Szájmaszkviselés: miért lehet kellemetlen hordanunk?

A koronavírus járvány terjedésével egyre több helyen előírás a szájmaszk viselése annak érdekében, hogy csökkentsük a betegség elburjánzását. Napjainkban már a közterületeken is kötelező felvenni a maszkot. A hosszan tartó maszk-hordással nem mindannyian vagyunk kibékülve, vannak olyan társaink, akik egyenesen képtelenek a maszk viselésére. Cikkünk a maszk kényelmetlenségeinek testi és pszichológiai aspektusaira hívja fel a figyelmet, és ad tippeket a viselés könnyítéséhez.

A COVID-19 megfékezése érdekében idén számos korlátozással kell szembesülnünk, és saját és mások védelme érdekében megtanulnunk alkalmazkodni hozzájuk. Ezek közül az egyik a szájmaszkok hordásának bevezetése. Ahogy a járvány súlyosbodott, egyre többünk (aki megtehette), otthonról történő munkavégzést vállalt. Sokunk munkája azonban nem teszi ezt lehetővé, és arra kényszerülünk, hogy tartós ideig hordjuk a szájmaszkot. A rendkívüli helyzet pedig felerősítheti bennünk a pszichés stresszt, melynek hatására kellemetlenül érezhetjük magunkat a mindennapjainkban. 

Mi, emberek többnyire nem szeretjük, ha valamit nem irányíthatunk, ha kiveszik a kezünkből a kontrollt, ha úgy érezzük, nincs hatásunk a körülmények alakítására, alakulására. Sokunk úgy érezheti, a maszkviselés korlátozza a szabadságában. Hiszen egy olyan szokást szükségszerű bevezetnünk hétköznapi életünkbe, amelyre eddig még sosem akadt példa.

Tavasszal, a járvány kezdetekor, ahogy Európában egyre többen kezdtek el önként maszkot viselni, sokan egyszerűen furcsán érezték magukat amiatt, hogy mások nem hordtak maszkot. Egy kutatás rávilágított, hogy minél többen kezdték el viselni a szájmaszkot, annál kevésbé érezték magukon természetellenesnek azt a résztvevők. A társadalmi norma változásának hatása különösen akkor volt hatékony, amikor kevésbé tolakodó (egyszerű műtéti) maszkot viseltek a kísérleti személyek.

Minél többen használnak maszkot, annál kevésbé furcsa érzés az emberek számára, ha maszkot viselnek, és annál nagyobb az elfogadottsága a maszkhasználatnak.

Vannak azonban, akik nem csupán furcsán érzik magukat a maszkviseléstől, hanem olyannyira kellemetlennek élik meg, mintha nem kapnának benne levegőt. Az agyunk egyrészt úgy érzékeli a maszk miatt, hogy a légvétel megerőltetőbb a normálisnál, másrészt a szervezetünk a kisebb koncentrációban bejutó oxigén miatt oxigénhiányos állapotot érzékelhet. A hosszú ideig tartó maszkviselés pszichés stresszt és oxigénhiányos állapotot okoz, amely nagymértékben károsíthatja az egészséget az immunrendszer gyengítésén keresztül, illetve csökkenti a maszkviselés hatékonyságát. A maszk viselése abban az esetben is önkéntelen pszichés diszkomfort érzetet kelthet, ha például születésünknél oxigénhiányos állapotba kerültünk, vagy ha korábban traumatikus orvosi tapasztalatunk volt.

A kutatás, amely ezeket a stressz-okozó faktorokat vizsgálja a szájmaszk hordása kapcsán, az úgynevezett mélylégzés technikáját javasolja megoldásként,

amely csökkenti a stresszt és segít legyőzni az idegességet. Azt az alapgondolatot veszi figyelembe, hogy a mély lélegzetvétel jobban enyhíti a stresszt, mint a normál levegővétel. A technika egyszerű és hatékonynak bizonyult az ingerlékenység-érzés csökkentésében. A mélylégzés a következőképpen történik: lassítsuk a légzésünk ritmusát. Három másodpercig lélegezzünk be, tartsunk egy másodperc szünetet, majd lélegezzünk ki négy másodpercen keresztül. Utána megint egy másodperc szünet, és ismételjük elölről. Ajánlott három-öt perc mélylégzési ciklust csinálnunk, amikor feszültté válunk a maszkviselés miatt. Fél óránál tovább történő maszkviselés után szintén érdemes megcsinálnunk ezt a mélylégzési gyakorlatot, hogy pszichés egészségünk minél támogatottabb legyen.

A maszkok viselésének természetesen pozitív társadalmi hatása is van, mivel lehetővé teszi más megelőző intézkedések lazítását, például a szigorú elszigetelés és a karanténba helyezés elkerülését. A másokkal való kommunikációnkat viszont sajnos nehezíti a maszkhordás, nézzük meg, pontosan hogyan.

A maszkban nehezebb értelmeznünk embertársaink érzelmeit

A maszkok nemcsak a testfunkcióinkon keresztül okozhatnak nyugtalanságot, hanem jelentősen megnehezítik az érzelemfelismerést is, és ennek káros hatása lehet az interakcióinkra. Arckifejezésünk támogatja a beszédértést, valamint olyan finom részleteket közöl, amely lehetővé teszi a másik számára érzelmi állapotunk leolvasását. Sőt, arcunk olyan információkat is segít közvetíteni, mint az életkorunk, vonzerőnk, valamint megbízhatóságunk. Az arcvonások körülbelül 60-70 százalékát pont arról a területről olvassuk le, amelyet a szájmaszk eltakar, és ez a rész a legfontosabb a nonverbális kommunikáció szempontjából.

Készült már annak érdekében kísérlet, hogy kiderítsék, mely érzelmek olvasása nehezebb a szájmaszk miatt. Hat érzelem felismerését hasonlították össze szájmaszkban és szájmaszk nélkül: düh, undor, félelem, öröm, szomorúság és semlegesség. A pontatlanság az érzelemfelismerésben abban nyilvánult meg, hogy néhány esetben az undort dühnek érzékelték, illetve a boldog, szomorú és dühös arcokat semlegesnek.

Mindennapi életünkben ráadásul jellemzően kevesebb figyelmet szentelünk embertársaink arcának tanulmányozására, mint a laborbéli kísérletben, ami azt jelenti, hogy természetes körülmények között az arcmaszkok hatása az érzelemolvasási hiányosságokra még erősebb lehet. Ráadásul az érzelemfelismerés idősebb embertársainknak alaphelyzetben is nehezebben megy. Különösen legyünk tekintettel ezekben az időkben azokra, akiknek veleszületett nehézsége az érzelemfelismerés, illetve siket társainkra, akik a mimika és szájról olvasás segítségével értik meg közlendőnket.

Ami viszont adott hétköznapi életünkben: nemcsak az arckifejezésre fókuszálhatunk, hanem figyelembe vehetjük embertársunk testhelyzetét, testbeszédét, hanglejtését, valamint a helyzetbéli kontextust is. Természetesen a legegyszerűbb, ha partnerünkkel verbálisan közöljük érzéseinket, hogy ezáltal is megkönnyíthessük egymás számára a kapcsolódást.

Az sem kizárt, hogy idővel a társas interakciókban kompenzálni tudjuk a mimika hiányát, és könnyebben eligazodunk az érzelmek olvasásánál, még ha szájmaszk is takarja arcunkat.

A maszk, mint szociális szorongáscsökkentő eszköz

Korábbi cikkünkben kifejtettük a farsangi maszkviselés kapcsán, hogy az ünnepek részeként rituálisan felöltött maszkok segítenek kilépnünk hétköznapi szerepeinkből, oldhatják ezáltal gátlásainkat, szorongásainkat. Ugyan a jelenlegi helyzetnek vajmi kevés köze van az ünnepléshez, a közösségi maszkhordásnak lehet spontán szorongáscsökkentő szerepe. Gondoljunk csak arra, amikor beleásítunk a maszkunkba, mennyire feszélyezetlenül tehetjük ezt most meg társaságban, vagy akár a közösségi közlekedés során. A maszk takarja arcunk nagy részét, az érzéseink nehezen leolvashatóak, és ez társas helyzetben segítheti kapcsolódásunkat, beilleszkedésünket.

Személyiségünk részeként is viselhetünk „maszkot”, amelynek én-védő hatása van, segít távolságot tartani embertársainktól, érzéseinktől, igazi önmagunktól, valamint színesíti énünk komplexitását. Érdemes lehet átgondolnunk, ha zavar bennünket a szájmaszk, vajon lehet-e köze ehhez nem látható, de érzékelhető személyiségmaszkunknak.

A maszkviselés viszontagságait tehát enyhíthetjük a fent leírt légzőgyakorlattal, valamint ügyelhetünk arra, hogy érzelmi állapotunkról nagyobb mértékben tájékoztassuk embertársainkat. Esetenként pedig kihasználhatjuk takaró funkciójukat szorongásunk csökkentésére. Addig is, míg külső körülményeink ilyen módon adottak lesznek, és befolyásolják lelki és testi hogylétünket, koncentrálhatunk azokra az apróságokra is, amelyekről mi dönthetünk: feldobhatjuk saját és környezetünk hangulatát szép, ritka vagy éppen vicces maszkok viselésével. Gondolhatunk rájuk úgy is, mint öltözék-kiegészítőre. És ne feledjük, most, a hidegebb napokon a maszk segít melegen tartani arcunk jelentős részét.