Már most rossz érzés fog el, ha a szabadságod végére gondolsz? Nehéz visszatérni a munkanapok szürkeségébe? Nézzük meg, mit és hogyan tudnánk jobban csinálni, hogy a szabadnapot pihenéssel töltsük, a munkaidőt pedig teljes erőbedobással!

A legnehezebb az ünnepekben, hogy egyszer véget érnek, és vissza kell térnünk a szürke hétköznapokba. A szabadságon töltött napok sok előnyt és persze hátrányt is rejtenek magukban. Tegyünk hát egy utazást a vakáció-kutatás világában, hogy megnézzük, mit és hogyan tudnánk hatékonyabban csinálni!

Napjainkban az európai munkavállalók átlagosan minimum 20 nap fizetett szabadsággal rendelkezhetnek, mely nagy részét legtöbbünk a karácsonyi időszakra tartogatja. A szabadságon töltött időre sokan úgy hivatkoznak, mint egyfajta

boldogságforrás, esszenciális hozzávaló a minőségi élethez

(Filep, 2012; Richards, 1999). A köznyelvben a szabadságon töltött időszakra úgy tekintünk, mint ami fenntartja és újratölti a munkára elhasznált energiakészleteinket és kapacitásunkat. Ennek viszont kemény ára van gazdasági szinten. Csak Nagy-Britanniában évi mintegy 840 millió produktivitástól mentes munkanap halmozódik így fel elméleti síkon. Vajon megéri ennyi időt és pénzt fektetni a munkavállalók pihenésébe? És mit tudunk tenni, hogy megnöveljük a vakációból származó előnyöket és megnyújtsuk ezek pozitív hatását?

Szabadságot megelőző kockázatok

Bizonyára mindenki tapasztalta már az érzést, ahogy a főnökkel egyeztetve beírja a naptárjába, hogy „szabadságon”. A naiv elvárásaink azt sugallnák, hogy indulhat az álmodozás a homokos tengerpartról vagy a közös karácsonyi vacsoráról a családdal. Tényleg ilyen egyszerű volna?

Szabadságunk előtt bizonyítottan megnő a stressz szintünk és a munkaterhelésünk (Nawjin et al, 2013). Mindent bele akarunk zsúfolni a távollétünk előtti hetekbe, előkészíteni jövőbeli feladatainkat.  Ez a nyomás szabadságunk első napjaiban is gondot okozhat. Nem ritka, hogy a várva várt szabadnapok elejét ágyban töltjük bizonyos fizikai panaszok vagy megbetegedés miatt (Blasche et al, 2012; Pearce, 1981).  Olyan ez, mintha az autónkat vezetve hirtelen 5-ös sebességből 1-esbe kapcsolnánk. Szervezetünk a munkanapokban teljes sebességgel működik, így a hirtelen sebességváltozás egészségügyi problémákhoz vezethet.

Fontos szem előtt tartanunk a fokozatosságot!

Szabadság alatt

Tegyük fel, hogy „átvészeltük” az első pár napot. Jöhet ezután a teljes felüdülés?

Legyünk őszinték, az okostelefonok és az internet világában elszakadni a munkahelyünktől nem is olyan egyszerű. Az e-mailek megállíthatatlan áradata, a folytonos hívások, a félbe maradt ügyek nem hagynak minket nyugodni.

Ám ha valaki a megannyi akadály ellenére mégis ki tud kapcsolni (akár szó szerinti értelemben véve is), mindenképpen előnyökhöz jut. Azok, akik rendszeresen mennek szabadságra, kevésbé hajlamosak szívrohamot elszenvedni, jobb egészségnek örvendenek. A fizikai és pszichés jóllét szintje jelentősen megnövekedik vakáció alatt (De Bloom et al, 2009, 2010, 2012, 2013). Szintén kutatások bizonyítják, hogy a gyakrabban nyaraló személyek kevesebb antidepresszáns gyógyszert szednek (Hartig et al, 2013).

A kikapcsolódás, a hétköznapoktól való elszakadás támogatja belső egyensúlyunk fenntartását.

A pszichés jóllét hozzájárulhat boldogságszintünkhöz is, mentálisan és fizikálisan feltöltődve érezhetjük magunkat, ez pedig munkahelyi aktivitáshoz, a kollégák segítéséhez és magas bevonódáshoz vezet (Binnewies et al, 2009, 2010). Számokban mérve

10 szabadságon töltött óra +8% munkahelyi teljesítménynövekedéshez vezet

(Fritz, Sonnentag, 2006).

Látszik, hogy akár pár órának is lényeges hatása lehet. Persze egy hosszú hétvége nem tesz minket a hónap dolgozójává, ugyanakkor apró lépésekkel is jelentős változást indíthatunk el.

Néhány vállalat ebből kifolyólag drasztikus módszerekkel próbálja elkülöníteni a szabadidőt és a munkaidőt, például a levelező szolgáltatás munkaidőn kívüli teljes blokkolásával. A munkából való mentális elszakadás, legyen szó akár csak a hétköznap estékről, vagy egy hét szabadságról, egyfajta lökhárítóként szolgálhat a munkahelyi elvárások és a pszichés megbetegedések között (Sonnentag & Fritz, 2014). A kontroll a szabadidőnk (és annak eltöltése) felett kulcsfontosságú a „munkából való felépüléshez” (Ryan & Deci, 2000).

Vissza a munkába!

Szabadság után mindig nehéz visszarázódni, főleg ha a karácsonyi időszak végére gondolunk. Míg decemberben telis-tele van naptárunk különböző társas eseményekkel, céges karácsonyi bulival, napokig rokonról rokonra látogatunk, és állandó nyüzsgésben vagyunk, január a nyugalom hónapja. Sehol egy ünnep, a hideg miatt mindenki otthon tölti szabadidejét, így könnyebben érezhetjük magunkat egyedül.

A munkahelyi visszazökkenés sem akadálymentes, hiszen az új év új célokkal kecsegtet.

Mit tehetünk a könnyebb visszarázódás, valamint a hétvégék kihasználásának érdekében?

  1. Kezdjünk lassan!

Fontos a fokozatosság, akár a szabadság első, akár utolsó napjairól beszélünk. Ha lehetőségünk van rá, kezdjünk fokozatosan visszaszokni a munkába. Egy szerdai első nap sokkal kiegyensúlyozottabbá tehet minket, mint egy hétfő reggel, hiszen csak egy fél hét van előttünk az újabb pihenésig.

  1. Ne túlórázzunk az első héten!

Lehetőség szerint kerüljük a túlterhelést az első napokban! Sokkal hatékonyabbak lehetünk, és hosszabban élvezhetjük a feltöltődésből származó energiáinkat, ha beosztjuk erőnket.

  1. Hagyjuk bekapcsolva az „out of office” (irodán kívül vagyok) e-maileket!

Hagyjunk magunknak időt felzárkózni, visszatérni a kerékvágásba! Ebben sokat segíthet, ha mások is érzékelik, hogy most kerülünk képbe az elmúlt időszak történéseivel.

  1. Igyekezzünk üresen hagyni első napunkat!

Ha tehetjük, kerüljük az összes találkozó és megbeszélés első napra való időzítését! Hagyjuk, hogy először a kellő információk birtokába jussunk!

Ha elérkezünk a várva várt hétvégéhez, vagy a következő szabadságunkhoz, szintén tehetünk néhány apróságot, hogy kihasználjuk szabadidőnket!

  1. Pénteken, vagy az utolsó munkanapunkon sportoljunk! A mozgás felszabadít a stressz alól, így könnyebben hátra tudjuk hagyni a munkahelyi problémákat a következő napokra.
  2. Ahogy a munkában, úgy a pihenésben is figyeljünk a fokozatosságra! Legyen ideje a szervezetünknek megszokni a nyugodtabb napokat! Kezdjük lazán, de tartalmasan a hétvégét!
  3. Kapcsoljuk ki munkahelyi telefonunkat! A feladatok megvárnak minket.

És talán a legfontosabb:

legyünk jelen a szabadnapok történéseiben,

élvezzük ki az utolsó napokat is, hogy minél inkább feltöltődve tudjunk visszatérni a mókuskerékbe!

***

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!

https://www.youtube.com/watch?v=z-htXgkYeeE&t=52s