Habár a hétköznapi ember számára a könyvek széles választéka hozzáférhető, egy 2020-as felmérés alapján Magyarországon a felnőttek alig 1/10-e olvas rendszeresen. A sűrű mindennapok forgatagában persze nehéz lehet időt szakítani ilyen kikapcsolódást segítő tevékenységekre, mégis megéri időt és energiát szánnunk az olvasásra, hiszen hosszú távon csak profitálhatunk belőle. Hogy hogyan? Cikkünkből kiderül!

Sokan kilépve az iskolapadból nehezen szakítanak időt az olvasásra. Gyakran egy hosszú, munkában eltöltött nap után szívesebben nézünk egy szórakoztató filmet, vagy egy részt a kedvenc sorozatunkból. Az alábbiakban összegyűjtöttünk jó néhány érvet az olvasás rendszeres gyakorlása mellett. A lenti példákkal szemléltetve láthatjuk, hogy mentális egészségünk megőrzésének céljából itt az ideje levenni a polcról porosodó könyveinket. 

Az olvasás…

1. … serkenti az agyat

Talán kevesek számára meglepő információ, hogy az olvasás az elme pallérozásának egyik kiemelkedő módja. Gyermekkorban a szókincs bővítésében játszik jelentős szerepet, később pedig a memória fejlesztésében és szinten tartásában. Egyes kutatások szerint azoknak az időseknek a körében, akik (egyéb aktivitást igénylő szabadidős tevékenységek mellett) rendszeresen olvasnak,

csökken a demencia kialakulásának kockázata.

2. … csökkenti a stresszt

A mindennapi élet során megannyi különböző problémával állunk szemben. Ezek az apró-cseprő kellemetlenségektől a komoly megpróbáltatásokig terjednek és jelentős mennyiségű stressznek teszik ki az embert. A folyamatosan fennálló stressz káros hatással lehet nemcsak a lelki, de a testi egészségünkre is. Egy amerikai egyetemistákkal végzett kutatás során a jóga, a humor és az olvasás stresszcsökkentő hatásai vizsgálták.

Úgy találták, hogy akár 30 perc olvasás is jelentős mértékben csökkentette a vérnyomást, a szívritmust és a pszichés distresszt.

Többen azzal érvelnek, hogy egész egyszerűen nincs idejük arra, hogy olvassanak. Láthatjuk azonban, hogy a pozitív hatás eléréséhez nem kell hosszú órákat a könyv fölött görnyedni. Az ehhez szükséges fél órát könnyedén beleilleszthetjük a napirendünkbe, belefér akár tömegközlekedés közben, ebédszünetben vagy este lefekvés előtt.

3. … hozzájárul a jobb alváshoz

Az utóbbi évek kutatásai abba az irányba mutatnak, miszerint az elalvás előtti olvasás kapcsolatban áll az alvás minőségével. Egy serdülőkkel végzett vizsgálat eredményei összefüggést mutattak a rosszabb minőségű alvás és az elalvás előtti közösségimédia-használat között, míg azon tinédzsereknél, akik az alvás előtti órát olvasással töltötték, nem volt kimutatható ugyanez a kapcsolat. Gyermekek esetében is hasonló eredményeket találtak a kutatók, ugyanis azok a gyermekek, akiknek nincs hozzáférésük elektronikus eszközökhöz (TV, tablet, okostelefon) az elalvás előtti órákban, ehelyett esti mesét olvasnak szignifikánsan jobb minőségű és mennyiségű alvásról számoltak be.

4. … remek közös időtöltés

Sokan talán azért sem szánják magukat az olvasásra, mert szabadidejüket sokkal szívesebben töltik barátaikkal vagy családtagjaikkal. Egyes embereknek kifejezetten szüksége van mások társaságára, hogy feltöltődjenek, az értékes szabad órákat ezért sem akarják egyedül üldögéléssel elvesztegetni. Azonban az olvasás nem feltétlenül magányos tevékenység!

Remek alkalom lehet a minőségi időtöltésre a gyerekekkel közös estimese-olvasás. Így együtt lehet a család, nem mellesleg gyerekeinknek is jó példát mutathatunk és így később ők maguk is nagyobb eséllyel olvasnak majd saját kedvtelésből. Az idősebb gyerekekkel akár már olyan könyveket is választhatunk, amelyeket maga a szülő is élvezettel olvas. További javaslat egy könyvklubhoz való csatlakozás. Ideális alkalom lehet ez arra, hogy új ismeretségekre tegyünk szert, és másokkal is megvitassuk az olvasott művet s ezáltal bővítsük tudásunkat, világnézetünket. Akár magunk is alapíthatunk könyvklubot barátainkkal vagy munkatársainkkal.

5. … segít a depresszióval való megküzdésben

Egy nemrégiben végzett kutatás keretében megállapították, hogy a 12 héten át tartó, rendszeres csoportos olvasás jelentősen növelte a depressziós betegek szociális-, mentális- és emocionális jóllétét. A pszichoterápia egyik, hazánkban kevésbé elterjedt formája az úgynevezett irodalomterápia ugyanezen elv alapján működik, az írott szó gyógyító erejét alkalmazza. Már a XX. században megfigyelték, hogy a mentális betegséggel küzdők lelki állapotára jó hatással van a felolvasás. Eleinte csak vallásos, később szépirodalmi szövegekkel segítették a pszichiátriai betegek gyógyulását. Az irodalomterápia felnőttek és gyermekek esetében egyaránt alkalmazható.

Egy újabb keletű kutatás eredményei szerint összefüggés lehet a fikciós irodalom és a tudatelmélet fejlődése között. A naiv tudatelmélet az a képesség, amellyel elmeműködést feltételezünk és különböző mentális állapotokat (pl. vágyat, szándékot, vélekedést) tulajdonítunk magunknak és másoknak. Ezen képesség által tudjuk értelmezni és magyarázni mások viselkedését – ezért a tudatelmélet nagyon fontos a mindennapi emberi kapcsolataink szempontjából. A helyesen alkalmazott meseterápia segíthet a gyermek számára átkeretezni bizonyos eseményeket, hogy a másik szempontjából is értelmezni tudja a dolgokat, jobban megértse a másik fél tettének okát. Ezenkívül a mesék alternatívákkal is szolgálnak a gyermek különböző gondolataira, érzéseire és viselkedéses reakcióira. 

Az olvasás kifejezetten jótékony hatással van a gyermekek fejlődésére

A felnőttek esetében is egyaránt jótékony a módszer. Előfordul, hogy felnőtt fejjel sem vagyunk képesek egy másik perspektívából szemlélni életük történéseit. Olykor nem tudjuk szavakba önteni a lelkünkben dúló konfliktusokat, vagy szeretnénk találni hozzánk hasonló sorsú embereket. Néha pedig egészen egyszerűen csak arra van szükségünk, hogy felvidítsanak. Egy jó könyv vagy vers mindezekre megoldást nyújthat.

A fenti érvek alapján láthatjuk, hogy az olvasás amellett, hogy élvezetes elfoglaltság, megannyi jótékony hatással van az emberi pszichére. Az igazán sikeres emberek saját bevallásuk szerint minden nap szánnak időt az olvasásra. A rohanó hétköznapokban nehéznek érezhetjük, hogy időt szakítsunk erre, de elég, ha kis lépésekben kezdjük a változást és fokozatosan alakítunk ki új rutint. Reméljük, hogy cikkünk elolvasása után ti is nagyobb motivációval vágtok bele ebbe. Kellemes olvasást kívánunk!

Felhasznált irodalom:

Billington, J., Dowrick, C., Hamer, A., Robinson, J., & Williams, C. (2010). An investigation into the therapeutic benefits of reading in relation to depression and well-being. Liverpool: The Reader Organization, Liverpool Health Inequalities Research Centre.

Hughes, T. F., Chang, C.-C. H., Vander Bilt, J., & Ganguli, M. (2010). Engagement in Reading and Hobbies and Risk of Incident Dementia: The MoVIES Project. American Journal of Alzheimer’s Disease & Other Dementias, 25(5), 432–438.

Kidd, D. C., & Castano, E. (2013). Reading literary fiction improves theory of mind. Science, 342(6156), 377-380.

Rizzolo, D., Zipp, G. P., Stiskal, D., & Simpkins, S. (2009). Stress management strategies for students: The immediate effects of yoga, humor, and reading on stress. Journal of College Teaching & Learning (TLC), 6(8). 

Şimşek, Y., & Tekgül, N. (2019). Sleep Quality in Adolescents in Relation to Age and Sleep-related Habitual and Environmental Factors. adolescence, 2, 5-7. 

https://tarki.hu/tarki-konyves-kutatas-2020