Hallottál már arról a széles körben elterjedt nézetről, hogy agyunknak mindössze tíz százalékát használjuk? Bár ezt már sokszor megcáfolták, a neurofeedback tréning (NFT) segítségével mégis elérhető az emberi agy rejtett potenciáljának mélyebb felfedezése és kiaknázása. Stresszcsökkentés, figyelemjavítás, és sportteljesítmény-növelés. Így segíthet az NFT sportban.

A neurofeedback tréning egy olyan módszer, amely során a személy egy pszichofiziológiai mérőeljárás segítségével valós idejű visszajelzést kap az agyi tevékenységéről. Ezt használják fel mentális és érzelmi állapotuk, illetve teljesítményük javítására. A neurofeedback tréninget széles körben alkalmazzák, például a figyelemzavarok kezeléséhez, a stressz csökkentéséhez, vagy sportteljesítmény javításához. Tanulmányok igazolják hatásosságát, amely abban áll, hogy többek között segít csökkenteni a stressz-szintet, javítja a koncentrációt és növeli a motivációt. 

A neurofeedback segítségével nagyobb kontrollhoz juthatunk a fiziológiai folyamatok terén, emellett segítheti a mentális és testi területek egybehangolt működését.

Neurofeedback során az agyi jeleket pszichofiziológiai módszerekkel mérik, ilyen az elektroenkefalográfia (EEG), a magnetoencefalográfia (MEG), a funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) és a közel infravörös spektroszkópia (NIRS). Az ezekből kinyert adatokat a számítógép valós időben dolgozza fel, és küld visszajelzést a felhasználóknak.

Az agyhullámok frekvenciái alapján megkülönböztethetünk alfa, béta, téta és delta hullámokat. Ezek közül az alfa és a béta hullám kötődik szorosan a sportteljesítményhez. Előbbi, a pihentető, relaxált állapot eléréséhez, a szorongás csökkenéséhez, utóbbi a koncentrációhoz kapcsolódik, ezáltal ezek tréningezése jobb teljesítményt eredményezhet. 

A neurofeedback tréning általában az alábbi lépésekből áll:

  • 1. Érzékelés fázisa: A neurofeedback tréning során leggyakrabban az elektroenkefalográfiát (EEG) használják. Az eljárás során az EEG szenzorokat a fejre helyezik, így a szenzoros érzékelők segítségével rögzíteni tudják az agyhullámok frekvenciáit. 

  • 2. Visszajelzés fázisa: A szenzoros érzékelők által észlelt adatok valós idejű visszajelzést adnak, melyet a résztvevő vizuális formában, például egy kijelzőn látható grafikonon vagy hangjelzés által észlelnek és az agyhullámok aktivitását tükrözik.

  • 3. Célorientált tréning fázisa: Ekkor a személy preferenciájának függvényében kialakítják, hogy milyen hosszúságú, időközű tréningre lenne szükség attól függően, hogy a résztvevő miben szeretne fejlődni, így próbálva meg befolyásolni az agyi tevékenységét. 

  • 4. Tanulás és alkalmazás fázisa: A résztvevők a visszajelzés hatására megtanulják, hogyan tudják befolyásolni agyi tevékenységüket, ezzel elérve az általuk kívánt állapotot. 

Az alábbi videók segíthetnek a jobb megértésben:

A neurofeedback tréning lényege tehát, hogy a személy képes legyen irányítani azokat a motoros területeket, melyeket az adott tevékenység, például a sport során használ. Ehhez a mozgásokat mentálisan, a virtuális valóság segítségével szimulálják, így lehetővé válik a mozgás fizikai kivitelezése nélkül kiváltani az agy szenzomotoros kérgének tevékenységét. Tehát az agyban megjelenik a mozgás, annak gyakorlása, tökéletesítése lehetővé válik úgy is, hogy valójában a végrehajtása az izmok által nem történik meg.

Az NFT hatása a sportolókra

A neurofeedback tréning bizonyítottan segíti a sportolót többek között a kudarc eredményesebb kezelésében, a koordináció és koncentráció javításában, a motiváció növekedésében, a hangulat és önbecsülés javításában, továbbá a pszichofizikai ellenállás erősítésében, valamint a mély relaxációs állapot gyorsabb elérésében.

Az NFT egyéb alkalmazási területei

A neurofeedback tréninget már széles körben alkalmazzák például az figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD), az epilepszia, az autizmus spektrum zavar (ASD), a stroke, és az érzelmi rendellenességek kezelésére. Azonban kiemelendő, hogy az NFT nem hat ugyanúgy minden személyre, így az egyéni válaszok eltérőek lehetnek. Továbbá még nem áll rendelkezésünkre elegendő kutatás a hatékonyságával kapcsolatban, így alkalmazása mellett továbbra is folyamatos kutatásokra van szükség.

 

Alkoby, O., Abu-Rmileh, A., Shriki, O., & Todder, D. (2018). Can we predict who will respond to neurofeedback? A review of the inefficacy problem and existing predictors for successful EEG neurofeedback learning. Neuroscience, 378, 155-164.

Domingos, C., Peralta, M., Prazeres, P., Nan, W., Rosa, A., & Pereira, J. G. (2021). Session frequency matters in neurofeedback training of athletes. Applied Psychophysiology and Biofeedback, 46, 195-204.


Rydzik, Ł., Wąsacz, W., Ambroży, T., Javdaneh, N., Brydak, K., & Kopańska, M. (2023). The Use of Neurofeedback in Sports Training: Systematic Review. Brain Sciences, 13(4), 660.