Az Echinacea a tradicionális gyógyászatban a megfázás, nátha ellenszereként ismert: azonban az elmúlt tíz év magyar kutatásainak köszönhetően mostanra az is kiderült, hogy pár különleges fajtája a szorongás csökkentésére is hatásos.  

Az utóbbi évtizedben Magyarországon indultak kutatások azirányba, hogy a keskenylevelű kasvirág, vagy más néven Echinacea idegrendszerre gyakorolt hatását feltárják. Bár stresszoldásra számos gyógynövényt számontart a szakirodalom, fontos tisztázni, hogy a stressz és szorongás nem ugyanaz: előbbi egy eseményre adott élettani reakció, felfokozott készültségi állapot, a szorongás azonban mind kognitív, mind érzelmi szinten megjelenik. A kutatások abból indultak ki, hogy felfedezték, a szorongás köthető a CB1 receptorhoz, és erre hatással van a kasvirág kivonata.

A keskenylevelű kasvirág, vagy más néven Echinacea

Dr. Haller József és munkatársai a hatás feltárására több kutatást is végeztek a témában. Az elsőben patkányoknak adtak kasvirágkivonatot többféle dózisban és öt eltérő összetételben, összehasonlítva a klórdiazepoxid nevű, nyugtató gyógyszerekben használt anyaggal. A patkányok viselkedését különböző kísérleti helyzetekben figyelték meg (pl. labirintus felfedezése, találkozás más patkányokkal, áramütés). Ahogy várható volt, a nyugtató gyógyszer jelentősen csökkentette a szorongó viselkedést, és növelte az ismerkedést, nyitottságot az állatok között,

azonban az egyik kasvirágkivonat is kiváltotta ezt a hatást

– ez volt az első kutatás, amely megállapította ezt, azonban az is látszott, hogy nem minden kasvirág fejti ki ezt a hatást.

A következő kutatásban a leghatásosabbnak bizonyult összetételű, keskenylevelű kasvirágból készült vegyületet vizsgálták tovább patkányokban, hogy kiszűrjék, vannak-e a negatív mellékhatások, de nem találtak ilyet. Aztán  önkéntesen jelentkező, egészséges embereknek is beadták a hatóanyagot tabletta formájában, akik szorongással küzdöttek. A nagyobb dózis (napi 2 tabletta, ami 20 mg Echinacea-kivonatot tartalmazott)

már három nap után csökkentette a szorongást a résztvevőknél, és a hatás fennmaradt az adagolás egyhetes időtartama alatt, valamint az azt követő két hétben is.

Figyelemreméltó, hogy a gyógynövénynek sem az állatok, sem az emberek esetében nem jelentkeztek a nyugtatóknál szokásos mellékhatásai, például a memória vagy mozgásos funkciók romlása. Emellett azt is érdemes megjegyezni, hogy a hagyományos nyugtatók-antidepresszánsok általában csak hetek alatt fejtik ki a hatásukat, kivéve a benzodiazepin-alapú gyógyszerek, amihez hasonló hatást mutatott a keskenylevelű kasvirágkivonat.

„Nem a mennyiség, hanem az összetétel számít” – mondta el lapunknak Dr. Haller József. „A kutatásaink során húszféle kasvirágkivonatot megvizsgáltunk, melyek különböző lelőhelyekről származtak, és ebből csak kettő csökkentette a szorongást. Ez azért van, mert a növények, a termesztés körülményeitől függően, eltérő arányú és mennyiségű hatóanyagokat tartalmaznak. Dózisban a napi 20 milligramm még nem hatásos embernél, napi 80 fölött pedig már csökken a hatás, szóval az optimális mennyiség a kettő közé esik. Az immunerősítésre használt Echinacea adagolása általában 100 fölött kezdődik.”

Hogy megerősítsék az eredményeket, és kiszűrjék a placebohatást, Haller és munkatársai egy harmadik kutatást is elvégeztek. A résztvevő önkéntesek az előbbihez hasonlóan itt is szorongással küzdöttek, emellett a stressz és depresszió szintjét is mérték a kutatás alatt. Az egyik csoport napi 40 mg Echinacea-kivonatot kapott, a másik pedig placebo tablettát egy héten keresztül. A placebo csoportnál a szorongás kismértékű csökkenése volt megfigyelhető a készítmény adása alatt (átlagosan 3 pontot esett a szorongásszint), a kasvirágot kapó csoportnál viszont ez a csökkenés 11 pont volt, és a gyógynövény fogyasztása utáni két hétben is fennmaradt. A depresszió és stressz-értékek egyik csoportnál sem változtak.

"A kutatásunkban a mérhető hatás megjelenéséhez 3-4 nap kellett, ami tartósan fennmaradt az adagolás teljes időtartama alatt. Sőt, még két héttel utána sem tapasztaltuk a hatás lecsengésének jeleit” – mondta Haller .

A kutatások nyomán kifejlesztettek egy szorongásoldó, gyógynövényes készítményt, amelyet azóta az USA-ban és Kanadában AnxioCalm néven forgalmaznak, illetve folyamatban van az európai étrend-kiegészítőként való engedélyeztetése is (AnxioControl néven). A sikerességét az is mutatja, hogy meredeken nőtt rá a kereslet az elmúlt években, most már mintegy évi 10 millió tablettát adnak el belőle. Használják a szorongás tüneteinek enyhítésére, csökkentve a komolyabb szorongásos betegségek és depressziós zavar kialakulásának kockázatát, de szedik egyetemisták vizsga előtt, és emberek fogorvos vagy repülőút előtt is.

Felhasznált irodalom

Haller J., Hohmann J., & Freund T. F. (2010). The effect of Echinacea preparations in three laboratory tests of anxiety: comparison with chlordiazepoxide. Phytotherapy Research, 24(11), 1605–1613. doi:10.1002/ptr.3181

Haller J., Freund F. T., Gyimesi Pelczer K., Füredi J., Krecsak L., & Zámbori J. (2012). The anxiolytic potential and psychotropic side effects of an Echinacea preparation in laboratory animals and healthy volunteers. Phytotherapy Research, doi:10.1002/ptr.4677

Haller J., Krecsak L., & Zámbori J. (2019). Double-blind placebo controlled trial of the anxiolytic  effects of a standardized Echinacea extract. Phytotherapy Research. doi:10.1002/ptr.6558