Pozitív válaszok a stresszre: hogyan mozgósíthatjuk erősségeinket?

A legtöbbször, ha stresszhatás ér minket, szorongással reagálunk. Azonban a kutatások szerint nézőpontváltás segítségével erősségeinket is mozgósíthatjuk, és a stresszt a saját javunkra fordíthatjuk – mutatjuk, hogyan!

Kelly McGoul egészségpszichológus szerint az határozza meg, mennyire van befolyással a stressz a jóllétünkre, hogy milyen gondolatokat társítunk hozzá. Az alap reakció sok esetben az „üss vagy fuss” válasz, amit arra adunk, ha a stresszt fenyegetésként észleljük. Ilyenkor olyan testi változások zajlanak le bennünk, amelyek a harcolás vagy menekülés folyamatait segítik: fokozódik az izomfeszültség, a bélrendszerünk megpróbál megszabadulni a tartalmától, éberré válunk, és maximumon égetjük az energiánkat biztosító anyagokat. Ez rövid távon persze hasznos, ha tényleges veszéllyel kell megküzdenünk – így például hasznos volt az ősembernek a mamut legyőzésében, vagy a vadászatban –,

hosszú távon viszont kimerültségbe hajszolja az idegrendszerünket, és testi betegségek kialakulásához is vezet

(gondoljunk csak a folyamatos feszültségtől bekötött izmokra).

Ahhoz, hogy el tudjunk távolodni ettől az ösztönös stresszválasztól, érdemes alaposabban megfigyelnünk magunkat, ha stresszhatás és minket. Milyen gondolatok keletkeznek bennünk ilyenkor? Hogyan reagálunk ezekre? Egy apró trükk segíthet, hogy felszabadítsuk a gondolkodásunkat ilyenkor: ahelyett, hogy azt mondanánk, most nagyon stresszes vagyok, inkább állapítsuk meg hogy észlelem, hogy nagyon stresszes vagyok. Ebben az esetben már az észlelő nézőpontjába tudunk helyezkedni, és eldönthetjük, hogyan értékeljük magunkban a stresszt, ahelyett hogy ösztönösen reagálnánk rá.

A stressz átkeretezése

A stressz sokszor nem más, mint egy irracionális gondolatra adott válasz. Általában nem az adott eseményre reagálunk, még csak nincs is konkrét fenyegetés az életünkben ahhoz, hogy stresszeljünk, mégis képesek vagyunk elhitetni magunkkal, hogy itt és most életveszély fenyeget, és ennek megfelelően reagálunk. Ilyenkor érdemes feltennünk magunknak a következő kérdéseket:

• Valóban itt és most veszélyben vagyok?

• Biztos vagyok benne, hogy nem tudom megoldani ezt a helyzetet?

• Mi szól az ellen, hogy amitől félek, bekövetkezik?

• Milyen bizonyítékaim vannak arra, hogy amit gondolok, az igaz?

• Mi a legrosszabb kimenetel? Meg tudok küzdeni vele?

• Mi fog a legvalószínűbben történni?

Ezt a folyamatot hívják átkeretezésnek, amikor megnézzük, ahelyett a gondolat helyett, amire stresszel reagálunk, milyen más lehetőségek vannak még. A járvány alatt megélt stressz kiváltói a legtöbb esetben a saját gondolataink, a fejünkben megjelenő képek, melyek, bár kétségkívül a valóságból táplálkoznak, nem egyenlőek azzal. Már az a nagyon egyszerű kérdés is segíthet, amikor aggódunk valami miatt, hogy biztosan tudom, hogy ez fog történni? Ilyenkor be tud kapcsolni az optimizmus, ami érdekes módon remekül működik például akkor, amikor épp a lottószelvényt adjuk fel: biztosan tudom, hogy nem fogok nyerni? Nem? Akkor hajrá!

Alternatív stresszválaszok

Ha észleljük, hogy feszültek vagyunk, ahelyett hogy fenyegetésnek kódoljuk, három alternatív választ adhatunk: felnövök a feladathoz, meghaladom magam, vagy arra figyelek, mit tanulhatok ebből. Ezeket nevezhetjük pozitív vagy egészséges stresszválaszoknak, mert az erősségeinket mozgósítják. A kutatók 24 féle karaktererősséget azonosítottak, melyek 6 nagyobb kategóriába rendezhetők.

A bátorsághoz tartozó erősségeink jönnek elő, ha a stresszre úgy tekintünk, mint kihívásra, amihez fel kell nőnünk. A bölcsesség karakterjegyei akkor segítenek, ha a szituációt tanulási lehetőségként fogjuk fel. A transzcendencia, emberség, és igazságosság pedig abban segítenek, hogy meghaladjuk önmagunkat. Philip Zimbardo a vele készített interjúnkban megerősítette, hogy a járvány idején is rengetegen olyan választ adnak, hogy inkább ezeket a tulajdonságaikat, erősségeiket helyezik előtérbe, és másoknak segítenek a krízisben. Az önmérséklethez tartozó tulajdonságok stressz esetén abban segítenek, hogy elkerüljük vagy lecsendesítsük a konfliktusokat, ne mások irányába történő agresszióval vezessük le a feszültségünket.

Pál Ferenc katolikus pap és mentálhigiénés szakember legutóbbi előadásában arról beszélt, hogy az emberségünk mozgósítása ebben a feszült helyzetben mindennél fontosabb. Átkeretezésnek is nevezhetjük az általa megfogalmazott tételmondatot: Te is ember vagy, mint én – Ti is emberek vagytok, mint mi. A feszültség ugyanis abba az irányba mozdíthat minket, hogy ellenségként tekintsünk a másikra, negatív tulajdonságokat és direkt rossz szándékot tulajdonítva neki. Ilyenkor nagyon könnyen elveszíthetjük az emberségünket, egyéni és csoportszinten is, és képesek vagyunk teljesen dehumanizálóan, érzéketlenül viszonyulni a másikhoz, csak a saját feszültségünk levezetésének eszközét látva benne. Érdemes megnézni például, milyen kommentek jelennek meg egy országos híroldal cikkei alatt – teljes mértékben tükrözik azt, amikor a stressz megfoszt minket az emberségünktől, és a többi pozitív karaktererősségünktől.

Tanuljuk meg tehát észlelni a stresszt, és megválasztani a reakciónkat! Erősítsük magunkban a pozitív karakterjegyeket, melyek segítségével a feszültséget is át tudjuk értékelni, és a fejlődésünk szolgálatába állítani! Ha a változás egyedül nem megy, szakember segítségét is ajánlott igénybe venni. Ha úgy érzed, szívesen dolgoznál együtt valamely szakemberünkkel a stressz leküzdésében fordulj hozzánk bátran!