„Olyan depis vagyok" – mi is az a depresszió?

„Olyan depis vagyok" – hangzik el a mondat egy baráti beszélgetés során. De mit is jelent ez valójában? Mondhatjuk-e valakire, hogy depresszióban szenved, ha fáradékonynak érzi magát, vagy sokszor szomorú? A helyzet korántsem egyszerű. A depresszió nem játék, szigorú kritérium rendszere van a megállapításának. Cikkünkben némi iránymutatással szolgálunk arról, hogy mit is jelent a rettegett fogalom: depresszió. 

A depressziónak számos típusa, súlyossága lehet. Súlyosságot tekintve három fokát különíthetjük el: az enyhe, középsúlyos és súlyos depressziót. Alapvetően a köznyelvben a depresszió alatt, a major depresszióra szokás gondolni, vagyis a súlyos állapotot jelöli a kifejezés. Ez alatt azt értjük, amikor a kliensnek nincs úgymond felhangolt állapota, időszaka, csak a nyomott, lehangolt állapot jellemzi. Ha váltott formában jelentkezik a „mániás” és „depresszív” epizód, akkor a bipoláris zavar valamelyik típusáról beszélhetünk.

Maradva a depressziónál a vezető tünetek között van a fokozott lehangoltság és/vagy az érdeklődés hiánya, az örömre való képtelenség. Ezek közül valamelyiknek fent kell állnia hosszabb távon. Valamint az alábbi kilenc tünet közül legalább ötnek. Idői kritérium is van: mégpedig az, hogy a tünetek két hétnél régebb óta fennállnak, valamint minden napot vagy szinte minden napot kitöltenek. Ezek a tünetek negatív irányban erősen kihatnak az egyén mindennapi életére: szociálisan, munkában, tanulásban, stb.

A fő tünetek tehát:

•  lehangoltság és/vagy az érdeklődés hiánya, az örömre való képtelenség 

További kilenc tünet, amelyből legalább öt fennáll:

• inszomnia – alvás képtelenség, hiperszomnia – aluszékonyság
• testsúly növekedés vagy csökkenés, minimum öt százalékkal egy hónap alatt, úgy hogy nem áll fenn szándékos diéta, vagy testtömegnövelés
• levertség, fáradtság (tiniknél irritábilitás)
• amotiváltság – tehát motiválatlanság
• anhedónia – örömre való képtelenség
• értéktelenség érzése, kilátástalanság, reménytelenség, bűnösség érzése, fokozott sírékonység
• fizikai korlátozottság, bénultság érzése, lelassultság
• döntésképtelenség, koncentrációs készség csökkenése
• öngyilkosság gondolatok gyötrése, tervezése

A klinikai szakpszichológusoknak, pszichiátereknek protokoll szerint a legújabb DSM-V (Mentális betegségek diagnosztikai és statisztikai kézikönyve) kézikönyvet kell használniuk a diagnózisok felállításakor, emellett még a BNO-10-et (Betegségek nemzetközi osztályozása) szokás említeni szakmai berkekben. Ezekben a kézikönyvekben számos kritérium fel van sorolva (lsd. feljebb), de még így sem egyszerű a klinikus kollégák dolga.

Elengedhetetlen, hogy a depressziót ne keverjük össze más mentális állapottal: gyászfolyamat részeként természetes módon fennállhat, szülés utáni baby blues vs. posztpartum depresszió, pszichoaktív szer hatására vagy más kórkép részeként pl. skizofrénia. Elég gyakori, hogy krónikus betegségek, vagy műtétek után szenved valaki depresszióban: ilyen lehet például a stroke, kardiovaszkuláris betegség pl. infarktus, cukorbetegség, rák, és egyéb krónikus betegségek.

Emellett hivatalosan önmagában ugyan nem létezik szezonális affektív zavar, vagy ismertebb nevén szezonális depresszió, de megfigyelhető, hogy a téli, sötétebb hónapokban lehangoltabbnak érezhetjük magunkat (Melrose, 2015; Wirz-Justice és mtsai., 2019). Kutatások bizonyítják, hogy a naposabb időszakokban jobb a hangulatunk, mint a borúsabb, sötétebb napokon. A fény ereje tehát nagyon fontos: vegyük körül magunkat hangulatos világítással, esetleg gyújtsunk gyertyát, ha tehetjük mindennap sétáljunk egyet!

Szintén nincs még diagnosztikus kritérium rendszere az úgynevezett posztkoitális diszfóriának, amely a szexuális együttlét, orgazmus utáni rosszkedvet, esetleg sírást jelenti. A kutatók szerint ebben a hormonoknak lehet szerepe, vagy akár a korábbi rossz élményeknek (Schweitzer és mtsai., 2015; Maczkowiack & Schweitzer, 2018)

A teljesség igénye nélkül soroltunk fel most hasonló hangulati állapotokat, mint a depresszió.

Ez alapján is láthatjuk mennyire összetett egy diagnózis felállítása, és mennyire nem mindegy, hogy mit hogyan hívunk.

Adatok

A WHO 2020-as adatai szerint globálisan 264 millió embert érint a depresszió valamilyen formában, ez a szám 2017-ben 322 millió volt. Az adatok változása mögött számos tényező állhat. Lehetséges, hogy valaki azóta kigyógyult, esetleg elhunyt, és nyilván az adatokba jönnek újabb esetek is.

A magyar lakosság egynegyedét érintette a depresszió valamilyen szinten, a 2014-es KSH adatok alapján. A magyar nők harminc százalékát, a férfiak húsz százalékát. Súlyos esetekben (major depresszió) nők 4,3 százalékát, a férfiak 2,6 százalékát. A kor előrehaladtával mindkét nemnél nő az előfordulási arány.

Kezelés

Súlyos depresszió esetén általában elengedhetetlen a gyógyszeres kezelés antidepresszánsokkal, a metabolikus egyensúly kialakítása végett. Ezek a szerek a hangulatunkra hatnak a szerotonin, noradrenalin, dopamin rendszeren keresztül. A gyógyszeres kezelés rendkívül fontos kiegészítése a pszichoterápia, vagy kognitív viselkedés terápia. Ezek kéz a kézben járva, együtt segítik a kliens jobb hangulatának előidézését.

Mikor kérj feltétlenül, és minél hamarabb segítséget:

• ha öngyilkossági gondolat bármilyen formában fellép,
• ha a nyomott hangulat kihat a mindennapi életvitelre, munkavégzés, szociális kapcsolatokra,
• ha valaki nem kel ki az ágyból, sokat alszik vagy épp nem tud aludni.

Mit tehetünk barátként, családtagként

Kerüljük a kliséket: „majd jobban leszel, az idő mindent megold, túléled, nekem is volt már rossz napom” – és hasonló mondatokat. Ezek helyett használjunk empatikusabb mondatokat:

• Igen, ez valóban szörnyű lehet!
• Itt vagyok neked, figyelek rád!
• Miben segíthetek? (gyakran nem kérnek segítséget az érintettek)
• Azt szeretem benned, hogy… (növeljük önbizalmát!)
• Felajánlani esetlegesen egy szakember felkeresését!

Összefoglalóan láthatjuk, mennyire összetett dolog a mentális betegségek felismerése, kezelése. Nem segít, ha önmagunkat, vagy másokat diagnózisokkal látunk el, anélkül, hogy értenénk mit is jelent ez. Ezért is fontos, hogy figyeljünk saját magunk és mások szellemi egészségére. Valamint, ha elakadást érzünk életünkben, feltétlenül kérjünk segítséget. Sokszor jól jöhet egy családi, baráti támogatás abban, hogy merjünk pszichológust felkeresni.

***

Ha úgy érzed támogatásra van szükséget, fordulj Terápiás és Tanácsadó Központunk szakembereihez, akik pszichológiai tanácsadás keretein belül segítenek neked a nehézségekkel való megküzdésben, az egyensúly kialakításában.