Nemrég megjelent Magyarország boldogságtérképe, amiből rengeteg izgalmas információt találunk meg arról, itthon kik boldogabbak és miért. A felmérés szerint a boldogságháztartást feltöltő leggyakoribb élmények között ott van a sporttevékenység is. De miért boldogít a sport?
Talán a hosszútávfutók endorfintermeléséről vagy a flow-élményről már mindenki hallott, de érdemes részletesen foglalkozni vele, mitől is annyira nagyszerű tevékenység a sport – nemcsak testünk, de lelkünk és szellemünk számára is. Ezek tükrében talán könnyebb lesz legközelebb fagyi helyett a futócipőt választani!
Érezd jól magad a bőrödben!
Boldogságunk nagyban függ egészségünk állapotától. Erről valószínűleg mindenkinek van saját élménye is: ha az influenza ledönt minket a lábunkról, lázasak vagyunk, fáj a fejünk és a torkunk, akkor a fizikai rosszullét miatt, mellett lelkileg is nyomorultul érezzük magunkat, arról nem is beszélve, hogy produktivitásunk, kreativitásunk, szociális kedvünk is jelentősen csökken. A rendszeres testmozgás erősíti immunrendszerünket, így kevésbé leszünk fogékonyak a fertőzésekre, valamint serkenti a neuronok termelődését, fejleszti a memóriát és a tanulási készségeket is. Arról nem is beszélve, hogy keringési- és légzőrendszerünk rendszeres tornáztatása sok krónikus betegség elkerülésében segít, valamint a sport segítségével elérhető egészséges testsúly is olyan kóroktól menthet meg minket, mint a cukorbetegség, a mozgásszervi panaszok vagy a máj- és daganatos betegségek. Emellett javítja az alvás minőségét is, így ha inszomniában szenvedünk, akkor is bizalommal forduljunk a sporthoz.
Fontos szem előtt tartani, hogy ezek az eredmények a rekreációs jellegű sportokra értendők – az élsport már nem annyira egyértelműen egészséges tevékenység, de ez már egy másik cikk témája.
A lélek gyógyítója
A testi betegségek mellett a rendszeres testmozgás a mentális egészséget is óvja. Bizonyított, hogy a rendszeres sport csökkenti a depressziót és a szorongást, nem csoda hát, hogy egyre több orvos receptre írja fel a sportot a páciensek számára. Francia orvosok egy 12 hetes programot ajánlanak depresszióval, fájdalomszindrómával, hátfájással és más krónikus betegségekkel küzdők számára, aminek része a tempós gyaloglás, a szörfözés, a SUP-ozás és az úszás is. A rendszeres sportolás emellett javítja az énképet, a szociális készségeket és a megküzdési mechanizmusokat. Nagy szerepet játszanak ezekben a pozitív hatásokban azok a hormonok, amik sportolás közben termelődnek: az endorfin és más endogén ópiátok belső fájdalomcsillapítókként működnek. Tehát
a mozgás utáni megkönnyebbültség, boldogság érzése nemcsak illúzió,
hanem ezek a bennünk lévő „gyógyszerek” valódi hatásai.
A flow-ról nem is beszélve: az edzés kiváló alkalom arra, hogy belekerüljünk a „zónába”, amit Csíkszentmihályi flow-nak nevezett el. Ilyenkor aztán tényleg elszáll minden gondunk, csak az adott tevékenységért létezünk, megszűnik az idő és teljes harmóniába kerülünk önmagunkkal.
És a többi…
Az egyértelmű testi-lelki hatások mellett sok más tényező is van, ami miatt boldogabbá tesz minket a sportolás. Például a közösségi élményen keresztül, főleg, ha csapatban játszunk: a játék közben történő együttműködés és kommunikáció egyrészt önmagában is szociális érintkezés, de még ha egyéni sportot űzünk, akkor is egy nagy közösséghez tartozunk. Erre a sok alkalmazás, tematikus internetoldal és fórum még rá is erősít.
Szintén hozzátesz a sport jótékony hatásaihoz, ha szabadban végezzük: a friss levegő, a természet közelsége és az ezek hatására bekövetkező testi-lelki változások nyugodtabbá és boldogabbá tesznek minket.
Nemcsak maga a sporttevékenység, de még a látványa is boldogabbá tesz minket! A szurkolókról úgy találták, kevésbé depressziósok, kevésbé stresszesek és magasabb az önértékelésük. Még jobb helyzetben vannak azok, akik helyi csapatnak szurkolnak – ennek hátterében is a szociális kapcsolatok mélyülése áll, hiszen a közös szurkolásnak köszönhetően több és jobb interakcióban vehetnek részt.
De hogyan sportoljam magam boldoggá ÉN?
Hiába a sok kutatás és statisztika, természetesen minden egyénre más és más megoldás lehet érvényes. Annak semmi értelme, ha egy ilyen összesítő cikken fellelkesedve azonnal rohanunk az edzőterembe, három órát nehéz súlyok emelgetésével töltünk, lefutunk tíz kilométert majd azt várjuk, hogy berepüljön az ablakon a kék madár. Ennél sokkal hasznosabb,
ha mértékkel és odafigyeléssel állunk neki a folyamatnak, aminek során a sport életünk részévé válik.
- Találjuk meg azt, amit valóban élvezünk! Annyiféle sport van a világon, hogy biztosan mindenki talál olyat, amiben örömét leli. Ne dőljünk be az aktuális trendeknek, lehet, hogy a jóga valaki számára a boldogság esszenciája, de mi nem élvezzük – akkor váltsunk! Próbáljunk ki minél többféle edzést, és arra váltsunk jegyet, ami valóban tetszik nekünk.
- Kicsiben kezdeni nem ciki! Sőt, sokkal okosabb, mintha egyből belecsapnánk a közepébe, majd egy életre megutálnánk. Ha edzetlenek, gyakorlatlanok vagyunk, kezdjünk először fél órákkal. Egyszerre csak egy mozdulatot, technikát sajátítsunk el és azt gyakoroljuk be alaposan. Kérjük edző segítségét, aki ránk szabva fogja megtanítani az alapfogásokat.
- Keressünk társaságot! Ha szociális emberek vagyunk, valószínűleg sokkal jobban fog minket motiválni, ha nem mindig egyedül kell edzenünk. A tény, hogy a többiek várnak ránk, esetleg nélkülünk el sem tudják kezdeni a játékot, plusz erőt fog adni az elindulásnál. Életre szóló barátságok is köttethetnek a sportteremben!
- Tudjuk azt is, mikor ne! Lehet olyan helyzet, amikor a sport nem megoldás, inkább csak önbüntetés. Ismerjük fel ezeket és döntsünk helyesen, hogy a boldogság felé vezessen az utunk.
