A koronavírus-járvány az élet minden területére kihat, miközben mentális egészségünket szorongással, depresszív tünetekkel, álmatlansággal, haraggal vagy éppen félelemmel bombázza. Ebben az időszakban a várandós nőknek minden okuk megvan arra, hogy „kettő helyett” aggódjanak. Cikkünkben arról írunk, hogyan befolyásolja a COVID-19 a várandóssághoz és a szüléshez kapcsolódó mentális egészséget, illetve arra is választ adunk, mit tehetünk, hogy csökkentsük a járványból eredő stresszorokat várandósság idején. Tartsatok velünk!
Egy gyermek születése minden időben magával hordozza a szorongás és a félelem tényezőit, mivel a szülés önmagában ismeretlen és kiszámíthatatlan eseményeket rejt magában. Nem kérdés, hogy a pandémia a várandósság és a kismamaság örömeire is árnyékot vet, hiszen a nőknek – az ismert perinatális (szülés idejéhez köthető) kihívásokon túl – a vírus okozta teherrel is fel kell venniük a harcot. A COVID–19 egy újfajta félelmi forrást jelent a terhesség alatt. Néhány kutatás szerint a kismamák leginkább a fertőzésveszély, az intézményekben fennálló látogatási korlátozás, valamint a szülés alatti kontrollvesztés és kiszolgáltatottság érzése miatt szoronganak.
Fontos, hogy a nőket megbízható, támogató személyek vegyék körül vajúdás és szülés alatt, valamint a szülést követő időszakban is.
A hozzátartozók, dúlák, látogatók jelenlétének járványra hivatkozva történő tiltása aláássa a nők önbizalmát, sőt, negatívan befolyásolja a terhességhez és a szüléshez kötődő tapasztalatokat is. Ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, a klinikailag indokolatlan szülésindítás és császármetszés, a hozzátartozó jelenlétének hiánya szülés közben, valamint a bőrkontaktus és a szoptatás korlátozása tudományosan nem megalapozott, sőt, etikailag is vitatható.
Lényeges megértenünk, hogy a szülés egyedi és megismételhetetlen esemény,
ezért minden nő számára biztosítani kell a folyamatos, tiszteletteljes támogatást, hogy az anyák végül pozitív szülési élménnyel lépjenek ki a szülőszoba ajtaján. Negatív szülési élmény esetén ugyanis fennáll a szülés utáni depresszió, az újabb gyermek vállalásától való félelem, a kudarcélmény, az anyai szereppel történő azonosulási vagy a babával való kötődési nehézségek kialakulásának kockázata.
Koronavírus és szülési trauma
A koronavírus összefüggésbe hozható a traumatikus szüléssel és az anya-gyermek kötődés korai problémáival. Egy kutatásban a járvány előtt szült nők tapasztalatait hasonlították össze azon kismamák élményeivel, akik a pandémia alatt szültek. Az eredmények azt mutatták, hogy a vírus idején szülő nők bizonyítottan több stresszválaszt kötnek a szülési élményükhöz, mint azok a nők, akik a pandémia előtt adtak életet gyermeküknek. Mindezek mellett a magasabb szintű szorongás nagyobb számban eredményezte poszttraumás stressz szindróma kialakulását a szülést követően, valamint a babával való kötődés kialakulását és a szoptatást is megnehezítette. Ezen eredmények alapján
fennáll a lehetőség, hogy a koronavírus alatt szülő kismamák körében megemelkedik a mentális megbetegedések száma, ami kedvezőtlen hatást gyakorol a gyermekek fejlődésére is.
A korona fényesebb oldala
A koronavírusnak azonban változatos előnyei is lehetnek néhány kismama számára. Több várandós nő számolt be az életükben bekövetkezett, a járvány okozta pozitív változásokról. Ide sorolható az otthoni munkavégzés, ami lehetőséget biztosít a mentális és fizikai egészség javítására, mivel a nőknek több idejük jut önmagukra összpontosítani.
A home office az újszülöttel való gondoskodás megosztását, így az anya–apa–baba mélyebb kötődésének kialakulását is elősegíti.
Egy felmérésben egy frissen szült anyuka úgy fogalmazott, hogy az otthon dolgozó férje jelenléte már abban is sokat segített, hogy ne érezze magát egyedül, így teljes mértékben a babára és a családjára tudott fókuszálni. Egy másik nő pedig azt emelte ki, hogy az online formában indított, szülés utáni egészség-támogató foglalkozás, amire személyesen nem tudott volna eljutni, így elérhetővé vált számára. Továbbá mind a terhesség alatt, mind a szülést követő időszakban pozitív hatásként élték meg a szórakoztató programok/események korlátozását, hiszen így nem érezték úgy a nők, hogy „kimaradnak valamiből.” Végül pedig a korlátozások spórolásra gyakorolt előnyös következményeit is ide sorolhatjuk: „Kevesebbet költünk, mivel nem mozdulunk ki” – mondta egy várandós nő.
Hogyan birkózzunk meg a COVID–19 okozta nehézségekkel?
A terhesség és a posztnatális (szülés utáni) időszak során az érzelmi támogatás jelenti a nők számára a legnagyobb segítséget lelki jóllétük megőrzésében. Ez az emocionális töltés nem csupán a partner/apuka részéről, de más, hasonló helyzetben lévő kismama/anyuka felől is érkezhet. Egy anyuka például azt nyilatkozta, hogy a hasonló életkorú babák anyukáival zoomon keresztül történő beszélgetések segítették őt a lelki egyensúlyának fenntartásában. Más várandós nőknek a természet közelsége jelentette a megküzdést a pandémia nehézségeivel: „Csak kint lenni. Mindig kimegyek a parkba, és csak lélegzem”. Várandós nők továbbá kiemelték, hogy terhességük idején segített a lelki egészség megőrzésében, ha azokra a dolgokra fókuszáltak, amikért hálásak. Az újdonsült anyukák pedig a napi rutin kialakításában, és a felállított napirend megtartásában találták meg a pszichés egészség támogatását.
Elsősegély várandósoknak pandémia idejére:
Végezetül összegyűjtöttünk néhány plusz tippet, amivel a járvány alatti mentális egészségünket támogathatjuk a babavárás során:
1. Tájékozódás. Keressünk megfelelő, tudományosan megalapozott ismereteket a szülésről, vajúdásról. Akár online szülésfelkészítő tanfolyam is alkalmas lehet erre a célra. Fontos, hogy limitáljuk, és kritikával kezeljük az információkat.
2. Szülési terv. Készítsünk szülési tervet, és beszéljünk elképzeléseinkről orvosunkkal, szülésznőnkkel, valamint az illetékes intézménnyel. Legyünk rugalmasak, és vegyük sorra a kivitelezhető lehetőségeket.
3. Egészségrutin. Alakítsuk ki a mindennapi rutinunkat, ami megfelelő nyugalmat biztosít számunkra. A megfelelő pihenés, a testmozgás, valamint a kiegyensúlyozott diéta is fontos elemei a rutinnak.
4. Napló. Írjunk naplót! Tudatosítsuk és vezessük le, hogy milyen gondolatok, érzelmek vannak bennünk, vagy jegyzeteljük le a testünkkel kapcsolatos változásokat.
5. Relaxáció. Keressünk számunkra kellemes időtöltést. Ez lehet olvasás, zenehallgatás, festés, meditáció vagy akár főzés. Ilyenkor gondoljunk többet a babára, figyeljünk önmagunkra, testünk jelzésire.
6. Mindfulness – tudatos figyelem. Összpontosítsunk a jelen pillanat eseményeire elvárások, magyarázatok nélkül, és tudatosítsuk e tapasztalatokat.
7. Szeretet. A szociális távolságtartás ellenére – akár digitális formában is – tartsuk a kapcsolatot szeretteinkkel, így fenntartva a gondoskodás és a valahová tartozás érzését.
Felhasznált irodalom:
Farewell, C. V., Jewel, J., Walls,J., & Leiferman, J. A. (2020). A Mixed-Methods Pilot Study of Perinatal Risk and Resilience During COVID-19. Journal of Primary Care & Community Health, 11, 1-8.
Mariño‐Narvaez, C., Puertas‐Gonzalez, J. A., Romero‐Gonzalez, B., & Peralta‐Ramirez, M. I. (2020). Giving birth during the COVID‐19 pandemic: The impact on birth satisfaction and postpartum depression. International Journal of Gynecology & Obstetrics, 0(0), 1-6.
Matvienko-Sikar, K., Meedva, S., & Ravaldi, C. (2020). Perinatal mental health during the COVID-19 pandemic. Women Birth, 33(4), 309–310.
Mayopoulos, G. A., Ein-Dor, T., Dishy, G. A., Nandru, R., Chan, J. S., Hanley, L. E., Kaimal, A. J., & Dekel, S. (2020). COVID-19 is associated with traumatic childbirth and subsequent mother-infant bonding problems. Journal of Affective Disorders, 282, 122-125.
Souto, S. P., Albuquerque, R. S., & Prata, A. P. (2020). Fear of childbirth in time of the new coronavirus pandemic. Revista Brasileira de Enfermagem, 73(2), e20200551.