Te hazaviszed a munkahelyi stresszt?

A munka-magánélet egyensúlyának megteremtése egyre fontosabb a 21. századi ember számára. A legtöbben már felismerték, hogy a munkahelyen tapasztalt problémákat hazavinni nagyon mérgező, ugyanakkor szinte lehetetlen az ajtóban hagyni a napközben tapasztalt nehézségeket. Az otthon illatával nem feltétlenül párolog el az azt megelőző 8 órában tapasztalt nyomás. Hogyan szivárognak át munkahelyi tapasztalataink a mindennapi kapcsolataink megélésébe? Miként ragasztjuk át a hozzánk legközelebb állókra negativitásunkat? Vajon létezik megoldás? Cikkünkből kiderül.

Az talán nem meglepő, hogy miközben a munkahelyi erőforrások – mint amilyen például a szociális támogatás vagy épp a pozitív visszajelzés – motiválnak és segítenek átlendülni a mindennapokon, addig a munkahelyen tapasztalt nehézségek – például a stressz, a túlórázás – akár kiégéshez is vezethetnek. Egyáltalán nem mindegy, milyen hangulatban térünk haza munkahelyünkről. Főleg akkor nem, ha pozitív és kiegyensúlyozott családi életre vágyunk.

Szerepet játszani a nyugalom látszata érdekében

Képzeljünk el valakit, aki rossz kapcsolatot ápol a vezetőjével! Ez az illető nagy valószínűséggel nap mint nap olyan negatív tapasztalatokat él meg a munkahelyén, mint a csalódás vagy a mentális túlterheltség. Ezek a negatív hatások nem csak a munkaidőben lépnek életbe. Sőt, gyakran a családdal töltött idő alatt ragadják meg a főszerepet. Nem ritka, hogy akkor pörög igazán az agyunk mindazon a rossz dolgon, amit a munkahelyen megéltünk, amikor le kellene lassulnunk és fejben is ott lennünk azokkal, akik fontosak számunkra. Ha mindkét szerepben – munkavállalóként és apaként / anyaként / férjként / feleségként / barátként / stb. szeretnénk helyt állni, gyakran eshetünk bele abba a hibába, hogy elkezdünk szerepeket játszani.

El akarjuk rejteni a negatív érzéseinket, hogy ne rángassuk bele környezetünket a munkahelyi problémákba, vagy épp mi szeretnénk már kicsit szabadulni az egyébként egész nap ránk nehezedő gondoktól. A szerepjátszás azonban hosszú távon nem hoz változást. A környezetünk gyakran elég könnyen észreveszi rajtunk, hogy gond van, ez további feszültséget szülhet, a munkahelyi gondok pedig már be is szivárogtak a legintimebb kapcsolatainkba,

átragasztva a gondterheltség érzését a számunkra fontos emberekre.

A vezetővel ápolt rossz kapcsolat példájánál maradva: a munkahelyi negatív tapasztalatok könnyen belophatják magukat az „otthoni életünkbe”, hatással lehetnek arra, hogyan viselkedünk szeretteinkkel, és így mint a vírus, megfertőzhetik a számunkra fontos embereket. Pillangó-hatásként terjedhet egy napközben kapott rosszindulatú beszólás, és akár az esti, békésnek induló vacsorát is tönkreteheti.

A megoldás felé vezető út

A munkahelyi stressz kezelésének egész komoly irodalma van – ez nem véletlen, hiszen a stresszes munkavállaló amellett, hogy „hazaviszi a problémákat”, könnyen kiéghet és elveszítheti motivációját, nagyobb valószínűséggel hibázik és sokkal többször beteg, mint kiegyensúlyozott társai. A stressz kezelése a legtöbb esetben egyéni megközelítést kíván, de vannak olyan közös pontok, amelyeket érdemes bevezetnünk a mindennapjainkba, ha valóban az ajtóban szeretnénk hagyni a terheket.

1. Meditáció és/vagy testmozgás

A legegyszerűbb relaxációs technikákat már a Youtube-ról is megtanulhatjuk, a telefonunkra pedig több száz meditációs/mindfulness technikával dolgozó applikációt tölthetünk le. Ha a „nyugati agyunk” számára túlságosan megfoghatatlannak tűnik a meditáció, akkor érdemes a mindfulness, vagyis a tudatos jelenlét módszereivel kezdeni a „kikapcsolást”. A napi mozgás fontosságáról pedig talán már nem is szükséges szót ejtenünk.

2. Pozitív kapcsolatok, megerősített szociális háló

A pozitív emberi kapcsolatok amellett, hogy képesek értelmet adni a munkának és azt az érzést keltik bennünk, hogy nem vagyunk egyedül, sejtszinten is segítenek minket. A DNS-szál végein úgynevezett telomer található, amely a sejtosztódásnál védi a DNS-t a folyamatos rövidülés negatív hatásaitól, és amely megakadályozza, hogy a kromoszómáink végei összetapadjanak. A mindennapi stressz gyorsítja a telomer rövidülését, amely hatására gyorsabban öregedünk, életünk akár meg is rövidülhet. A pozitív társas kapcsolatok, az együttérzés megélése és az egymáshoz való kapcsolódás növeli a telomeráz enzimszintet. Ez az enzim segít a telomerek károsodásának visszaállításában, védi sejtműködésünket.

3. Határok felállítása, azaz megszabadulni a technostressztől

Fontos, hogy a szabadidő valóban pihenőidőt jelentsen.

Könnyebb kint hagyni a problémákat, ha nem vagyunk állandóan elérhetőek.

Ha dönthetünk úgy, hogy kikapcsoljuk a telefonunkat, amikor hazaérünk, akkor tegyük meg! A munkahelyi e-maileket pedig csak a munkahelyre beérve olvassuk el, ne azzal indítsuk a napot!