Senki sem születik szörnyetegnek. Mi és a társadalmunk hozzuk létre őket. Mérgező szülők, szexuális erőszak, lelki terror, fiatalkori kiközösítés és gyermekkorban elszenvedett, jóvátehetetlen sérülések húzódnak meg minden egyes sorozatgyilkos élettörténetében. Te képes lennél együtt érezni velük a legborzalmasabb tetteik ismeretében? Mi próbára tettük pszichológusi képességeinket! Élményanalízisünk.
A Murder című kiállítás idén nyáron nem azért nyitotta meg huszonegy szobáját, hogy céltalanul mutogassa látogatóinak az embertelen erőszak legmagasabb fokát. A tárlat nem arra szolgál, hogy jó alaposan megbotránkozhassunk az európai-amerikai történelem „eszelőseinek” válogatott brutalitásán. A Murder annak érdekében szembesíti vendégeit a leghírhedtebb sorozatgyilkosok bűncselekményeivel, hogy azok megérthessék: miért és hogyan követték el borzalmasabbnál borzalmasabb tetteiket ezek a meglehetősen zavart elmék.
Mindez ugyanis korántsem mellékes!
Az efféle kegyetlenségeket elkövető emberek rendszerint antiszociális személyiségzavarban és/vagy súlyos skizofréniában szenvednek. Hervé és Hare meghatározása szerint a pszicho- és szociopátiaként is ismeretes antiszociális személyiségzavar „áldozatai” úgynevezett emberi ragadozók, akik hidegen és mindenféle érzelem nélkül használják fel a bájt, a manipulációt, a csalást, a fenyegetést, a megfélemlítést és az erőszakot azért, hogy kontrollt gyakorolhassanak mások felett, s hogy kielégíthessék önző szükségleteiket. „Nem szeret, nem szorong, nem tanul a hibáiból” – foglalta össze tömören a betegség lényegét Cleckley, a téma egyik legnagyobb szakértője.
Na és a skizofrénia? Nos, a tudathasadásos elmezavar lényege a különféle mentális folyamatok fokozatos összeomlása, s így a gondolatok, az érzelmek és a viselkedésformák közötti összhang szinte teljes felbomlása. A skizofrénia a laikusok nyelvén szólva maga az „őrület”, amelyet szinte mindig hallucinációk és téveszmék kísérnek. Mindezek fényében aligha meglepő annak ténye, hogy a legtöbb beteg megfelelő kezelés híján súlyosan pszichotikus állapotba kerülhet. Az érintettek ekkor szinte teljesen elveszítik a valósággal való kapcsolatukat – mondhatni saját világot teremtenek.
Hogyan lesz valakiből szörnyeteg?
A Murder kiállítás egyik legfontosabb üzenete talán az, hogy még a legvéreskezűbb gyilkosok is csak emberek. S mint olyanok, természetesen ők sem gonosznak születtek. A pszichopátia és a skizofrénia kórképe genetikailag egyaránt örökletes. Csakhogy ez nem eleve elrendelést jelent! Mindkét betegségnek vannak ugyan idegrendszeri alapjai, ám ettől még nem lesz kötelezően gyilkos valaki. Ha a tárlat körbejárásakor alaposan odafigyelünk, hamar rájövünk, hogy egyszer mindegyik történet főszereplőjét olyan trauma érte, amely az egész életét megpecsételte. Tudniillik akár hajlamosak vagyunk biológiailag a szóban forgó betegségekre, akár nem, bizonyos élmények olyan erősen torzító hatással lehetnek a személyiségünkre, hogy
akár még az agyműködésünk is megváltozhat tőle.
Mit jelent ez? Valami olyasmit, hogy korántsem mindegy, hogyan neveljük a gyerekeket, illetve kezeljük a körülöttünk élőket. Ebben mindannyiunknak ugyanakkora a felelőssége! Akármennyire undorodjunk is tőlük és a tetteiktől, azért jusson eszünkbe, hogy ezek az emberek nem a világ elpusztítására teremtettek. Habár megbocsáthatatlan bűneik alól természetesen nem menthetjük fel őket, ne feledjük, hogy a sorozatgyilkosok aligha vannak tisztában mindazzal, amit tesznek. A lelkiismeretük vagy épp a beszámíthatóságuk hiányában ők egyszerűen nem látják a jó és a rossz közötti különbséget, fogalmuk sincs arról, hogy milyen pszichés következményekkel jár mindaz, amit tesznek. Valójában bennük is ott él egy végletekig meggyötört és tanácstalan ember.
Mi mindent mutat nekünk a tárlat?
Nos, többek között a szűzlányok vérében fürdő Báthory Erzsébet hálószobáját. Az áldozatait savban feloldó John George Haigh pincéjét. A harminc nőt brutálisan meggyilkoló Ted Bundy kivégzését. A texasi láncfűrészes néven elhíresült Ed Gein emberi testrészekből berendezett otthonát. A több mint háromszáz kislánnyal végző Pedro Alonso Lopez andokbeli tömegsírját. Mindezt ráadásul hátborzongató audiovizuális effektekkel kiegészítve! A Murder kiállítás ugyanis mindent bevet az élethűség érdekében: ködképernyő, páravetítés, filmes díszletek, mozgó bábok, élő szereplők, korhű jelmezek, képzőművészeti alkotások, UV-fények… A horror szerelmesei itt magukon kívül lesznek!
Élményanalízis
Flow – 5/5
Ahogyan említettük: a gyilkos tárlat lényege a látogatók minél realisztikusabb bevonása a lehető legborzalmasabb bűncselekmények világába. Itt havasalföldi kastélyokban, londoni csatornákban, chicagói kaszinókban, pszichiátriai kórtermekben, sőt még Jeffrey Dahmer hűtőszekrényében is sétálgathatunk.
Intenzitás – 5/5
„Élmény, ami megsebez” – hangzik a kiállítás jelmondata. S valóban így van. A Murder egy olyan különleges élményt kínál, amely amellett, hogy maximálisan aktivizál, szinte biztosan otthagyja bennünk jó időre a nyomát…
Különlegesség – 5/5
Szembenézni a sorozatgyilkosok traumatikus múltjával és véráztatta otthonával? Olyan tapasztalat ez, amelyet nem túl gyakran élünk át. Na persze csak akkor, ha nem nyomozóként, helyszínelőként vagy épp kriminálpszichológusként dolgozunk. Egyéb esetben bőven lesz mit feldolgoznunk.
Inspiráció – 5/5
Talán nem véletlen, hogy könyvek, sorozatok, filmek és cikkek ezrei szólnak ma azokról a humán predátorokról, akik ezen a különleges tárlaton is helyet kaptak. Ők egytől egyig olyan meglepő életrajzzal és gyomorforgató bűnlajstrommal rendelkeznek, amelyek bármelyikünket megihletnek. Természetesen abban a sötét, Stephen King-féle értelemben…
Megoszthatóság – 5/1
Mivel a kiállításon egy speciális hangfelvétel vezeti végig a látogatókat, így talán teljesen mindegy, hogy viszünk-e valakit magunkkal. Mivel a tárlatvezetések mindig kiscsoportokban indulnak, így szerencsére sosem maradunk egyedül – legalábbis fizikailag. Ezt az élményt kvázi egyedül kell átélnünk ahhoz, hogy később másokkal is érdemileg megvitathassuk.
Összegezve, azoknak ajánljuk a Murder című kiállítást, akik:
- kedvelik a krimiket és/vagy a horrorfilmeket,
- nem félnek bepillantani a legelképesztőbb sorozatgyilkosok elméjébe,
- kellőképpen nyitottak az efféle pszichés rendellenességek megértésére.
•••
Nézz a világra Pszichológus Szemmel! A Mindset Pszichológia formabontó rovatában az általunk megalkotott, tudományos alapokon álló módszer, az élményanalízis segítségével egy új látásmódot kívánunk átadni az olvasóknak. Szeretnénk, hogy cikkeink által mindenki könnyedén megtalálhassa a hozzá illő tevékenységet, amit így tudatosabban és mélyebben átélhet. A Pszichológus Szemmel rovatnak köszönhetően kitágítható a világról alkotott képünk horizontja. Az általunk kidolgozott élményanalízis módszertanának elméleti összefoglalója itt, dimenzióinak ismertetője pedig itt olvasható.
