Üzleti út okosan – tippek tudatos utazóknak!

Úgy érzed, túl sok időt töltesz távol az otthonodtól a munkádból kifolyólag? A bőröndödbe már rutinosabban csomagolsz be, mint egy légiutaskísérő? Nem vagy egyedül! A globalizáció következtében számtalan pozíció gyakori velejárója lett az üzleti utazás, melyek mind az egyén karrierje, mind a szervezet sikere szempontjából nagyon fontosak. E kiruccanások során azonban elkerülhetetlen a stressz, mellyel korántsem mindegy, hogyan birkózunk meg. Hogyan érdemes lelkileg felkészülnünk egy útra? Mit tehetünk azért, hogy a pozitív hatások érvényesüljenek? Cikkünkből kiderül.

Annak ellenére, hogy a technika fejlődése által már a virtuális térben is könnyedén szervezhetünk le megbeszéléseket és léphetünk kapcsolatba szinte bárkivel a világ bármely pontján, napjainkban mégis sok munkakör gyakori velejárója az üzleti célú utazás. Ennek következtében a kutatók figyelme az elmúlt évtizedekben arra irányult, hogy megvizsgálják, milyen hatásai vannak a gyakori utazásoknak az utazó munka-magánélet egyensúlyára és jóllétére nézve. Bár a témában már számtalan vizsgálat született, a kapott eredmények igencsak ellentmondásosak. Bizonyos személyeknél a gyakori távollét kifejezetten pozitív következményekkel jár a munkavégzés és a családi élet tekintetében, azonban egyeseknél ez pont fordított. A jelenlegi kutatások emiatt is fókuszálnak arra, hogy kiderítsék, mi áll ennek hátterében, és hogyan lehet maximalizálni a pozitív, és minimalizálni a negatív hatásokat.

Milyen stresszforrásokkal számoljunk egy üzleti út kapcsán?

DeFrank és munkatársai úgy írják le az üzleti utazással járó stresszt, mint egy összetett válaszreakciót, melyet az egyén az utazás során felmerülő problémákra ad annak egy vagy több fázisában. A szerző ezek mindegyikében specifikus stresszforrásokat azonosított:

• Indulás előtt sok aggodalom érhet bennünket akár a tervezés (szállásfoglalás), munkabeosztás (egy feladat elhalasztása vagy delegálása) vagy a család kompenzálása (bébiszitter keresése) kapcsán.
• Utazás alatt idegességünk okai leginkább a logisztikához köthetőek (időeltolódás, késés, különböző zajok).
• Mi vár ránk mikor hazaértünk? Ekkor a nyakunkba szakadhat egy halom el nem végzett feladat (munkatúlterheltség) és a családunk is nagyobb mértékben igényelheti a jelenlétünket és figyelmünket (partner és a gyerekek szükségleteinek kielégítése).

Hogyan hat ránk mindez hosszú távon?

Számtalan kutatás hangsúlyozza a gyakori üzleti kiruccanások káros következményeit jóllétünk szempontjából. Ennek egyik legfőbb oka, hogy az utazás okozta stressz nem csupán az út alatti időszakban fejti ki hatásait, hanem előtte és utána is. Ez ráadásul nem csupán bennünket érint, hanem a családunkat, környezetünket is. A kutatások szerint a gyakori távollét amellett, hogy ronthatja saját egészségügyi állapotunkat és a munka-magánélet egyensúlyunkat, párunk mentális és fizikai épségére is negatív hatással lehet a szeparáció által.

Az érem másik oldala, avagy lehet ez másképpen is?

Ezzel szemben az szakirodalomban ezek ellenkezőjét is ki tudták mutatni. Egy kutatásban például arról számoltak be, hogy a vizsgált személyeknél a munkahelyi stressz és a kiégés mértéke alacsonyabb lett az utazás előtti szinthez képest. Ezen felül bizonyos esetekben a gyakori üzleti út az egyén életenergiájára is pozitív hatással volt, valamint támogatta a munka-magánélet egyensúlya fenntartását is.

A preventív megküzdés mint okos megoldás

Miért ilyen eltérőek az eredmények és a következmények? Cornelia Niessen és munkatársai szerint a különbség abból ered, hogy nem mindenki egyformán birkózik meg az utazással járó stresszel. Idén publikált kutatásukban azt feltételezték, hogy mint jövőorientált megküzdési stílus, a preventív megküzdés segít erőforrásaink megtartásában és bővítésében a gyakori üzleti kirándulások alatt, ezáltal pozitív következménnyel jár mind a munkahelyi, mind a családi életünket tekintve.

Preventív megküzdésről akkor beszélünk, amikor az egyén felkészül a jövőbeli stresszes eseményekre azáltal, hogy igyekszik minél több általános erőforrást felhalmozni, melyek segítenek neki minimalizálni a stressz okozta negatív hatásokat. Ezáltal sokkal rugalmasabban és ellenállóbban tudja kezelni a várt vagy váratlan stresszhelyzeteket.

Az imént említett kutatásban 133 üzletembert vizsgáltak meg, akik munkájukból kifolyólag gyakran vannak otthonuktól távol. Akikre kevésbé volt jellemző a preventív megküzdés, azok negatív következményekkel szembesültek: az utazások számának növekedésével arányosan csökkent a munka-magánélet egyensúlyuk, ami magasabb szintű érzelmi kimerüléshez, alacsonyabb munka iránti elkötelezettséghez és alacsonyabb kapcsolati elégedettséghez vezetett. Azoknál, akik magasabb szintű preventív megküzdésről számoltak be, pont ezzel ellentétes eredményeket találtak.

Mit tehetünk azért, hogy a pozitív hatások érvényesüljenek?

Cornelia Niessen és munkatársai a már idézett publikációjukban hasznos gyakorlati tanácsokat is adnak azok számára, akik szeretnék elsajátítani a preventív megküzdési stílust. Azt javasolják, gondolkodjunk előre és vegyük számba a jövőben potenciálisan megjelenő stresszhelyzeteket és ennek megfelelően szervezzük munkahelyi- és magánéletünket. Mit tehetünk pontosan?

Alakítsunk ki stabil társas kapcsolatokat a munkahelyünkön, családosként készüljünk fel minél több megoldással a gyermekfelügyelet kapcsán, iktassunk be rendszeres közös tevékenységeket partnerünkkel, és

ami a legfontosabb, hogy az utazások előtt szánjunk elegendő időt saját feltöltődésünkre is!

A felsoroltak mind a preventív megküzdés formái, melyek segítenek túllendülni és könnyedén kezelni a stresszes szituációkat az utazás során, valamint hozzájárulnak a munka-magánélet egyensúly fenntartásához. Ezek hosszú távon mind pozitív következményekkel járnak, ahogyan ezt a kutatás eredményei is kimutatták, így megéri tudatosan tenni értük!