Rémálmok a nehézséggel teli időszakokban, de utána is gyakran megjelenhetnek. Gyakori előfordulásuk esetén érdemes segítséget kérni, hiszen nemcsak az eredeti szorongás, de a rémálmok okozta stressz is újabb nehézségek elé állíthat minket.
Az utóbbi időszakban újra érezhetjük, hogy kezdünk visszatérni az átlagos, megszokott hétköznapokba, és egyre biztatóbbak is a kilátások a jövőre nézve egészségügyi szempontból. A koronavírus-járvány negatív hatásai között viszont nem tudunk elmenni amellett, mely az egyik legfontosabb emberi szükségletünket érintette: az alvásunkat. Kutatások szerint a megterhelő események után sokkal gyakoribbak a rémálmok, valamint az alvás minősége is gyakorta romlik. Érdemes tehát figyelemmel kísérnünk álmainkat, hiszen pszichés egészségünkről nyújthatnak információt.
Ha megfelelően, nyugodtan alszunk, a napunk is könnyedebben telik, energikusabbnak érezhetjük magunkat. A rossz alvás viszont kihatással lehet általános hangulatunkra, az ezáltal keletkezett stressz pedig megnehezítheti a nyugodt pihenést. Így tehát egy ördögi körben érezhetjük magunkat. Az alvás minősége fontos információforrása lehet pszichés jóllétünk állapotának. A rémálmok és a zavart alvás számos szorongásos betegség, akár poszttraumás stressz szindróma tünete is lehet. Az elmúlt időszakban, a járvány alatt krónikus stressznek voltunk kitéve, mely szintén rizikófaktornak számít.
Amikor az álomvilág nem menedék
Az álmok a saját belső nehézségeink kifejeződései is lehetnek, segítenek megküzdeni a napközben átélt negatív élményekkel. Sokszor előfordulhat, hogy a napi kihívásokkal álmodunk: pénzügyi gondok, a mozgásunk lekorlátozása, vagy akár egy hirtelen jövő külső fenyegetés olyan átlagos helyzetben, mint a bevásárlás. Lehet az álmoknak történetmesélő funkciója is, mely abban segít, hogy ki tudjuk fejezni szubjektív valóságunkat, egy kicsit elkülönítve a tudatos érzelmeinktől. Ezáltal könnyebb feldolgozni egy-egy kellemetlen élményt, vagy érzést.
A rémálmok viszont, főként, ha gyakran jelentkeznek, meg tudják nehezíteni az életünket. Sokan tapasztalhatták már, hogy egy-egy rémálom után milyen nehezen indul a nap, vagy még fáradtabbnak is érezhetjük magunkat, nehezebben koncentrálunk. Minél gyakoribbak a rémálmok, annál nehezebbnek érezhetjük a mindennapokat.
Traumatikus vagy stresszel teli időszak alatt vagy után álmaink sokkal intenzívebbek lehetnek.
A szorongás, vagy a nap közben átélt magas stressz növeli a rémálmok előfordulásának esélyeit. A koronavírus-járvány számos félelemmel és bizonytalansággal járt, egyfajta „kollektív trauma”-ként is értelmezhetjük. A megélt negatív élmények és érzelmek pedig a veszély elmúlása után is hatással lehetnek mentális egészségünkre. Ilyen nehéz időszak utána tehát sokkal érzékenyebbek lehetünk. Előfordulhat, hogy csak utólag jelennek meg a rémálmok, hiszen a testünk és lelkünk csak akkor kerül abba az állapotba, hogy elkezdje feldolgozni az átélt nehézségeket. Tartalmuk eltérő lehet: mozgásunk lekorlátozása, félelmetes alakok, fenyegető helyzetek saját egyéni élményeinkre reflektálva. Az érzés utána viszont mindig szorongató.
Érdekesség még, hogy a rémálmokra gyakrabban is emlékezhetünk, mint általában az álmainkra. Az alvás nem nyugtató ilyenkor, az éjszakai éberség akár a fenyegetésekre adott válasz is lehet, egy félelem-alapú túlélési stratégia (a járvány maga is fenyegetésnek számított). Rémálmainkat sokkal intenzívebbnek is észlelhetjük, sok esetben a fájdalmat is fel tudjuk idézni, melyet közben éreztünk. Mindemellett pedig érzelmileg is megterhelőek lehetnek, bűntudatot, félelmet, kiszolgáltatottságot érezhetünk utánuk.
Segítségkéréssel a rémálmok leküzdéséért
Segíthet, ha leírjuk álmainkat, naplót vezetünk, melyben érzelmeinket szabadon kifejezhetjük. Továbbá beszélhetünk is álmainkról. Gyakran nem szívesen osztjuk meg negatív tapasztalatainkat, viszont a feldolgozásban már ez is nagy segítség lehet. A megosztással együtt a társas támogatás segíthet a szorongások kordában tartásában.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni a társas támogatás fontosságát, mely az egyik legmeghatározóbb tényező pszichés jóllétünk szempontjából.
Ha úgy érezzük, rémálmaink egyre inkább megterhelőek, és az alvás rossz minősége befolyásolja mindennapjainkat, érdemes szakember segítségét igénybe venni. A rémálmoknak számos oka lehet, a már említett stressz és trauma mellett akár múltbéli események is, melyek valamiért újra és újra megjelenik álmunkban. Mivel többféle kezelési lehetőség létezik (relaxáció, expozíciós technikák, kognitív-viselkedés terápia, stb.), a szakember az egyéni problémáink alapján segíthet a megfelelő, hatékony módszer kiválasztásában. Vehetjük tehát a rémálmainkat mintegy figyelmeztető jelnek, hogy valamiféle, akár ki sem mondott, vagy nem tudatosult szorongást kell megoldanunk. Mindez nemcsak a szorongás csökkentésének céljából, de a nyugodtabb alvás elérése érdekében is fontos.
Felhasznált irodalom:
Coalson, B. (1995). Nightmare help: Treatment of trauma survivors with PTSD. Psychotherapy: Theory, Research, Practice, Training, 32(3), 381.
Kilius, E., Abbas, N. H., McKinnon, L., & Samson, D. R. (2021). Pandemic nightmares: COVID-19 lockdown associated with increased aggression in female university students' dreams. Frontiers in psychology, 12, 562.
Scarpelli, S., Alfonsi, V., Mangiaruga, A., Musetti, A., Quattropani, M. C., Lenzo, V., Freda, M. F., Lemmo, D., Vegni, E., Borghi, L., Saita, E., Cattivelli, R., Castelnuovo, G., Plazzi, G., De Gennaro, L. & Franceschini, C. (2021). Pandemic nightmares: Effects on dream activity of the COVID‐19 lockdown in Italy. Journal of sleep research, e13300.