Vannak olyan örök érvényű történetek, amelyek újra meg újra, minden korosztályt elvarázsolnak. Mi a közös a Gyűrűk Urában, a Harry Potterben, a Csillagok Háborújában, vagy épp a Bibliában?

A mítoszok már a kezdetek óta hozzá tartoztak az emberiségez. Olyan történetek ezek, melyek újra meg újra ugyanazokra a fordulatokra és karakterekre építenek, már az ősidők óta. Jungnak volt egy elmélete a kollektív tudattalanról, olyan képekről, más néven archetípusokról az elménkben, melyek már a születésünk óta velünk vannak, mélyebben gyökereznek, mint a tapasztalás. Az archetípusok felismerésén és működésüknek tudatosításán keresztül fejlődhet a személyiségünk.

Tolkien remekműve azért ragadta és ragadja a mai napig magával olvasók millióit, mert a modern ember nyelvén jelennek meg benne mindazok az archetípusok, melyek legmélyebb valónkban gyökereznek. A Gyűrűk Ura, a Harry Potter, a Star Wars vagy a Mátrix modern példák, de ugyanazokból az elemekből áll Jézus története vagy a hőseposzok is. A Trónok harca több szempontból nem sorolható ide, rengeteg sematikus elemet lebont és újraértelmez, azonban Jon Snow esetében klasszikus hőssztorit láthatunk. A hős archetípusa minden ilyen történetben hasonló életutat jár be, míg ha az állomások néhol fel is cserélődnek vagy esetleg kimaradnak. Joseph Campbell, a téma kutatója 12 lépésben írta le a Hős útját, mely szimbolikusan a személyiségfejlődést segíti elő.

1. A hős a „közönséges világból” származik

Azok a történetek tudnak igazán magukkal ragadni minket, ahol azonosulni tudunk a hőssel: nem úgy születik, hogy szuperképességei vannak, bátor és mindenkinél jobb, hanem gyakran inkább nehéz sors, szegénység, magány áll mögötte. Gondoljunk bele, honnan jön Anakin vagy Luke, hogy nő föl Harry a nagybátyjáéknál, és hogyan vándorol Aragorn kivetett kószaként. De Frodót és Bilbót is említhetnénk, akik élik a hobbitok kalandtól mentes, egyszerű életét, amikor egyszer csak történik velük valami rendkívüli.

2. Felhívás a küldetésre

Ez a rendkívüli dolog általában annak a jele, hogy a hétköznapi, közönséges világban valami változás van – előkerül a Gyűrű, megjelenik az Erő, Harry pedig megtudja, hogy varázsló.

3. A küldetés elutasítása

Ez a lépés azt fejezi ki, hogy hősünkben még nem feltétlenül van meg a kellő bátorság és önmagába vetett hit, hogy egyből belevágjon a küldetésbe. Frodó például azzal a szándékkal megy Völgyzugolyba, hogy utána hazatérjen, de Bilbót is trükkel kell rávenni a Hobbitban, hogy elinduljon. Ez tehát az emberi esendőség, saját korlátaink megjelenése, hiszen

nem tapasztalhatjuk meg a bátorságot, ha előbb nem érzünk félelmet az utunk során felmerülő nehézségektől.

4. A mentor megjelenése

A hőst kétségein általában egy tapasztalt mentor megjelenése lendíti át, aki már birtokában van annak a tudásnak, ami szükséges a küldetés végrehajtásához. Bölcs, öreg, szakállas – ismerős? Ő segít a kezdő lökésben, megadva azt a biztonságot és bátorságot, ami az elinduláshoz kell.

5. A küszöb átlépése

Ez az a visszafordíthatatlan pont, amikor a hős vállalja a küldetését, és a közönséges világból átlép a misztikum világába: amikor Frodó azt mondja, elviszi a Gyűrűt Mordorba, vagy Neo beveszi a piros pirulát a Mátrixban.

Míg az elején bele is lehet sodródni a kalandba, ennek már egy tudatos döntésnek, elköteleződésnek kell lennie a részéről.

Ám a neheze csak most kezdődik.

6. Próbatételek, ellenségek, szövetségesek

Amint a hős elindul az úton, talál maga mellé szövetségeseket, ám megjelennek az ellenségek is. Valamint át kell esnie gyakran több próbatételen is, melyekben rátermettségét bizonyítja. Ez lehet a hatalom csábítása, esetleg a gonosz hívása – amikor Luke-ot megkísértik, hogy álljon át a sötét oldalra, ő visszautasítja, Anakin korábban viszont elbukik ugyanezen a próbán. Boromir szintén bukott hős lesz, Aragorn viszont el tudja engedni a hatalom csábítását.

7. A „Barlang”

Ez a legmélyebb valónk, az árnyék birodalma. Mindenkiben van „sötétség”, szembe kell néznie a félelmeivel, hibáival, hogy teljessé váljon a személyisége. A barlang sokszor direkten is megjelenik a hőstörténetekben, mint például amikor Luke Yoda barlangjában megküzd Darth Vaderrel.

8. A mentor halála

Egy ponton a hősnek el kell válnia mentorától, és ez általában a mentor halálával következik be. Ebben benne van a felnőtté válás motívuma, mely sorsfordító a hős életében.

9. A "kard megragadása"

A hős az, aki továbbviszi a küldetést, és mentora nyomába lép – ez a lépés a felállás a gyász és fájdalom után. Valójában itt kezd megerősödni a hős önmagába vetett hite.

10. Visszaút a közönséges világba

A hős immár szembenézve félelmeivel és megerősödve a próbatételek által elindul vissza a világba, hogy teljesítse küldetését. Luke Obi Van halála után visszatér a „harcmezőre”, Aragorn tovább vezeti a csapatot Gandalf halála után, Harry pedig Dumledore nélkül is végigviszi, amit elkezdett, bár az út ezen szakasza is számos veszélyt tartogat még.

11. Feltámasztás

Ez az a pillanat, amikor a szereplő végre valóban azzá a hőssé válik, akivé rendeltetett, és magához öleli valós erejét. Ezt láthatjuk, amikor Luke az erőre hagyatkozva felrobbantja a Halálcsillagot, a Gyűrűk Urában pedig Aragorn elfogadja a kardot, örökségét és ezáltal királyi mivoltát. Jon esetében szó szerint ott van a feltámasztás, ahogy Jézusnál is, mely egy végső bizonyíték valódi voltára.

12. Visszatérés

A hőstörténetek azzal zárulnak, hogy a hős visszatér a kiindulóhelyzetbe, ám már ő maga és tettei által a világ is megváltozott. Birtokában van egy újfajta tudásnak, mely kiemeli a többiek közül.

A HŐS ÚTJÁNAK ÜZENETE, HOGY MEGTANULJUNK MEGBÍZNI SAJÁT MAGUNKBAN, KÉPESSÉGEINKBEN, ÉS EZÁLTAL TÚLSZÁRNYALJUK A KORLÁTAINKAT.

Nem véletlen, ha néhány állomás a saját életünkből is ismerősen csengett: mindannyian a hős útját járjuk, minden életszakaszban újra meg újra, és az ilyen történetek lemodellezik azt, ami a személyiségfejlődés során végbemegy bennünk, ezáltal tudatosítva ezeket a belső folyamatokat.