Korábbi cikkünkben már írtunk a tranzakció analízisről, most a kognitív viselkedésterápiát mutatjuk be, amely egy más aspektusból közelíti meg a pszichés zavarokat. A kognitív viselkedésterápia során – továbbiakban CBT (az angol cognitive behavior therapy kifejezés nyomán) – az „itt és most”-ból kiindulva következtetünk a zavart kiváltó és fenntartó tényezőkre. A terápia során a terapeuta és a páciens is hangsúlyt fektet az előbb említett tényezők átstrukturálására. A CBT hatékony kezelési módnak bizonyult depresszió és pánikzavar kezelésénél.
A szemléletmód kidolgozója Aaron Beck amerikai neurológus és pszichoterapeuta volt. Ő az 1960-as években publikált a kognitív viselkedésterápiáról. Az elképzelésének lényege, hogy az emberek különböző gondolatai, hitvallásai a világról, önmagukról és a jövőjükről meghatározzák azt, hogy milyen érzelmi reakcióval bírnak és a későbbiekben hogyan viselkednek. Abból kiindulva, hogy minden ember sajátos gondolati világgal rendelkezik, feltételezi, hogy
egy esemény vagy szituáció mást és mást jelent különböző emberek számára,
máshogy észlelik azokat és máshogyan is reagálnak azokra. A CBT filozófiai gyökerei az ókorig vezethetők vissza. Epiktétosz bölcselő a következőket írta: „Az embert nem maguk a dolgok, hanem az a mód zavarja meg, ahogyan a dolgokat látja”.
Amiatt, hogy bizonyos előfeltételezésekkel élünk, információfeldolgozási apparátusunk is eltérő. Pszichés zavarok esetén az eseményeket és történéseket máshogyan, félreértelmezve észleljük, és ennek nyomán félreértelmezett jelentéseket tulajdonítunk nekik, melynek következményei akár negatív érzelmi állapotok is lehetnek. Egy példát említve: egy depressziós embernek egy kisebb kudarc is bizonyítékul szolgálhat saját értéktelenségére. A terápia során a páciens
megtanulja felismerni és megváltoztatni a torzított gondolkodási folyamatait.
Ahhoz, hogy ez sikerüljön, először is képesnek kell lennie a negatív automatikus gondolatok azonosítására. Ezek a gondolatok bizonyos szituációkban jelennek meg, annak függvényében, hogy a szituációt hogyan értelmezi, és negatívan hatnak érzelmeire. A szemléltetés kedvéért vegyük a következő példát: adott egy személyt, aki úgy vallja, hogy ha ma nem kereste barátnője telefonon, akkor már nem is fontos a lány számára. Ennek a személynek az információfeldolgozási folyamata radikalizálódott, fekete-fehéren látja a világot. A terápia célja az lesz, hogy segítsen a páciensnek ezeket a negatív, torzított gondolatokat és azok gyökereit azonosítani, majd módosítani. Fontos itt megjegyeznünk, hogy a CBT feltételezi a páciens aktív részvételét a terápia egésze alatt.
A CBT elsősorban az itt és mostra és a kurrens problémákra fókuszál, ugyanakkor azt is figyelembe veszi, hogyan alakulhattak ki a maladaptív információfeldolgozási folyamatok, torzított hiedelmek, és ezek miért maradtak fenn a páciens életében. Amennyiben sikerül változtatni a torzított gondolatokon, ki lehet alakítani egy reálisabb látásmódot, amely segíthet eligazodni a különböző szociális szituációkban.
A kognitív modell
A kognitív pszichológia a mentális betegségeket az információfeldolgozás zavarának tekinti, amely feltételez egy rendszerszemléleti felfogást, azaz hogy egymással kölcsönhatásban különböző tényezők játszanak szerepet. Aaron Beck modellje is erre alapoz: egyes személyek az őket érő ingereket különböző jelentésekkel ruházzák fel, így ezek különböző emóciókat és viselkedési formákat váltanak ki belőlük. Ilyen módon a környezet formál. A jelenlegi környezet és a múltbéli tapasztalatok egyaránt befolyásolják, hogy a személyek miként gondolkodnak, élnek meg eseményeket. Ezek mind
több szinten hatnak: érzelmi, viselkedéses, gondolati és testi reakciókat váltanak ki.
Mivel ezek a tényezők kölcsönhatásban vannak egymással, akár már egy apró változtatás is nagy hatással bírhat rendszerszinten.
A kognitív struktúra a következőképpen magyarázza a gondolkodási folyamatokat:
- Léteznek maladaptív sémák, amiket jellemzően a személy élete korai szakaszában sajátít el, ezek lehetnek nagyon mélyen gyökerező, tudattalak emlékcsomagok (pl.: Nem vagyok szerethető).
- A maladaptív sémákra épülve következnek a diszfunkcionális attitűdök, amelyek már manifesztebben érhetők tetten (pl.: Ha minden kérésüket teljesítem, szeretni fognak.)
- Végül következnek a negatív automatikus gondolatok, amelyek befolyásolják az emóciókat és a viselkedést (pl.: Lesni kell a másik szavát!).
A nagy horderejű emocionális események zavart okozhatnak az információfeldolgozás folyamataiban, ami viszont téves, diszfunkcionális hiedelmek kialakulásához vezethetnek.
A kognitív terápia folyamata
A CBT rövidterápiás módszer (10-20 ülés), amely egy jellegzetes struktúrával bír. Meghatározott menete van, azonban rugalmasan kezeli a páciens szükségleteit. Alább olvasható az ülések általános struktúrája:
- Egymásra hangolódás, a felek felveszik egymás tempóját.
- Rövid állapotfelmérés: a páciens aktuális állapotának részletesebb megbeszélése, melyből látszik, hogyan halad a terápia.
- Átvezetés az előző ülésről: rövid megbeszélés az előző ülésen elhangzottakkal kapcsolatban.
- Napirend felállítása: releváns helyzetek, problémák felvetése, illetve átstrukturálása együtt. Itt nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a munka közösen zajlik, a terapeuta és a páciens is aktívan részt vesz.
- Házi feladat áttekintése: a páciens különböző feladattípusokat (pl.: gondolatnapló) végez, amelyek reflektálnak a jelenlegi problémájára.
- Új házi feladat megadása.
- Összegzés és visszajelzés.
A kognitív viselkedés terápia szakaszai
Első szakasz:
A szakasz fő célja, hogy a páciens megtanulja azonosítani a negatív automatikus gondolatait, amelyből vissza lehet következtetni az alapsémákra is. Ehhez először is szükség van a páciens szociálizálására, meg kell ismernie a kognitív modellt és a terápia terminológiáját, struktúráját.
Második szakasz:
Itt a kiváltó események, negatív gondolatok, érzelmek, testi tünetek és a megküzdési technikák kapcsolata kerül feltárásra.
Harmadik szakasz:
Ebben a szakaszban történik a negatív gondolatok és diszfunkcionális attitűdök megváltoztatása. Mindez történhet a bizonyítékok megvizsgálásával, új jelentéstulajdonítással vagy a logikai hibák azonosításával és megkérdőjelezésével.
Negyedik szakasz:
Itt a páciens már elsajátította, és tudja alkalmazni a technikákat, tehát otthon is tudja folytatni saját kezelését.
Mára a kognitív viselkedésterápiás irányzat a pszichológiai módszertanok egyik igen elismert és hatékony kezelési formájává nőtte ki magát, előszeretettel alkalmazzák depresszió, pánikbetegség és egyéb szorongásos zavarok esetében.
