A sportolók életében elengedhetetlen a jó teljesítmény, az élsportban pedig gyakran csak nüanszok választják el a jókat a legjobbaktól, így minden eszköz hasznosnak bizonyul, ami hozzájárulhat a sikerhez. A csapatsportokat vizsgáló sportpszichológiai kutatásokban a mentális felkészülés hatásai mellett a csapathálózat fejlesztése is egyre nagyobb teret kap. Miben különbözik a sikeres csapatok hálózata a sikertelenekétől? Hogyan tehet hozzá a pszichológia a teljesítményük növeléséhez? Cikkünkben ezekre a kérdésekre kaphatsz választ.

Csoportos reziliencia

Rezilienciának azt a pszichoszociális folyamatot nevezzük, amely rugalmassá, ellenállóvá tesz minket a stresszel szemben. Ez a képesség a sportcsapatok életében is jelentős szerepet játszik a sikerhez vezető úton, mivel rendszeresen szembesülnek kihívásokkal és váratlan helyzetekkel, ahol kulcsfontosságúvá válik a rugalmas alkalmazkodás. A csoportos reziliencia kialakulásáért több tényező is felel. Közrejátszik a csoportstruktúra, a sikerorientált attitűd, a kapcsolatokból származó erőforrás, a saját képességekben való bizalom és a kohézió. Ezeknek a tulajdonságoknak a masszája védi a csapattagokat a negatív környezeti stresszoroktól és segítik az alkalmazkodásukat a nehéz helyzetekben.

Csoportkohézió

Csoportkohézió alatt a csoporttagok elköteleződését értjük a csoport és a csoport által vállalt célok iránt. A kohézió fejlődésével kialakul az összetartozás érzése, egymás támogatása, a „mi” élmény is a csapatban. A csoportkohéziót a csoport közös céljai alapozzák meg, és a feladatokon kívüli interakciók mélyítik. Egy sportcsapatban ennek mentén például fontos az edzéseken és meccseken kívüli közös élményszerzés és időtöltés is.

Sportpszichológiai kutatások szerint a kohézió mértéke és a csapat teljesítménye kölcsönös kapcsolatban állnak egymással .

Azok a csapatok, ahol nagyobb a csapategység, pozitívan, kölcsönös szimpátiával fordulnak egymás felé a tagok, nagyobb teljesítményre képesek a lazábban kötődő csapatoknál.

Az erősebb kohézió együtt jár a magasabb teljesítménnyel.

Csoporthálózat

Clemente és munkatársai a 2014-es labdarúgó világbajnokságon szereplő csapatok kapcsolati hálóit hasonlították össze egymással. A csapatok struktúráját az egymásnak adott passzok alapján állították fel, ehhez minden csapat a bajnokságon belüli legmagasabb szinten játszott meccsét vizsgálták. A csapatstruktúrákban meghatározó különbség mutatkozott a csapattagok közti interakciók mintázataiban. Azok a csapatok, amelyek több interperszonális kapcsolattal (szélesebb körben passzoltak egymásnak) és sűrűbb kapcsolati hálóval (az egyes tagok közötti passzok száma is emelkedett volt a többiekéhez képest) rendelkeztek, előrébb jutottak a bajnokságban, és a gólarányuk is magasabb volt a lazább struktúrájú csapatokénál.

A sűrűbben hálózott csapatok eredményesebbnek bizonyultak a lazábban kapcsolódóknál.

A győztes Németország hálózati mutatói például a játékosok közötti kapcsolatok szempontjából második, sűrűség szempontjából pedig a harmadik helyen álltak. Más kutatók is hasonló eredményekre jutottak: az interakciók mennyisége növeli az elköteleződést a csapat irányába, ennek következtében pedig várhatóan a teljesítmény is nőni fog.

A bal oldalon a kutatásban szereplő legsűrűbb, a jobb oldalon a leglazább kapcsolati háló látható. (Forrás: Clemente és mtsai, 2015)

A kutatások eredményei alapján tehát a sportcsapatokkal foglalkozó szakembereknek

érdemes szem előtt tartani a szakmai felkészülés mellett a csoportegység növelését is.

Fontos lehet az informális interakciók és baráti kapcsolatok kialakításának elősegítése csapatépítőkkel, illetve az edzések és meccsek világán kívüli eseményekkel.

Források:

Clemente, F. M., Martins, F. M. L., Kalamaras, D., Wong, P. D., & Mendes, R. S. (2015). General network analysis of national soccer teams in FIFA World Cup 2014. International Journal of Performance Analysis in Sport, 15(1), 80-96.

Holt, N. L., & Dunn, J. G. (2004). Toward a grounded theory of the psychosocial competencies and environmental conditions associated with soccer success. Journal of applied sport psychology, 16(3), 199-219.

Morgan, P. B., Fletcher, D., & Sarkar, M. (2013). Defining and characterizing team resilience in elite sport. Psychology of Sport and Exercise, 14(4), 549-559.

... és innen.