Oh, azok a régi szép idők...mikor még mit sem sejtettünk az életről, de már fokozatosan elkezdtünk beletanulni. Amikor elcsattant az első csók, kialakultak az első szerelmek. Amikor el kellett döntenünk, merre megyünk tovább, esetleg átéltük az első nagyobb csalódásunkat, vagy éppen örökre szóló barátságokat kötöttünk olyan emberekkel, akikkel később sosem találkoztunk. Persze vannak olyanok is, akik a mai napig mellettünk vannak. A serdülőkor az az időszak, amikor ha szerencsénk van, megtaláljuk önmagunkat. De mi áll a háttérben? Hogyan kezeljük, ha tengenek a hormonok és lázad az ifjúság? Mi vajon (jól) emlékszünk a serdülőkorunkra? Kétrészes cikksorozatunkban ezt járjuk körül.
Néha hajlamosak vagyunk – talán az idő, talán a szép emlékek hatására – sok mindent elfelejteni a serdülőkorunkból. Pedig elképesztően sok dolog történik ilyenkor mind fizikai, mind pszichés szinten. Be kell látnunk, hogy ennek a ,,káosznak" a rendezése nem egyszerű feladat, a felnövekvő emberpalántáknak pedig kimondottan kihívást jelenthet. Bontsuk is ki, mi minden történik.
Fejlődéslélektani modellek
Talán mind közül Eric Erickson pszichoszociális fejlődésmodellje a legismertebb, aki 8 szakaszra bontotta életünk történetét. A serdülőkor (12-18 év) Erickson elméletében az 5. szakasz, melynek alapkérdése az identitás vagy más néven szerepzavar. Ezt identitáskrízisnek nevezte. A serdülőkor legfontosabb feladata az identitáskrízis feloldása, az identitás (önazonosság) kialakítása, ami a személyiségfejlődés és a szocializáció eredménye. Ez ideális esetben a húszas évek közepére lezárul, ezután a serdülő más életfeladatok megoldásán kezdhet el dolgozni.
Az identitás az önmeghatározást jelenti, amikor a személy megéli a ,,teljes én" érzését. Minden olyan dolog, amivel önmagunkat azonosítjuk, és minden, amit önmagunkról gondolunk.
Teljesen jogosan merül fel a kérdés: mi van, ha nem sikerül megoldani a problémát? James Marcia koncepciója Erickson elméletét kiegészítve nagyobb rálátást nyújt, hogyan is képzelhetjük ezt el. Marcia szerint az identitáskrízisnek négy állapota van:
1. Az identitás elérése: mikor a személy átéli az identitáskrízist, és sikeresen meg is oldja, megtörténik az elköteleződés. Ennek az állapotnak az elérése a cél.
2. A moratórium: a fiatal épp átéli az identitáskrízist, de még nem történt meg az elköteleződés. Ekkor aktívan keresi a válaszokat, megéli a választás nehézségeit. A szülői elvárások, tervek, valamint saját érdeklődése közötti konfliktust kell megoldania.
3. Korai zárás: az elköteleződés megtörtént, de az identitáskrízisnek nyoma sincs. Látszólag problémamentesen megoldódott minden, de valójában kimaradt a keresési időszak, és a családi értékeket, szabályokat megkérdőjelezés nélkül elfogadta a fiatal. Ez legtöbbször olyan foglalkozás választásához vezet, amit a szülők várnak el, tehát nem belső motivációból történik, ezért nem élvezetes. Ilyen például, amikor egy többgenerációs ügyvéd-családban ,,kötelező" jogot hallgatni.
4. Az identitásdiffúzió: a fiatal nem képes elköteleződni, de az identitáskrízis jelen van. Sok mindent kipróbál, választásai azonban nem tartósak. Például többféle szakterületen kezdi el tanulmányait, de nem fejezi be, vagy gyakran váltogat munkahelyet. Ennek mintapéldája a kapunyitási pánik.
A serdülőkor megválaszolandó kérdése: ki vagyok én?
Ezek nem bizonyos szakaszok, amiknek időbeli sorrendje van, de nem is állandó személyiség jellemzők, sokkal inkább szintek, állomások, melyek visszatérő elemei lehetnek a krízismegoldás folyamatának. Ha az identitáskrízist nem sikerül megoldani, később is visszatérő probléma lesz, és a soron következő életfeladatok mellett már nagyobb kihívást jelent önmagunk megtalálása. A káoszA serdülőkort szinte minden kultúra válságosnak tartja, és kritikus periódusként tekintünk rá a szocializáció során is. Mindezt szeszélyesség, belső zűrzavar, valamint lázadás jellemzi. Nem véletlenül nevezik a jelenséget a ,,kamaszkor sivatagának": ebben az időszakban lebomlanak az addig felépült struktúrák, ez pedig érzelmi ürességet, értékvesztés-érzést hagy maga után.
Nagyon megterhelő ez az időszak mind fizikai, mind pszichés, mind pedig a társadalmi elvárások szempontjából.
Kész túlélőtábor! A káosz szépen tetten érhető a serdülők környezetében: rendetlen szoba, kusza napirend, össze-vissza étkezés, zajos tevékenységek (hangos zenehallgatás, külvilág kizárása). Nem meglepő a rendetlenség, hiszen az addig felépült világképük összeomlik, és emiatt olyan benyomást keltenek, mintha az egész világra mérgesek lennének: legtöbbször azok is.
,,Egyedül az nem változik, hogy minden változik"
A serdülőkor sajátosságaiban fellelhetők generációs különbségek. A társadalmi, illetve technológiai változások fényében talán ez nem meglepő. Emellett ahogyan telik az idő, egyre több kutatás pontosítja a korábbi elképzeléseinket a serdülőkorról. Napjainkban már nem elég a testi, érzelmi és mentális változásokról szót ejteni, hiszen Kárpáti szerint a modern technika is jelentős szerepet játszik abban, mennyire tudunk együttműködni, vagy együtt élni serdülő gyermekeinkkel.
Más hatások, különböző történelmi korszakok és megküzdési stratégiák eredményeként megállapíthatjuk, hogy a serdülőkori problémák megoldásában is mutatkoznak különbségek. Például míg a Baby-boomerek (1943-1960) gyermek- és fiatal felnőttkorát a lázadás, valamint a szabálytagadás jellemezte (szexuális forradalom, drogok, hippikorszak), addig a Z generáció (1996-2010) tagjainál már kevésbé intenzíven, kevésbé drasztikusan zajlik a serdülőkor, viszont lecsengése hosszabb: fiatal felnőttkorban is tarthat, elhúzódhat.
Ez nem azt jelenti, hogy gyökeresen megváltozik a serdülőkor jellege a különböző korosztályoknál; inkább intenzitásbeli, hangsúlybeli különbségek vannak.
Hiszen más a munkaerőpiaci helyzet, a karrier kérdése, kitolódik a családalapítás időszaka, tovább támaszkodnak a szülőkre a mai serdülők, később válnak anyagilag függetlenné, stb. Több könyv is szól a generációk közötti különbségekről, többek között Tari Annamária művei.
Természetesen személyiségbeli különbségek is megfigyelhetők. Már egészen kisgyermekkorunk óta, kötődésünk, valamint temperamentumunk (velünk született természetünk) meghatározza például azt is, mennyire merünk ellent mondani szüleinknek, vagy mennyire vagyunk ,,lázadó" típusok. Azonban egy introvertált és egy extrovertált fiatal között is lesz különbség annak tekintetében, hogyan kezeli a serdülőkort, hogyan éli meg a változásokat és miként kommunikál a szüleivel.
Összességében a serdülőkor egy olyan időszak, amikor rengeteg változáson megy keresztül az ember. Ennek a jelenségnek jól megalapozott elméleti háttere, és számos szempontja van, amit jelen cikkben a teljesség igénye nélkül összefoglaltunk. Ilyenek például: a klasszikus fejlődéselmélet, a generációelmélet és a személyiségbeli különbségek.
Emellett szüksége van a fiatalnak a barátai, és a családja támogatására egyaránt. Ebben az időszakban zajlanak a testi változások, a társas kapcsolatok pedig átalakulnak. De mi zajlik le ilyenkor a belső élményvilágban? Mit tehetünk szülőként azért, hogy serdülő gyermekünknek könnyebb legyen? Következő cikkünkből kiderül!
Felhasznált irodalom
Cole, M. & Cole, S. R. (2006) Fejlődéslélektan. Budapest: Osiris Kiadó. 602-640.
József, I. (2011). Fejlődéspszichológia. Kaposvár. Letöltve: 2021.01.25.
Kárpáti, L. (2019). Gondolatok a Z-generáció társas jellemzőiről és ezek lehetséges társadalmi hatásairól. Közelítések. 77-90. DOI: 10.25116/kozelitesek 2019.3-4.4
Kovács, E., & Pikó, B. (2009). A család egészségvédő hatása serdülők körében= The protective influence of family among adolescents. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 10(3), 223-237.
Kérdéseid vannak a cikk témájával kapcsolatban? Írj nekünk bátran, szakemberünk válaszol!
Jelentkezz be pszichológusunkhoz!
Szakemberünk hatékonyan tárja fel problémáid lelki okait, segít túllendülni pszichés nehézségeiden, támogatja személyiséged fejlődését vagy akár önismereted elmélyítését. A középpontban minden esetben Te állsz: az érzéseid, a gondolataid, a vágyaid, a félelmeid és a céljaid. Minden változás egy döntéssel kezdődik. Jelentkezz be online vagy telefonon!
Ha nehéz élethelyzetbe kerültél és úgy érzed, segítségre lenne szükséged, vagy esetleg csak érdeklődnél szolgáltatásainkkal kapcsolatban, írj nekünk, és mi felvesszük veled a kapcsolatot. Bátran keress minket telefonon is!
