Klasszikus, rock, pop, metál, alter, indie és még sorolhatnánk. Te melyikre esküszöl? És munka közben? Vajon melyik van jó hatással a teljesítményedre? Ülj inkább csendben vagy dübörögjön a ritmus a füledben? Zavaró tényező, esetleg mankó a hatékonysághoz? Cikkünkből kiderül!

Legyen youtube, Spotify vagy az autóba épített rádió, mindannyian hallgatunk zenét. Kortól, nemtől, életmódtól vagy zenei ízléstől függetlenül. Utcán, kocsiban, metrón, bringán, reggelihez, lefekvéshez, takarításhoz, krumpli pucoláshoz, tanuláshoz vagy munka közben. De vajon milyen hatással van ránk?

Hogyan kontrolláljuk környezetünket?

Fülhallgatóval zenét hallgatni munka közben nemcsak abban segít, hogy megszűnjön körülöttünk az idegesítő hangzavar, de azt az érzést kelti bennünk, hogy mi kontrolláljuk az audio-környezetünket, vagyis azt, milyen hangingerek érnek minket. Ugyanakkor a folyamatos lejátszási lista visszatart minket feladataink elvégzésétől? Kutatások szerint ez a feladaton múlik.

Milyen hatással van ránk a zene?

Nick Perham 2010-ben publikált (Applied Cognitive Psychology) eredményei alapján elmondhatjuk: az általunk kedvelt dallamok hatással lehetnek közérzetünkre, könnyen

előidézhetnek hangulatokat, érzéseket és megnövelhetik az arousal szintünket,

amennyiben a feladatok elvégzése előtt hallgatjuk őket. Ugyanakkor akadályozhatják koncentrációnkat, ha kognitívan megterhelő teendővel találjuk szemben magunkat.

Fontos ugyanakkor szem előtt tartani: van, amikor a zene által teljesítményünk nő. Mely helyzetek ezek? Amikor olyan munkát kell elvégeznünk, amit már ezerszer csináltunk korábban.

A mechanikus feladatokban való eredményeket pozitív irányba befolyásolja a háttérzene

(Perham, 2010).

Több kutatás is rámutatott: sebészek jobban teljesítenek, ha zenét hallgatnak operáció közben. Legjobban akkor, ha általuk kedvelt stílus szól a hangfalból, de eredményeik a teljes csendhez viszonyítva javulnak akkor is, ha nem preferált zenei stílus mellett végzik a műtétet. A rutin mozdulatokat, a monoton munkát felpezsdítik a zeneszámok, ezáltal segítik a koncentrációt és a figyelem fókuszálását (Allen, Blascovich, 1994). Habár számos előnye lehet, néhány hátránnyal is járhat a munkahelyi zenehallgatás. Szintén sebészekkel végzett kutatások bizonyítják, hogy kevesebbet kérdezünk és kommunikálunk a munkafolyamat során, ha figyelmünket leköti a zene. Még problémás helyzetben sem fordulunk segítséghez, ha kedvenc előadóink egyike szól a háttérben (Allen, Blascovich, 1994).

Mi történik, ha még énekelünk is?

Amellett, hogy kollégáink nem feltétlenül fognak szeretni minket, főnökünk sem fog örülni zenei karrierünknek: a zenehallgatás melletti éneklés ugyanis még kevésbé hagy minket koncentrálni feladatunkra. Christina Rudin-Brown kutatásának eredményei szerint

a kocsiban éneklő sofőrök reakcióideje megnő az esetleges veszélyhelyzetek esetén.

A kanadai kutató arra kérte kísérleti személyeit, tanulják meg a Smash Mouth-tól az „I’m a Believer”, illetve John Lenon „Imagine” című számának szövegét. Ezeket a dalokat énekelve a szimulációs kísérletben megnőtt a résztvevők munkaterhelése, így kevésbé koncentráltak a perifériára, és csak az éppen maguk előtt lévő utat tudták pásztázni. A kutatás azt is bizonyította, hogy

a klasszikus, illetve az instrumentális zene jobban elősegíti a mentális munkát,

mint a szöveggel rendelkező dalok.

Hallgassam vagy ne?

A zene kevésbé unalmassá és élvezhetővé varázsolja monoton feladatainkat, gondoljunk akár a takarításra vagy a mosásra, és bizonyítottan gyorsabban futunk, ha tempós zenét hallgatunk edzés közben. Ugyanakkor emlékezzünk: ha tanulnunk kell, új feladattal vagy kihívással állunk szemben, akkor szükségünk lesz a fókuszált figyelemre! Ilyenkor a néma csend aranyat ér!

***

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!