Mindannyian különböző módon lazítunk egy fárasztó, hosszú nap után. Van, aki egyszerűen elnyújtózik a kanapén, más sorozatmaratonba kezd, de vannak olyanok is, akiket a kreatív oldaluk bekapcsolása kapcsol ki. Természetesen minden pihentető elfoglaltságnak megvan a saját haszna és létjogosultsága. Friss kutatások alapján mégis úgy tűnik: akkor járunk a legjobban, ha kreatív módon töltjük el a lazulásra szánt órákat.
Dr. Tamlin S. Conner, érzelmi és fizikai jólléttel foglalkozó pszichológus legújabb kutatása alapján az alkotó szellemben eltöltött szabadidő nemcsak a munkahelyi elégedettséget növeli, de pozitívan befolyásolhatja az élet minden területére kiterjedő, általános közérzetünket is. A Journal of Positive Psychology-ban megjelent cikk szerint a rövid, kreatív időtöltések a „flourish” állapotába vezethetnek minket. Hogy mi az a flourish?
A flourish, azaz „virágzás” Martin Seligmannak, a pozitív pszichológia atyjának egyik alapfogalma. A pozitív pszichológia a pszichológia egyik legfiatalabb ága. Az új irányzat fókuszában a boldogság áll, illetve olyan módszerek kidolgozása, amelyekkel tartósan boldogabbá válhatunk. Nem a pszichés problémákra és mentális betegségekre összpontosít, sokkal inkább olyan mintákat keres, amelyek segíthetik az elégedettség és a jóllét elérését.
A flourish az emberi működés optimális intervalluma.
A kifejezés magába foglalja, hogy mi kell a boldog, tettrekész és energiával teli élethez. Egy olyan állapot, amiben a legjobbat tudjuk kihozni magunkból. Növeli a produktivitást, elősegíti a fejlődést, megerősíti a mentális ellenálló-képességet, így segítségével jobban meg tudunk birkózni a nehéz helyzetekkel. A flourish, azaz a virágzás, tehát mindenképpen egy kívánatos állapot, amelyhez úgy tűnik, többek között a kreatív időtöltések segítségével juthatunk. De hogyan vezetnek az alkotás pihentető percei általános jólléthez?
Kreativitásra fel!
A kutatás során Dr. Conner és munkatársai 658 önkéntest kértek meg, hogy két hétig vezessenek önjellemzéses naplót. A résztvevők nap mint nap értékelték mennyire voltak kreatívak, milyen volt a hangulatuk az adott nap folyamán. A kreativitás meghatározására például a következő állítások mentén kellett jellemezniük magukat: „Új vagy eredeti ötlettel álltam elő. / Eredeti és hasznos módon fejeztem ki magam. / Művészi tevékenységgel töltöttem az időmet.” Emellett minden nap kitöltöttek egy úgynevezett „flourish skálát” is.
A naplók kiértékelésekor a kutatók meglepő eredményeket kaptak. Azok a személyek, akik egy adott nap során alkotó tevékenységet folytattak, a következő napon lényegesen energikusabbnak, lelkesebbnek és izgatottabbnak érezték magukat. A kreatív tevékenységek hatására tehát közelebb kerültek a flourish állapothoz! De mégis mi számít kreatívnak? Mi van ha valakinek nincs érzéke az alkotáshoz?
Alkosd meg a saját boldogságodat!
A kutatók egyik legfontosabb következtetése, hogy nemcsak a mesteri műalkotások, hanem az egyszerű, mindennapi kreatív tevékenységek is fokozott jólléthez vezethetnek. Remek dolog, ha valaki jól bánik az ecsettel, tehetséges író vagy ügyesen komponál dalokat. De mindenki szerencséjére
A kreativitás sokkal inkább egy skála,
mintsem egy mértékhez kötött állandó jellemző.
Az olyan apró, alkotó elfoglaltságok, mint a főzés, kötés vagy akár csak a firkálás pozitívan befolyásolhatják a közérzetünket. Egy egyszerű szóvicc is „új és eredeti ötletnek” minősülhet, és a puszta álmodozás is kimerítheti az alkotó tevékenységet. A lényeg a megfelelő elmélyülés. A kreativitás egy adott szintje hozzáférhető szinte mindenki számára.
***
A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!
https://www.youtube.com/watch?v=z-htXgkYeeE&t=18s
