Nehézségek azokban a bizonyos legszebb években – az akadémiai stressz jelensége

Fiatal felnőttkorban rengeteg változással kell szembesülnie az embernek. Ilyen lehet a pályaválasztás, a karrier kérdések, a párválasztás, vagy akár a fokozatos leválás a közeli családról. Hogyha pedig egyetemi tanulmányokat is folytat mindeközben, akkor a mindennapos stresszhatások és elvárások megsokszorozódnak, és akár hosszantartó szorongásos állapot is kialakulhat. Ismerkedj meg az akadémiai stressz jelenségével, hogyha neked is ismerős a vizsgaidőszakos feszültség!

Magas szülői elvárások, vizsgák és beadandók sokasága, a tanulnivaló mennyisége, alváshiány vagy akár bizonytalanság a jövővel kapcsolatban. Ezek mind olyan gondolatok és nehézségek, amikkel az egyetemista hallgatóknak nap, mint nap meg kell küzdeniük. És nem elég a megküzdés, a nehézségek feldolgozása ellenére folyamatos teljesítésre vannak kényszerítve. Ez a kombináció pedig hamar mentális kimerültséghez és hosszantartó stresszhez, vagy szorongáshoz vezethet, amit a szakirodalom az akadémiai stressz fogalommal ír le.

Az átélt stressz természetesen bizonyos mértékig a teljesítés javára is válhat, hiszen az úgynevezett „jó stressz”, vagy szakfogalommal élve eustressz segít az emberi teljesítmény fokozásában az általános készültségi állapot fokozásával. Ebben az állapotban a megküzdés is könnyebb, valamint a kognitív teljesítmény is javulhat, hiszen sokkal jobbak a koncentrációs képességek. Ez például nagyon praktikus lehet egy vizsgahelyzetben. Azonban hogyha minden nap folytonos stressznek van kitéve a hallgató, amivel nagyon nehezen küzd meg, az mind a mentális, mind a fizikai egészség romlásával járhat. Szélsőséges esetekben kialakulhatnak szorongásos és depresszív zavarok, vagy akár keringési problémák is.

A jelenség nemcsak a mentális és a fizikai egészség romlásával jár, de nagy hatással lehet a teljesítmény romlására is, ami további feszültséget és szorongást válthat ki a hallgatókban.

Felmérésekből kiderül, hogy kapcsolat van a vizsgák és a beadandó dolgozatok mennyisége, valamint a megbetegedés esélye között is, így a fizikai egészség megtartása is külön figyelmet igényel az egyetemisták körében, amit azonban az alváshiány és a folyamatos stresszállapot nem túlságosan támogat. 

Az egyetemi munka mennyisége negatív hatással lehet a betegségek megjelenésére

Az akadémiai stressznek előjelzője lehet már a kisiskolás kortól kialakuló iskolai teljesítményszorongás, ami egy testi, érzelmi, kognitív és viselkedéses válasz a felmerülő és folytonos iskolai teljesítéssel és a tanári, valamit a szülői elvárásokkal kapcsolatban.

Továbbá nem segítenek a jelenség alakulásán a társadalmi elvárások sem, hiszen az egyetemistákat általában kimerülten, alváshiánnyal és rengeteg feladattal beborítva ábrázolják akár a médiában is. Ez belejátszik abba, ahogy az egyetemisták a saját énképüket formálják, így felmerülhet bennük, hogyha ők nem fáradtak vagy nincs ezer tennivalójuk, akkor valamit nem jól csinálnak, és valami baj lehet velük. Vagy éppenséggel elkezdik alábecsülni saját teljesítményüket, és egyszerűnek minősítik a szakot.  

Egy korábbi 1996-os kutatásból megtudhatjuk, hogy

az egyetemisták leginkább a mindennapos apró feladatok sokaságát élik meg szorongással, ilyen lehet például a beadandókra jutó kevés idő, a sok házi feladat vagy az óráról órára való tanulás.

Emellett azonban jelentkezhetnek olyan folyamatos elvárások és nehézségek, amik minden nap megnehezítik az egyetemista életét, és extra nyomást helyeznek rájuk.

Gyakori, hogy nagyon magas szorongást él át az a tanuló, aki először végez felsőfokú tanulmányokat a családban, hiszen úgy tartják, hogy az „ő kezében van a család sorsa”. De hasonló folyamatos nehézség lehet az egyetem pénzügyi oldala, hiszen sokaknak a megélhetés érdekében muszáj munkát is vállalniuk a tanulmányaik mellett, valamint tökéletes átlagot produkálniuk az ösztöndíj megtartása érdekében.

Hogyan lehet megküzdeni az akadémiai stresszel?

A megküzdés egyik első lépése: fel kell ismerni, hogy mikortól számít problémának az átélt stressz mennyisége.

Amikor már a szorongás a teljesítmény romlásával jár, vagy a mindennapos teendőit sem tudja a hallgató elvégezni, akkor érdemes szakember segítségét kérni.

Az akadémiai stressz felismerése és kezelése során, nagyon fontos, hogy megjelöljék a konkrét okot, ami lehet például egy tantárgy, vagy a vizsgaidőszak közeledte is.  Fontos továbbá tudatosítani az esetleges extra elvárásokat, például a család oldaláról.

Az egyik megoldás a problémafókuszú megküzdés gyakorlása és elsajátítása lehet. Két fő megküzdési stílust különítünk el: a probléma- és az érzelemfókuszú megküzdést. Az előbbi egyik fő tulajdonsága, hogy az átélt érzelmek és az egyéni élmény helyett a megküzdő személy inkább a probléma megváltoztatásán és annak elhárításán dolgozik. Ez nagy segítség lehet például az egyetemi tanulmányokban is, hiszen a stressz egyik fő forrása gyakran a halogatás.

A találékonyság szintén remek eszköz az akadémiai elvárásokkal való megküzdésben, hiszen ez képességek olyan csoportja, amely segít a belső átélt érzelmek szabályozásában, hogyha azok ellentétben vannak az éppen elvárt viselkedéssel. Tehát ez a képesség is nagyban hozzájárul a nehézségekkel való pozitív megküzdéshez. A találékonyabb hallgató képes az akadémiai szorongásának a hatásait minimalizálni, így akkor is jól tud teljesíteni, és megfelelő eredményt produkálni a vizsgán, hogyha éppen rengeteg akadémiai stresszorral küzd.

Az időmenedzsment is fontos faktor az átélt stresszt illetően, hiszen sokszor az egyetemisták azzal szembesülnek, hogy kevés számukra, hogy csak 24 órából áll egy nap, és nem érnek soha a teendők végére. Emiatt gyakori, hogy az egyetemek már az első évtől kezdődően folyamatos időmenedzsment tréninget írnak elő a hallgatók számára, ezzel is szorgalmazva a mentális jóllétüket.

Emellett hatékony lehet a  saját határok kijelölésének elsajátítása, hiszen az is gyakori, hogy a hallgatók elvesznek a sok lehetőség között amit a fiatal felnőttkor kínál nekik, és sokkal többet vállalnak, mint amennyit képesek teljesíteni. Fontos tehát, hogy felismerjük, hogy nem mindig teher alatt nő a pálma, meg kell tanulni egészséges keretek között tartani a teljesítményhelyezeteket ,különösen a tanulmányaink során.