A kollektív mentális időutazás vizsgálata terén még csak az utóbbi tíz évben tette meg a tudomány a kezdeti lépéseket. Az eddigi kutatások fényében a kollektív mentális időutazás dinamikus folyamat, amely – a mentális időutazás egyéni szintjének megfelelően – a kollektív emlékezet és jövőgondolkodás metszetében képződik. Nézzük, mire jutottak eddig a témában, és milyen további kutatási irányokat jelöltek ki!
Már korábban kitértünk arra, hogy a kollektív emlékezet fogalma mögött igen kiterjedt, interdiszciplináris szakirodalmi háttér húzódik, ami többek között a közösségi emlékek kialakulásának és fenntartásának folyamataival foglalkozik. A kollektív mentális időutazás másik összetevője, a kollektív jövőgondolkodás kapcsán azonban egyelőre nem áll rendelkezésre ilyen nagy tudományos forrásanyag.
Múlt és jövő összekapcsolódása közösségi szinten
A kollektív jövőgondolkodás képességét sokáig nem vizsgálta számottevő empirikus munka, de ma már mutatkozik némi érdeklődés a jelenség iránt. Ennek megfelelően egyre több átfogó kutatás foglalkozik ezzel a kérdéskörrel is, de a kollektív emlékezet és jövőgondolkodás képessége nem lett még olyan egységes rendszerbe és elméleti keretbe foglalva, mint az egyéni epizodikus emlékezet és az egyéni epizodikus jövőgondolkodás a mentális időutazás fogalmának tudományos bevezetése által. Ebben a tekintetben tehát a témával foglalkozó tanulmányok még mindig a kezdeti lépéseket jelentik annak megértésében, hogy a múlt és a jövő hogyan kapcsolódik egymáshoz kollektív szinten, legyen szó kisebb (pl. családok, szurkolói táborok) vagy nagyobb (pl. nemzetek) közösségekről.
A kollektív emlékezet és az epizodikus jövőgondolkodás kutatási anyagának közös nevezőre hozatala a 2010-es évek második felére elvezetett bennünket a kollektív jövőgondolkodás koncepciójához, amely szerint nemcsak az individuális szinten van szoros kapcsolat a múltra való emlékezés és a jövőről alkotott képzeletek között, hanem a kollektív dimenzióban is. Kourken Michaelian és John Sutton (2017) filozófusok amellett érvelnek, hogy mivel az individuális emlékezetet és jövőgondolkodást mára egyértelműen az individuális mentális időutazás két nagyon hasonló formájaként értelmezik a tudományos világban, logikus, hogy megpróbáljuk a kollektív emlékezetet és jövőgondolkodást is a kollektív mentális időutazás két összetevőjének tekinteni.
A felvetés azért sem alaptalan, mert a kollektív emlékezettel kapcsolatos interdiszciplináris kutatások robbanásának épp az a felismerés szolgált alapjául, hogy a csoportok nagyon hasonlóan emlékezhetnek a múltra, mint az egyének. Az egyéni mentális időutazás gondolata továbbá mára empirikus adatokkal kimagaslóan alátámasztott elméletnek számít mind a filozófiatudományban, mind a pszichológiatudományban, valamint számos egyéni mentális képességről bebizonyosodott, hogy megosztott vagy kollektív formája is létezik. Kourken Michaelian és John Sutton (2017) amellett foglal állást, hogy bár a kollektív mentális időutazás sok szempontból különbözik az egyéni formájától, hasonlóságok is felfedezhetők közöttük, és előbbi hasznos keretrendszert kínálhat a meglévő kutatási eredmények rendszerezésére, és ígéretes kutatási irányokat jelölhet ki.
A kollektív mentális időutazás dinamikus folyamat
A kollektív emlékezetet vizsgáló kutatások során a kisméretű csoportokban olyan mintázatokat és jelenségeket detektáltak, amelyek kizárólag kollektív szinten azonosíthatóak.
Mindezek alapján minden alapunk megvan arra, hogy feltételezzük a kollektív mentális időutazás jelenségének létezését, amely más, több mint a csoporttagok egyéni emlékeinek és képzeleteinek puszta összessége.
Ennek a gondolatnak a gyökerei egészen a gestaltpszichológiáig vezethetők vissza, amely szerint az egész mindig több, mint a részek halmaza. Ezt a vélekedést támogatja Peter J. Verovsek (2016) elmélete is, aki szerint az emlékezetpolitikában a kollektív emlékezet alulról felfelé és felülről lefelé is kifejti hatását, mivel egyfelől az emberek múltértelmezése befolyásolja a politikai elit identitását és magatartását, másfelől viszont a politikai kommunikáció is a köztudatba helyezhet bizonyos múltbéli eseményeket, míg másokat figyelmen kívül hagyhat.
Verovsek azt is hangsúlyozza, hogy a kollektív emlékek különféle formális és informális csatornákon keresztül áramlanak a politikai központokból a társadalom perifériái felé és vissza, tehát a folyamatot egy kölcsönösen egymásra ható, dinamikus jelenségként írja le. Ebből a vélekedésből kiindulva könnyen tekinthetünk a kollektív mentális időutazásra is egy ehhez hasonlóan dinamikus folyamatként, amely az emlékek és képzeletek kölcsönösen egymásra ható jellege miatt szükségszerűen több lesz, mint azok puszta halmaza és ahol a Verovsek által tárgyalt csatornák biztosítják a kétirányú utakat a kollektív mentális időutazáshoz.
A kollektív mentális időutazás koncepciójának megalapozása az egyéni mentális időutazáshoz hasonlóan tehát egy olyan új keretrendszert kínálhat a különböző tudományterületek számára, amely új megvilágításba helyezheti a meglévő kutatási eredményeket, vagy akár alapjaiban is átrendezheti azokat. Egyes filozófiai és pszichológiai emlékezetelméletek revíziójára késztetheti a tudományos világot, és irányt mutathat a jövő kutatásainak. A kollektív mentális időutazás felvetése jelenleg tehát nem csupán egy izgalmas gondolatkísérlet egy lehetséges kollektív mentális képesség kapcsán. Egy olyan új konceptuális keretrendszert is jelenthet, amely képes lehet egységes folyamatba foglalni a jelenleg nehezen összeegyeztethető kutatási eredményeket és elméleteket a kollektív emlékezet és a jövő kollektív elképzelése kapcsán.
Felhasznált irodalom:
Anastasio, Thomas J., Kristen Ann Ehrenberger, Patrick Watson, and Wenyi Zhang,
2012, Individual and Collective Memory Consolidation: Analogous Processes on Different Levels, Cambridge, MA: MIT Press.
Assmann, J. (1995). Collective Memory and Cultural Identity. New German Critique, 65(65), 125–133.
Baumeister, R., Mele, A., & Vohs, K. (2010). Free Will and Consciousness: How Might They Work? In Google Books. Oxford University Press.
Bernecker, Sven, 2008, The Metaphysics of Memory, Dordrecht: Springer.
Bernecker, Sven, 2010, Memory: A Philosophical Study, Oxford: Oxford University Press.
Blustein, Jeffrey, 2008, The Moral Demands of Memory, Cambridge: Cambridge University Press.
Boyer, Pascal, 2008, “Evolutionary Economics of Mental Time Travel?” Trends in Cognitive Sciences, 12(6): 219–224.
Bulley A (2018). "The History and Future of Human Prospection". Evolutionary Studies in Imaginative Culture. 2: 75.
D’Argembeau, A., & Van der Linden, M. (2004). Phenomenal characteristics associated with projecting oneself back into the past and forward into the future: Influence of valence and temporal distance. Consciousness and Cognition, 13(4), 844–858.
De Brigard, Felipe, 2014a, “Is Memory for Remembering? Recollection as a Form of
Episodic Hypothetical Thinking”, Synthese, 191(2): 155–185.
Debus, Dorothea, 2014, “‘Mental Time Travel’: Remembering the Past, Imagining the Future, and the Particularity of Events”, Review of Philosophy and Psychology, 5(3): 333–350.
Halbwachs, Maurice, [1925] 1994, Les Cadres Sociaux de La Mémoire, Paris: Albin Michel.
Hammar, E. L. (2016). Counter-hegemonic commemorative play: marginalized pasts and the politics of memory in the digital game Assassin’s Creed: Freedom Cry. Rethinking History, 21(3), 372–395.
Kellogg, R. T., Chirino, C. A., & Gfeller, J. D. (2020). The Complex Role of Mental Time Travel in Depressive and Anxiety Disorders: An Ensemble Perspective. Frontiers in Psychology, 11.
Klein, Stanley B., 2013, “The Complex Act of Projecting Oneself into the Future”, WIREs Cognitive Science, 4(1): 63–79.
Levy, Neil, 2014, “Psychopaths and Blame: The Argument from Content”, Philosophical Psychology, 27(3): 351–367.
Manning, L., Cassel, D., & Cassel, J.-C. (2013). St. Augustine’s Reflections on Memory and Time and the Current Concept of Subjective Time in Mental Time Travel. Behavioral Sciences, 3(2), 232–243.
Margalit, Avishai, 2002, The Ethics of Memory, Cambridge, MA: Harvard University Press.
Martin, C.B. and Max Deutscher, 1966, “Remembering”, Philosophical Review, 75(2): 161–96.
Michaelian, Kourken and John Sutton, forthcoming, “Collective Memory”, in M. Jankovic & Kirk Ludwig (eds.), Routledge Handbook of Collective Intentionality, London: Routledge.
Michaelian, Kourken, 2011b, “Is Memory a Natural Kind?” Memory Studies, 4(2): 170–189.
Michaelian, Kourken, 2016a, “Against Discontinuism: Mental Time Travel and Our
Knowledge of Past and Future Events”, in Michaelian, Klein, & Szpunar 2016d: 62–92.
Michaelian, Kourken, 2016b, “Confabulating, Misremembering, Relearning: The Simulation
Theory of Memory and Unsuccessful Remembering”, Frontiers in Psychology, 7: 1857.
Mullally, Sinéad L. and Eleanor A. Maguire, 2014, “Memory, Imagination, and Predicting the
Future: A Common Brain Mechanism?” The Neuroscientist, 20(3): 220–234.
Olick, J. K. (1999). Collective Memory: The Two Cultures. Sociological Theory, 17(3), 333–348.
Perrin, Denis and Kourken Michaelian, 2017, “Memory as Mental Time Travel”, in Bernecker & Michaelian 2017: ch. 18.
Perrin, Denis, 2016, “Asymmetries in Subjective Time”, in Michaelian, Klein, & Szpunar 2016d: 39–61.
Quoidbach, J., Hansenne, M., & Mottet, C. (2008). Personality and mental time travel: A differential approach to autonoetic consciousness. Consciousness and Cognition, 17(4), 1082–1092.
Robins, Sarah K., 2016b, “Representing the Past: Memory Traces and the Causal Theory of Memory”, Philosophical Studies, 173(11): 2993–3013.
Roediger, Henry L. and Magdalena Abel, 2015, “Collective Memory: A New Arena of
Cognitive Study”, Trends in Cognitive Sciences, 19(7): 359–361.
Schacter, Daniel L. and Donna Rose Addis, 2007, “The Cognitive Neuroscience of
Constructive Memory: Remembering the Past and Imagining the Future”, Philosophical
Transactions of the Royal Society B: Biological Sciences, 362(1481): 773–786.
Schacter, Daniel L., Donna Rorse Addis, Demis Hassabis, Victoria C. Martin, R. Nathan
Spreng, and Karl K. Szpunar, 2012, “The Future of Memory: Remembering, Imagining, and the Brain”, Neuron, 76(4): 677–694.
Schacter, Daniel L., Donna Rorse Addis, Demis Hassabis, Victoria C. Martin, R. Nathan Spreng, and Karl K. Szpunar, 2012, “The Future of Memory: Remembering, Imagining, and the Brain”, Neuron, 76(4): 677–694.
Schacter, Daniel L., Donna Rose Addis, and Randy L. Buckner, 2008, “Episodic Simulation of Future Events: Concepts, Data, and Applications”, Annals of the New York Academy of Sciences, 1124(1): 39–60.
Shanton, Karen and Alvin Goldman, 2010, “Simulation Theory”, WIREs Cognitive Science, 1(4): 527–538.
Suddendorf T.& Corballis M.C.. 1997Mental time travel and the evolution of the human mind. Genet. Soc. Gen. Psychol. Monogr. 123, 133–167.
Suddendorf, Thomas and Michael C. Corballis, 2007, “The Evolution of Foresight: What Is Mental Time Travel, and Is It Unique to Humans?” Behavioral and Brain Sciences, 30(3):299–313.
Suddendorf, Thomas, 2013, The Gap: The Science of What Separates Us from Other Animals, New York: Basic Books.
Szpunar, Karl K., 2010, “Episodic Future Thought: An Emerging Concept”, Perspectives on Psychological Science, 5(2): 142–162.
Szpunar, Piotr M. and Karl K. Szpunar, 2016, “Collective Future Thought: Concept, Function, and Implications for Collective Memory Studies”, Memory Studies, 9(4): 376–389.
Tulving, E. (1972). Episodic and semantic memory. In E. Tulving & W.
Donaldson, Organization of memory. Academic Press.
Tulving, Endel, 2005, “Episodic Memory and Autonoesis: Uniquely Human?” in Herbert S. Terrace & Janet Metcalfe (eds.), The Missing Link in Cognition: Origins of Self-Reflective Consciousness, Oxford: Oxford University Press, pp. 3–56.
Tulving, Endel, 2005, “Episodic Memory and Autonoesis: Uniquely Human?” in Herbert S. Terrace & Janet Metcalfe (eds.), The Missing Link in Cognition: Origins of Self-Reflective Consciousness, Oxford: Oxford University Press, pp. 3–56.
Vandekerckhove, M., & Panksepp, J. (2009). The flow of anoetic to noetic and autonoetic consciousness: A vision of unknowing (anoetic) and knowing (noetic) consciousness in the remembrance of things past and imagined futures. Consciousness and Cognition, 18(4), 1018–1028.
Vierra, Andrew, 2016, “Psychopathy, Mental Time Travel, and Legal Responsibility”, Neuroethics, 9(2): 129–136.
Vohs, K. D. (2010). Free will is costly: action control, making choices, mental time travel, and impression management use precious volitional resources. In R. F. Baumeister, A. R. Mele, & K. D. Vohs (Eds.), Free will and consciousness: How might they work? (pp. 24–42). Oxford University Press.
Assmann, Jan 2018: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Budapest.
Burke, Peter 2001: A történelem, mint társadalmi emlékezet. Regio 12. 3–21.
Jay Winter (2007): The Generation of Memory: Reflections on the “Memory Boom” in
Contemporary Historical Studies, Archives & Social Studies: A Journal of Interdisciplinary Research Vol. 1, no. 0 (March 2007)
David W. Blight (2009): The memory boom: why and why now, Pascal Boyer & James Wertsch (eds.), Memory in Mind and Culture. Cambridge: Cambridge University Press. pp. 238--251 (2009)
Alan S. Milward (2000): “Bad Memories,” Times Literary Supplement, Apr. 14, 2000, 8.
Thomas F. Gieryn (1983): Boundary-Work and the Demarcation of Science from Non-Science: Strains and Interests in Professional Ideologies of Scientists, American Sociological Review Vol. 48, No. 6 (Dec., 1983), pp. 781-795
James Wertsch, Henry Roediger (2008): Collective memory: Conceptual foundations and theoretical approaches, Memory 16(3):318-26, May 2008
Kourken Michaelian (2016): Mental Time Travel: Episodic Memory and Our Knowledge of the Personal Past, MIT Press
Peter J. Verovšek (2016): Collective memory, politics, and the influence of the past: the politics of memory as a research paradigm, Politics Groups and Identities 4(3):1-15, April 2016
Olick, J.K., Vinitzky-Seroussi, V. and Levy, D. (2011) The Collective Memory Reader. Oxford University Press, Oxford
Cauvin, Thomas 2018: The rise of public history: An international perspective. Historia Crítica 68. 3–26.
Fischer, Holger 2012: Public history, emlékezetkultúra, történelempolitika. Helyük
Németország jelenkori történettudományában. Történelmi Szemle 54. 389–410.
(Manning, Cassel, & Cassel 2013) Szent Ágoston elmélkedései az emlékezetről és az időről, valamint a szubjektív idő jelenlegi fogalma a mentális időutazásban
(St. Augustine's Reflections on Memory and Time and the Current Concept of Subjective Time in Mental Time Travel)
(Suddendorf & Corballis 2007) Az előrelátás evolúciója: Mi az a mentális időutazás, és ez egyedülálló az emberek számára?
(The evolution of foresight: What is mental time travel, and is it unique to humans?)
(Schacter, Addis, & Buckner 2008) Jövőbeli események epizódszerű szimulációja:
koncepciók, adatok és alkalmazások
(Episodic simulation of future events: concepts, data, and applications)
Az emlékezés megtanulása: az epizodikus emlékezet korai ontogenetikája (Learning to remember: the early ontogeny of episodic memory)
Blight, D.W., 2009, “The Memory Boom: Why and Why Now?” in Boyer & Wertsch 2009: 238–251. doi:10.1017/CBO9780511626999.01
