Sokszor gondolhatjuk, hogy a nagyvárosi vagy éppen a belvárosi élet nem szól másról, mint az állandó rohanásról, a tömegről, a tolakodásról, a szmogos levegőről. Nem csoda, hogy legtöbbször, ha feltöltődni vagy kicsit lassítani szeretnénk, inkább a városon kívül keresünk erre alternatívákat. A Slow Budapest csapata a Pesti Slow Sétáján azonban megmutatta, hogy Budapest belvárosa is remek lehetőséget teremthet a lassításra. Élményanalízisünk.

2014 júniusában indította el a Slow Budapest az első Slow Sétáját, amely azóta is egyedülálló kezdeményezés az országban. Az első Pesti Slow Sétát nemsokára követte a Vízivárosi és a Városligeti Séta is. Így más-más környezetben, Budapest ismert és kevésbé ismert helyszíneit bejárva tapasztalhatjuk meg a slow élményt, ezzel is utalva arra, hogy a lassítás lehetőségét nem a környezetünk, hanem mi magunk teremtjük meg. „A lassítás ugyanis nem feltétlenül sebességbeli változást takar, sokkal inkább az egyensúly megtalálásáról szól.

A lassítás tehát önismeretet, mindennapi tudatosságot, saját magunkról való gondolkodást jelent”

– véli a Slow Budapest. A változatos helyszínek ellenére a séták fókuszában ugyanaz áll: ránézni Budapest egy-egy részletére „slow szemmel”, játékosan megismerni a városrészek rejtett kincseit, miközben a közösen végzett mindfulness gyakorlatok is segítik a feltöltődést, a tudatos, éber jelenlétet.

A sétákat az első budapesti slow térkép ihlette, amely Budapest titkos vagy éppen könnyedén fellelhető szegleteire hívja fel a figyelmet. Olyan helyszínekre, ahol bárki számára megteremthető a lassítás, a pillanat megélésének, a feltöltődésnek a lehetősége. Ilyen például a Mikszáth Kálmán tér a Palotanegyedben, ahol akár ebédszünetben egy fél órára megszakíthatjuk a munkával teli napot. De ott van a Nehru part is, ahol a padokon üldögélve lesz alkalmunk rácsodálkozni a Duna szépségére is. Ne feledkezzünk el Budáról sem, és nézzük meg a Gesztenyés kertet a MOM Parknál! A nemrég felújított terület az utcaszint alatt fekszik, a város zaja kevésbé szűrődik be, így kiválóan alkalmas sétára, randira, piknikezésre.

A Pesti Slow Sétáról

A séta már az első perctől kezdve igyekezett feléleszteni bennünk a gyermeki lelkesedést, a felfedezés, a játék örömét. Így fordulhatott elő, hogy éppen csak elkezdtük a sétát, de máris többedmagammal üveggolyóztam a Nemzeti Múzeum kertjében. Nem sokkal később pedig sétatársaimmal együtt próbáltuk kitalálni a Károlyi-kertben, hogy melyik lehet a ginko biloba és melyik az eperfa. Itt, a Károlyi-kertben, azon túl, hogy megismertük a növényeket, Károly nyulat és a kert történetét, Krajcsó Nelli, a Slow Budapest alapítója rövid ismertetőt és gyakorlatot is tartott a mindfulnessről.

Fotó: Gangel Gergely

A Slow Séta egyik legnagyobb erénye, hogy megtanít kicsit turistaként is közlekedni Budapesten. Amikor nem csak loholunk, hogy időben elérjünk a célunkhoz, vagy a telefonunkat nyomkodva próbáljuk kizárni a külvilágot.

Arra buzdít, hogy bolyongjunk egy kicsit, nézzünk fel az épületekre, és tekintsük meg azt is, ami a talpunk alatt van.

Így bukkantam rá például az Egyetem téren egy részletesen kidolgozott árvízi jelre az egyik épület lábazatában.

A program során megpróbálkoztunk a némán sétálással is. A rövid, tíz-tizenöt perces gyakorlat rávilágított kinél a csendben maradás nehézségére, kinél ennek könnyedségére, de mindenképpen megmutatta, hogy mennyi minden másra is tudunk figyelni akkor, ha néha egyedül vagy csendben sétálunk.

A séta végén, a Március 15-e téri padoknál könnyedén terelődött a szó a Duna jelentőségére a város történelmében és jelenében is. Egy játékos kvíznek köszönhetően pedig még többet tudhattunk meg róla. Az együtt töltött két-két és fél óra zárásaként, a közösségi élmény jegyében mindenki megkínálta a másikat a sétára hozott elemózsiából, és a Slow Budapest csapatának jóvoltából házi szörpöt is kóstolhattunk. Útravalóul pedig megkaptuk a slow térkép egy részletét, különleges magasnyomású technikával készült képeslap formájában. A képeslapot elküldve megoszthatjuk a séta során tapasztaltakat, és arra biztathatunk másokat is, hogy a hétköznapokban is egyre többször éljék át a lassítás élményét, hiszen ahhoz, hogy fenntartható legyen a kiegyensúlyozott lelkiállapot, érdemes beépíteni a mindennapi szokásokba!

Élményanalízis

Flow – 5/4

A mindfulness gyakorlatok, a különböző játékos feladatok önmagukban nagyban hozzájárulnak a flow élmény átéléséhez. A séta elején a résztvevőket a telefonok kikapcsolására kérik, ami még inkább segíti az önmagunkra és az adott tevékenységre való fókuszálást. Ugyanakkor a feladatokba való bevonódásunkat megszakíthatják véletlenszerű külső ingerek, illetve a séta időtartama – ha rugalmasan is –, de természetesen korlátozott.

Intenzitás – 5/3

A séta során ugyan aktívak vagyunk fizikailag, de szellemileg és érzelmileg inkább egy kevésbé intenzív, pihentető, relaxáló hatású tapasztalatban lehet részünk.

Különlegesség – 5/4

A Slow Séta különlegességét az adja, hogy képes kimozdítani a résztvevőket a mindennapi rutinjukból. Arra buzdít, hogy ne csak közlekedjünk a városban, hanem sétáljunk. Vegyük észre azt, ami felett máskor elsiklanánk! Összpontosítsunk a jelenre, figyeljük a saját testünk változásait! Olyan élmények ezek, amelyeket legtöbben nem tapasztalunk meg a hétköznapok során.

Inspiráció – 5/3

A program egyik célja a feltöltődés, a lassítás, a tudatos jelenlét megtapasztalása. Könnyeden, játékosan kapcsolódhatunk ki, elengedhetjük magunkat, gyermeki lelkesedéssel fedezhetjük fel a várost. A mindfulness gyakorlatok arra tanítanak, hogy próbáljunk meg a jelenre koncentrálni, elengedhetjük a múltban gyökerező aggodalmainkat és a jövőre irányuló szorongásainkat. A slow élmény arra is ösztönözhet minket, hogy újabb és újabb lehetőségeket keressünk ennek megtapasztalására.

Megoszthatóság – 5/4

A sétára érkezhetünk egyedül, de többen is. Csapatépítő programként egy különleges, értékteremtő közösségi élményben lehet részünk. Egyedül érkezve – a programból adódóan is – könnyedén kialakíthatunk új kapcsolatokat, de szabadságunk van abban a döntésben is, ha inkább kívül maradnánk. A közös étkezés a séta végén a közösségi élményt erősíti, és a slow képeslap is a megoszthatóságot segíti. Ugyanakkor a lassításhoz önmagában nem szükséges társaságban lennünk.

Összegezve, azoknak ajánljuk, akik:

  • nyitottak a slow filozófia és a mindfulness gyakorlatok iránt,
  • sok játék és új élmények segítségével alaposabban megismernék Budapestet,
  • testi-lelki feltöltődésre vágynak.

•••

Nézz a világra Pszichológus Szemmel! A Mindset Pszichológia formabontó rovatában az általunk megalkotott, tudományos alapokon álló módszer, az élményanalízis segítségével egy új látásmódot kívánunk átadni az olvasóknak. Szeretnénk, hogy cikkeink által mindenki könnyedén megtalálhassa a hozzá illő tevékenységet, amit így tudatosabban és mélyebben átélhet. A Pszichológus Szemmel rovatnak köszönhetően kitágítható a világról alkotott képünk horizontja. Az általunk kidolgozott élményanalízis módszertanának elméleti összefoglalója itt, dimenzióinak ismertetője pedig itt olvasható.