„Lehetnék boldog is, de nem vagyok” – a jóllét szükségletpiramisa

Boldognak lenni nem azt jelenti, hogy nincsenek problémáink, és a gondjaink megszűnése sem vezet automatikusan ahhoz, hogy jól is érezzük magunkat. De akkor mégis mi kell a jóllétünkhöz?

A pozitív pszichológia egy viszonylag új ága a pszichológiának, hiszen sokáig a szakma csak a betegségek gyógyítására, a „nem működő” vizsgálatára fókuszált, nem pedig a „működőre”, azaz arra, mi tesz valakit boldoggá, sikeressé, elégedetté. Ám pontosan az hívta életre az irányzatot, hogy megfigyelték: ahhoz, hogy boldogok legyünk, nem elég megszüntetni a gondokat, valami többre, másra van szükség. Megfigyelték például, hogy attól, hogy valaki megnyeri a lottót, nem lesz hosszú távon se boldogabb, se elégedettebb az életével, mint mások. Vagy, ami a magyar származású kutató, Csíkszentmihályi Mihály nevéhez köthető, hogy a flow állapota produktívabbá teszi a munkavégzést, és növeli az elégedettséget is, ezért boldogabbak azok, akik ezt élik meg a munkájukban.

Martin Seligman, a pozitív pszichológia egyik fő képviselője a kutatásai alapján öt olyan fontos tényezőt talált, mely együtt jár a boldogság, jóllét növelésével és fenntartásával. A boldogság-elméletét PERMA-modellként is szokták emlegetni az összetevők angol kezdőbetűje alapján: Positive emotions, Engagement, Relationships, Meaning, Accomplishment. Lássuk, mik is ezek!

1. Pozitív érzelmek

Akik tudatosan erősítik magukban a pozitív érzéseket, azok tartósabban és mélyebben tudják megélni a boldogságot – ez egy fejleszthető, tanulható képesség, amire épít is ez az irányzat a terápiában. Depressziós betegeknél például kimutatható javulást hozott, hogy nap mint nap gyakorolták a hála érzését megélni. A pozitív érzelmek megerősítéséhez először sok tudatos gyakorlás kell: hogy megálljunk és kiélvezzük azt, ami éppen jó érzéssel tölt el, legyen szó egy ötperces napozásról, vagy a kávé illatának beszívásáról. Az is egy technika, hogy feljegyezzük, milyen pozitívumok értek minket a napunk során – a párkapcsolatban is jelentősen emeli a boldogságszintet, ha minden nap csak egy pozitív dolgot felírunk a párunkkal kapcsolatban. Sonja Lyubomirsky Hogyan legyünk boldogok? című könyvében még több ilyen gyakorlatot sorol fel, melyeket beépíthetünk a mindennapi rutinunkba.

Fontos azonban az is, hogy a boldog, pozitív érzéseinket ne úgy akarjuk megerősíteni, hogy közben elnyomjuk a negatívokat:

az érzelmi kiegyensúlyozottsághoz az is hozzátartozik, hogy a szomorúságot, dühöt, félelmet, és más negatív érzelmeket is el tudjuk viselni, meg tudjuk élni a maguk idejében, anélkül, hogy teljesen szétesnénk tőle, megrendülne a biztonságunkba, önmagunkba és a boldogságunkba vetett hitünk.

Erről szól az Agymanók című film, hogy hogyan tanulnak meg bennünk a pozitív és negatív érzelmek együttműködni úgy, hogy a végén mégis boldognak érezzük magunkat. Az elnyomással csak hatalmat adunk ezeknek az érzéseknek, míg ha természetesként elfogadjuk őket a valóság részeként, hogy lehetek akkor is boldog, ha néha szomorú vagyok, szerethetek akkor is, ha néha dühös vagyok, biztonságban lehetek akkor is, ha néha félek – pont ezáltal nem engedjük, hogy a negatív érzelmeink átvegyék felettünk az uralmat, és tartósan irányítsák az életünket.

2. Elmélyülés, bevonódás

A flow megélése, azok a cselekvések, melyeket önmagunkról megfeledkezve, teljesen elmélyülten tudunk végezni, igazi csodaszerként hatnak. A flow állapotában azt éljük át, hogy szárnyalunk, a céljaink és képességeink összhangban vannak, a figyelmünk teljesen elterelődik önmagunkról, és csak az adott cselekvésre és a jelen pillanatra fókuszál, ezért megszűnik minden rágódás, vagy a jövőre és múltra vonatkozó stresszérzés bennünk. A flow annak az ellentéte, amikor „túlagyalunk” valamit, azaz túlságosan saját magunk (és a szorongásaink) körül forognak a gondolataink, ami garantáltan nem tesz minket boldoggá. Ezért például a különböző művészeti tevékenységekben, vagy a sütés-főzésben való elmélyülés is segíthet, hogy csökkentsük a stresszt, és boldogabbnak érezzük magunkat a mindennapokban.

3. Pozitív, támogató kapcsolatok

Azok közül a cselekvésformák közül, amelyek hosszú távon növelik a jóllétünket, az egyik leghatékonyabbnak azt találták, ha másoknak okozunk örömet. Egy kutatásban azt kérték a résztvevő diákoktól, hogy hat héten át, heti öt napon tegyenek valakinek valami szívességet – az eredmény az lett, hogy sokkal pozitívabban élték meg önmagukat és az életet, növekedett a jóllétük a kísérlet végére. A társas hatás azért is fontos a jóllét vizsgálatában, mert azt is megfigyelték, hogy a boldogság fertőző, a környezetünk reakciói felerősíthetik bennünk a pozitív érzelmeket, ha boldog emberekkel vagyunk körülvéve, arról nem is beszélve, hogy ha azt érezzük, van mellettünk valaki a bajban, eleve lecsökken a stressz-szintünk, és javul az önértékelésünk. Ahogy Pál Ferenc atya fogalmazott:

„A jóllétünkhöz döntően hozzátartozik, hogy olyan emberek legyenek körülöttünk, akikkel kapcsolatban kölcsönösen megéljük, hogy jóhiszeműen, jó szándékkal, jóindulattal, jobbító törekvéssel fordulunk egymás felé.”

4. Cél és értelem

Igazán akkor érezhetjük, hogy ez a kettő mennyire fontos a boldogságunkhoz, ha elveszítjük az irányt, hogy mi a célunk, mi az életünk értelme – ez elengedhetetlen a jóllétünkhöz. Sokszor egy ilyen veszteség a legfájdalmasabb: például kimutatták, hogy egy munkahely elvesztése után sokkal tovább tart, ameddig visszaáll az alap boldogságszintünk, akár évekbe is beletelhet, és nem az anyagi bizonytalanság miatt. Ilyenkor nemcsak a munkahelyünket veszítjük el, hanem sokan a célt, értelmet is a napjukban – ez gyakori probléma a nyugdíjba vonuláskor is, hogy az ember hirtelen haszontalannak, fölöslegesnek érzi magát. Ezért tehát elengedhetetlen, hogy megtaláljuk magunknak az életünk saját, személyes célját, ami értelmessé teszi a mindennapi tevékenységeinket – és erre nem egyszer vagy kétszer kell rálelnünk életünk során, hiszen az életszakaszok váltásai mindig megkövetelik tőlünk, hogy újragondoljuk, aktuálisan mi a célunk, mi felé törekszünk, mit érzünk értelmesnek. Míg egy ideig az iskolarendszer ad ehhez kézzel fogható kapaszkodót, célokat, gyakran az első nagyobb krízis a munkába álláskor van a fiatalok életében, hiszen ilyenkor ezek eltűnnek, vagy korántsem olyan egyértelműek, mint korábban.

A kapunyitási pánik, a tanulmányok halogatása, diplomák halmozása, a minél későbbi munkakezdés is részben erre vezethető vissza, hogy nem tudjuk megválaszolni a kérdést: mi a célunk az életben, miben találunk értelmet?

5. Eredményesség

Végül pedig nem elég, ha vannak céljaink, a kiteljesedett boldogsághoz az is kell, hogy hatékonynak, eredményesnek élhessük meg magunkat. Ezt mindig csak saját magunkhoz mérve értékelhetjük: nekünk volt-e fontos, a mi erőfeszítéseink árán valósult meg a cél? A külső elvárásoknak való megfelelés, vagy erőfeszítés nélkül elért siker általában semmit nem ad hozzá a boldogságunkhoz, hiszen nem a jutalom számít, hogy hány követőnk van, vagy mennyit keresünk, milyen pozícióban vagyunk, mennyire vagyunk híresek, hanem a képességeink kibontakoztatása és a hatékonyság érzésének megélése.

Ennek az öt tényezőnek mindegyike fontos ahhoz, hogy jól érezzük magunkat, elégedettek legyünk az életünkkel. Ha látszólag minden alapvető szükségletünk rendben van, de mégsem nem vagyunk boldogok, érdemes ezeket is végignéznünk: melyik az a dimenzió, amin még dolgoznunk kell, ami most épp hiányzik, vagy háttérbe szorult az életünkben?

…

Te is hasonlóan érzed magad? A Mindset Terápiás & Tanácsadó Központban segítünk megtalálni a boldogsághoz vezető utat!