban.

A sportmenedzser nézőpontja

Kikértük partnerünk, a Career Sport Brand Management iroda tulajdonosának, ifj. Tóth Györgynek is a véleményét a témában.

„Tapasztalatom szerint nem minden szülő érti pontosan azt, hogy mit jelent heti több alkalommal vagy akár naponta (több alkalommal) edzésre menni. Ez egy életforma, és akármennyire is szenvedős, egy idő után hiányzik az ember életéből. Nagyon fontos az a kérdés, hogy a szülő az anyagiakon túl mivel tudja támogatni a gyermekét és a sportolást. Fiatal korban a cél az lenne, hogy a gyerek élvezze ezt a tevékenységet. Találjon örömöt abban, hogy minden nap van fix programja, találkozik sporttársakkal, találja meg a fejlődésben is az örömöt (hétről hétre többet tudok futni, vagy jobb lesz a technika) kapjon folyamatosan pozitív visszajelzést, ugyanakkor a kritikát is elmondjuk, de kulturáltan.

Nagyon fontos szerintem már gyerekkorban a sportpszichológia, mert engem is minden nap értek benyomások, a jelenlegi sportolóimat is érik benyomások, amiket van, hogy a szűkebb környezetemmel meg tudtam/tudunk beszélni, de visszagondolva ezek nem voltak elégségesek, és olykor-olykor jó lett volna „kikiabálni" magamból. Ezt felnőtt fejjel már tudom kezelni és mindig találok megoldást vagy szakemberhez fordulok, de a gyermekeknél ez még másképp működik.

Azzal, hogy a szülők „leviszik" a gyereket sportolni, az ő életük is megváltozik! Nem feltétlen biztos, hogy csak a gyermeknek tehet pozitív változást az életében egy sportpszichológus, hanem a szülőt is hozzásegítheti ahhoz, hogy megfelelően viselkedjen helyzetekben, és valóban támogatni tudja gyermekét lelkiekben is (ne csak azt gondolja).

Igenis meg kell tanulni, hogy miként legyünk jó sportszülők!

Nem rövid folyamat ez, de tanulható. "

Konklúzió

Egyesületi keretek között több szülő, korosztály vagy szakág bevonásával is megvalósíthatók olyan fejlesztő tréningek, amelyek az említett kérdéseket tisztázzák, a szülői támogatást keretbe helyezik. A cikkben tárgyalt témák átgondolása segítheti a szülőket abban, hogy gyermeküket egészséges és boldog sportolóvá neveljék.

***

A Mindset Sportpszichológia és a Career Sport Management közösen együtt dolgozva olyan témákat járnak körül, amelyek a sportolók napi életében jellemzően jelen vannak. Ez egy havi rendszerességgel megjelenő, sportmenedzseri tapasztalatokra alapozó cikksorozat, melyben a sportolók kihívásait, problémáit, örömeit pszichológiai szemmel vizsgáljuk meg.

A cikkekben átfogó magyarázatot igyekszünk adni sportolóknak, sportvezetőknek, edzőknek illetve azoknak, akik alapjában véve érdeklődnek a sportpszichológia iránt. Fontos azonban, hogy e cikkek nem helyettesítik a személyes pszichológiai konzultációkat, de reméljük, hogy a témák alapot adnak majd arra, hogy a korábban említett személyek is megfelelően foglalkozzanak a mentális egészséggel.