Te is gyakran ugyanazokkal a problémákkal állsz szemben? Esetleg súlyosbodnak? Cikkünkben kifejtjük, miért olyan nehéz elszakadni félelmeinktől és a szorongástól. Miért lényeges, hogy a negatív érzéseket hogyan kezeljük.
Miért olyan nehéz megszabadulni a stressztől? Amennyiben olyan könnyű volna búcsút inteni a gyötrő gondolatoknak, és létezne ellenük egy általános recept, feltehetően nem diagnosztizálnának csak Amerikában évente több mint 21 millió embert depresszióval. Világszerte összesen több mint 300 millió ember küzd depresszív tünetekkel. Vajon miért érinti Európában közel 70 millió, Amerikában pedig körülbelül 40 millió felnőttet a szorongás valamilyen formája? Nem meglepő módon azért, mert nem tudunk megválni a negatív érzésektől akkor, amikor csak szeretnénk. Lássuk, miért:
- Az agyunk a túlélést helyezi előtérbe a boldogsággal szemben. Ennek fényében érthető, miért rágódunk annyit múltbéli problémáinkon, és miért aggódunk jövőnk biztonsága miatt. Az ismétlődő önvádaskodás, szorongás és félelem viszont azt eredményezheti, hogy képtelenné válunk a jelen szépségeire felfigyelni.
- Nem lehet színlelni, hogy megszabadultunk a negatív gondolatoktól. A túlélés érdekében az agyunk kiemelt helyet biztosít félelmeinknek, ezért időről időre eszünkbe jutnak.
- A fiziológiai rendszereink képesek úgy reagálni a mentális képeinkre, mintha a valóságosak lennének. Tegyetek csak egy próbát! Gondoljatok arra, hogy megszagoltok, majd megkóstoltok egy citromot. Ettől valószínűleg fokozódni fog a nyálelválasztásotok. Most gondoljatok arra, hogy hozzáértek egy forró sütőhöz. Ugye erősödött a pulzusotok? Az ehhez hasonló szorongást keltő gondolatok hatással lehetnek a teljes szervezetünkre, és hosszú távon károsíthatják azt.
- A negatív gondolatok egymást serkentik. Példaként nézzük meg egy gondolatlavina kialakulását. Először pusztán csak azon töprengünk, nincs elég pénzünk. Erről eszünkbe jut, „Mi lenne, ha elvesztenénk az állásunkat?”, majd azokra az emberekre gondolunk, akik nem fognak segíteni, és rágódunk azon is, milyen múltbéli hibáink vezettek a jelen helyzet kialakulásához. Így egy apró gondolatfoszlányból kiindulva egy tucat probléma előtt találhatjuk magunkat.
- Kisgyermekkorban a negatív érzelmek, mint a félelem és a bűntudat elősegíthetik a túlélést. Felnőve a tanult folyamatokat követjük, és nem feltétlen vesszük észre, hogy a helyzet megváltozott, ezért lenne lehetőségünk másképp is viselkedni. Például ha valakit szigorúan megbüntettek kisgyermekkorában, ha visszabeszélt a szüleinek, az feltehetően egész életében félni fog határozottan kiállni a véleményéért. Hiába lenne lehetősége már olyan környezetet keresni, ahol kinyilváníthatja gondolatait, a forgatókönyv nagy valószínűséggel változatlan marad.
- Azok a téves cselekvések, amelyeket a negatív érzelmeink leküzdéséért teszünk, lehetséges, hogy még károsabbak, mint maga az alapprobléma. Sok ember a szorongásának csökkentése érdekében alkoholhoz, drogokhoz vagy gyógyszerekhez fordul. Az ilyen szerek a rövid távú feszültségoldást követően negatív hatással lehetnek érzelmeinkre, motivációinkra, miközben függőséget is okozhatnak. Mások étkezéssel csökkentik stresszt, az emiatt kialakult túlsúly viszont alacsony önértékeléshez vezethet. A problémákon való rágódás, a düh és mások okokolása kapcsolataink megromlását eredményezheti.
A leírtak alapján látszik: nehezen tudjuk rákényszeríteni elménket, hogy a negatív érzelmeink távozzanak. A tehetetlenség észlelése pedig tovább fokozhatja a szorongást. A problémára irányuló túlzott figyelem egy lefele irányuló spirált képezhet. Mit tehetünk tehát, hogy ezeket az alapvető mégis kellemetlen érzéseket kiküszöbölhessük?
A válasz meglepően egyszerű; meg kell békülnünk velük. A negatív gondolatok és érzelmek normálisak, nehézségek mindig is lesznek.
A megoldás kulcsa abban rejlik, miként küzdünk meg a problémákkal.
A gondokon való rágódás helyett célszerűbb tudatunkat és figyelmünket a jövőbeli céljaink felé fordítanunk, az értékekre, a produktív cselekvésekre összpontosítanunk.
