Miért nem jó, ha a szomszéd néni vagy a barátnőd a pszichológusod?

Pszichológus segítségét igénybe venni manapság egyre elfogadottabb. Legyen szó akár egy felszínen mozgó tanácsadásról, coaching folyamatról vagy egy igazán mély pszichoterápiáról, ezekben közös, hogy mindenekelőtt meg kell találnunk a számunkra megfelelő szakembert! A profizmuson túl pedig az is nagyon fontos, hogy közösen egy jó terápiás kapcsolatot alakítsunk ki! Cikkünkből kiderül, hogy miért nem jó, ha az életünkben a pszichológus szerepét a barátaink vagy a családtagjaink töltik be, és hogy melyek a legfontosabb ismérvek, amelyekkel egy szakembernek rendelkeznie kell!

Pszichológusok Szakmai Etikai Kódexe

A Magyar Pszichológiai Társaság (Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesülete) adta ki azt a dokumentumot, amely a pszichológusi munka ismérveire és szabályaira vonatkozik. Többek között szerepel benne a kettős kapcsolat tilalma, a titoktartás kötelezettsége és más etikai irányelvek. Már pszichológushallgatóként is érdemes a benne foglaltakkal tisztában lenni, végzett és praktizáló szakemberként pedig kötelező ez alapján eljárni. A kódex pontosan így fogalmaz a kettős kapcsolatról:

,,A kettős kapcsolat elkerülése érdekében, nem létesít pszichológiai kliensi kapcsolatot (a) családtaggal, rokonnal, baráttal, közvetlen munkatárssal, illetve olyan személlyel, akivel valamilyen más szoros kapcsolatban is áll, (b) olyan személlyel, aki egy másik kliensével szoros kapcsolatban van (SzEK, 2004)."

Ez azt jelenti, hogy a kliensnek a pszichológusával nemcsak szakmai, hanem más jellegű vagy személyes kapcsolata is van. Így ezt javasolt kerülni, hiszen kellemetlen, nehezen kezelhető helyzeteket eredményezhet, és sokszor egyik félnek sem komfortos. Az a veszély is fennállhat, hogy a szakember emiatt elveszíti a pártatlan, ítélkezésmentes hozzáállását a kliensére vonatkozóan, amely a terápia egyik elengedhetetlen alappillére. Néhány kivétel persze előfordulhat, de nagyon óvatosan kell kezelnie a pszichológusnak ezt a kérdést. A szabályok szerint ,,Az olyan kettős kapcsolat, amelyik joggal várhatóan nem okozza a szolgáltatás romlását vagy a kliens kihasználását, vagy sérelmét, nem tekinthető etikátlannak (SzEk, 2004).” Tehát nem minden esetben tiltott, de az esetek nagy százalékában nem hozza meg a terápia várt eredményét.

A pártatlan, ítélkezésmentes hozzáállás a terápia egyik elengedhetetlen alappillére.

Egy jó pszichológus és terápiás kapcsolat ismérvei

Gondoljunk csak bele! Ha egy olyan problémával érkezünk a szakemberhez, amely teljes önfeltárást igényel és mélyebb szinteken kell dolgoznunk a megoldás megkereséséhez, akkor tulajdonképpen kiszolgáltatjuk magunkat egy másik embernek. Ebben a helyzetben sebezhetővé válhatunk, ami miatt különösen fontos, hogy a szakember ezt megfelelően kezelje, és ne maradjon bennünk rossz érzés a terápiás folyamattal kapcsolatban.

Gyakorlott pszichológusok szerint ahhoz hogy lelki jóllétünk megmaradjon, az szükséges, hogy a pszichológusunk elfogadja a személyiségünket, és ez nemcsak a pozitív tulajdonságainkat jelenti, hanem a negatív gondolatainkat vagy késztetéseinket is!

Valljuk be, hogy az életben ezt a feltétel nélküli elfogadást kevés kapcsolatunkban kaphatjuk meg, pedig ez egy fontos és felszabadító érzés. Ekkor nem kell a kellemetlen érzéseink miatt rosszul éreznünk magunkat. Már csak azért sem, mert egy jó pszichológus nem minősít minket, sem a bennünk keletkezett érzéseket. A közös megoldás megtalálásához pedig nem az kell, hogy a szánkba adja az ő gondolatait. Egy megfelelő empátiával és türelemmel rendelkező szakember lassan rávezethet minket egy útra, megfoghatja a kezünket közben, de a lépéseket már nekünk kell megtennünk.

A személyközpontú terápia alapelvei

A pszichológia egyik irányvonala a rogersi kliens- vagy személyközpontú terápia, mely a pszichológus 3 legfontosabb tulajdonságát helyezi a jó terápiás kapcsolat központjába. Carl Ransom Rogers amerikai pszichológus megközelítése a humanisztikus pszichológiából gyökerezik és nagyon jól alkalmazható mind a személyiség, mind az emberi kapcsolatok megértéséhez.

Ez a 3 alapelv a feltétel nélküli elfogadás, az empátia és a kongruencia, azaz a hitelesség. Az elfogadás alatt azt értjük, hogy ítélkezésmentesen alakítunk ki képet a kliensünkről, nem címkézzük, nem dorgáljuk az esetleges hibáiért. Az empátia gyakorlásával a pszichológus teljes figyelmét a kliensére fordítja, miközben megpróbálja elképzelni, hogy milyen érzés is lehet az, amiről éppen beszélnek neki. Majd ezt szavakba öntve visszaadhatja, hogy a kliens lássa, valóban jól értették-e a mondanivalóját. A terapeuta hitelessége párosulhat a transzparenciával, mely arra irányul, hogy az ülések határai tisztán érhetővé váljanak mindkét fél számára.

A személyközpontú terápia a pszichológus 3 legfontosabb tulajdonságát helyezi a jó terápiás kapcsolat központjába.

A baráti beszélgetések jellemzői

A fentiek alapján látható, hogy mennyi mindennek kell megfelelnie egy jó szakembernek, hogy a terápiás kapcsolat is megfelelő legyen, és a kliens fejlődése is megvalósulhasson. Nézzük meg tehát, hogy egy pszichológiai üléssel szemben hogyan is néz ki, hogyha egy barátunkkal ülünk le beszélni a problémáinkról.

A minket körülvevő környezetünk, a barátaink vagy családtagjaink már előtudással rendelkeznek rólunk, így sok esetben nem tudják megfelelően képviselni a pártatlanságot és az ítélkezéstől mentes attitűdöt. A beszélgetés minősége pedig sokszor a felek belefektetett energiájától is függ. Tehát nem biztos, hogy adott esetben aktív figyelemmel hallgatnak bennünket, hiszen mindenkinek lehet fárasztó vagy hosszú napja. Emellett a tanácsok sokszor nagyon direktek, ami nem biztos, hogy előre visz minket abban, hogy saját magunkat fejlesszük a megküzdésben és a problémáink megoldásában. Fennállhat olyan eset is, hogy egy komolyabb helyzettel, egy traumával vagy mondjuk egy gyásszal kell szembe néznünk. Ilyenkor a segítségadás minősége és profizmusa nagyon sokat adhat nekünk. A barátaink nem biztos, hogy képzettek a nehezebb gondok kezelésében, de egy végzett szakember rengetek egyetemi éven és extra képzésen van túl, melyeknek köszönhetően hiteles tudást halmozott fel a különféle élethelyzetek nehézségeiről.

A barátainktól érkező tanácsok sokszor nagyon direktek.

Ez persze nem azt jelenti, hogy nem tesz jót, ha a barátainkkal osztjuk meg az érzéseinket. Sőt! Az érzelmi fókuszú problémamegoldók gyakran a társas támogatásban találják meg a hatékony megküzdést a stresszel. Arra érdemes azonban ügyelnünk, hogy ezeket a beszélgetéseket ne kezeljük terápiaként, hiszen a fentiek alapján ez egy nagyon konkrét műfaj, fontos szabályokkal, irányelvekkel és egy képzett szakember közreműködésével.