Dr. Kun Ágota munka- és szervezet szakpszichológus a pozitív pszichológia követője, mely pszichológiai irányzat saját erősségeinkre és a jelenünkre fókuszál. Ez a fajta gondolkodásmód átszövi oktatatói és tréneri munkáját, magánéletét. Állandó kerekasztaltagunkkal a február 20-i Pszicho-Kávéházunk kapcsán arról beszélgettünk, hogy saját életében milyen mindfulness technikát alkalmaz, céges környezetben hogyan jelenhet meg ez a stresszkezelési módszer, és mit tanácsol az ebben kételkedőknek. Interjúnk.
Alkalmazod a mindfulness valamelyik technikáját a saját életedben?
Nagyon régóta alkalmazom az autogén tréninget. Valamikor még egyetemista koromban sajátítottam el és én magam is relaxációs tréner vagyok. Nem használom rendszeresen, csak akkor, amikor különösen stresszes vagyok, vagy ha olyan életesemények történnek velem, körülöttem, amik érzelmileg nagyon megterhelnek. Ekkor elég, ha keresek egy nyugodt helyet, kimondom magamban az első két mondatot és máris szétárad a nyugalom bennem. Innen is tudom, hogy ha megfelelően elsajátítjuk, akkor beépül és működik.
A mindfulness befolyásolja a munkahelyi teljesítményt?
Ez izgalmas kérdés. Szerintem erre is úgy kell tekinteni, mint egyfajta módszerre, lehetőségre a dolgozói jóllét növelése érdekében. Biztos, hogy valakinél beválik, másnál nem. Meg kell találni, kinek mi működik és annak alkalmazását érdemes támogatni. Jó lenne, ha sokféle módszer élményszerű megtapasztalására lenne lehetőség munkahelyeken, s ebből mindenki ki tudná választani, neki melyik a megfelelő. Ezt aztán a szervezetek intézményesített formában szolgáltathatnák a dolgozók számára. Legyen az autogén tréning, progresszív relaxáció, tibeti hangtálas relaxáció vagy különféle meditációs technika. Az eddigi kutatási eredmények bizonyítják, hogy ezek bármelyike közvetve befolyásolhatja a teljesítményt.
Az egyéni szinten túl a mindfulness szellemiségét át lehet adni a cégeknek?
Nyilván, kultúrafüggő, de szerintem lehetne erre a témára érzékenyíteni a vezetőket vagy a döntéshozókat. A legfontosabb az ismeretközlés lenne, azaz a megfelelő minőségű és hiteles tájékoztatás a mindfulness technikák eredményességéről. Sajnos mindig vannak trendi témák, amit felkapnak a médiumok és az „öncsinálta” szakemberek elkezdik szolgáltatni, még ha nincs is hozzá megfelelő tudásuk, képzettségük és tapasztalatuk. Ettől sokszor hitelét veszti egy-egy ilyen módszer, főleg, ha rossz élmény kapcsolódik hozzá. Ezért lenne fontos, hogy megfelelő szakemberektől halljanak erről a munkaadók. Érdemes amúgy más, már ismert technikák vagy programok új elemeként megismertetni, például egy hagyományosabb stressz-kezelő program részeként. Így a keret nem idegen, s talán a személyes tapasztalások visszaigazolják a mindfulness technikák eredményességét is.
Mit üzensz azoknak, akik azt gondolják, hogy a mindfulness csak egy mítosz?
A puding próbája az evés. Próbálják ki, megbízható szakember vezetésével. És ne csak egyszer. Hanem mondjuk iratkozzanak be egy 8-10 napos programra. Ha ezek után sem győzi meg őket a hatásossága, akkor sem biztos, hogy a módszerrel van baj, csupán az adott személyhez más módszer illik. Én is ismerek olyat, akinél a relaxáció inkább egy idegesítő módszer, nem jött be, de a futás a legjobb stresszoldó számára. Azt gondolom, soha nem szabad egyfajta módszert ráerőltetni egy munkahelyi közösségre – legyen sokféle választási lehetőség, hogy mindenki rájöjjön, számára mi a legmegfelelőbb akár a teljesítménye, akár a személyes jóllét-érzete pozitív alakítása érdekében. Ezekről szívesen beszélgetek a keddi Pszicho-Kávéhozon is.
•••
A pillanat ereje – Mindfulness a testi-lelki jóllétünkért
Életünk egyre hajszoltabb, egyre több elvárás és feladat nehezedik ránk, miközben a világ soha nem látott ütemben változik. Hogyan lehet az, hogy vannak olyanok, akik ezt a környezetet, feladataikat kihívásnak élik meg és így képesek minden nap fejlődni, míg mások mindebben erejüket meghaladó nehézségeket látva előbb utóbb összeroppannak? Februári Pszicho-Kávéházunk alkalmával erre keressük a választ! A február 20-i esten Márky Ádám tart majd előadást, amit Budapest egyetlen állandó pszichológiai kerekasztalának (Orvos-Tóth Noémi, Kozma-Vízkeleti Dániel, Forgács Attila, Kun Ágota) beszélgetése követ.
Az eseményről itt olvashattok bővebben.
