A jelenbe zárt trauma – Miért nem szabadulhatunk meg tőle?

Vajon miért kezeli másképp az agy a traumatikus emlékeket, mint a sima negatív tapasztalatokat? Cikkünk bemutatja, hogy az agy milyen módon dolgozza fel ezeket az egyedülálló emlékeket, és miért különböznek lényegesen a többi negatív emléktől. Emellett feltárjuk a PTSD ókori gyökereit, és bemutatjuk a jelenleg elérhető tanácsadási lehetőségeket.

A PTSD egy olyan pszichés rendellenesség, melynek kialakulása egy jelentős stresszhelyzethez kötődik, amely súlyos szorongást váltott ki az érintett személyben. Továbbá fontos kiemelni, hogy az elszenvedőnek ebben a helyzetben nem volt védelme a traumatikus esemény bekövetkezése ellen. A PTSD súlyos következményekkel járhat, például magatartásbeli és élettani változásokkal, hosszan tartó és fájdalmas tünetekkel. Az egészségügyben dolgozók, a rendőrök, a katonák és a tűzoltók különösen ki vannak téve a PTSD kialakulás kockázatának.

Cikkünkből megtudhatod...

• Hogyan alakult a PTSD fogalma a történelem során?
• Mi történik és miért az agyunkban a traumáink feldolgozása során?
• Mit kezdhetünk a traumatikus emlékeinkkel?

Egy 2005-ös felmérés alapján elmondható, hogy az emberiség 50-60%-a esik át valamilyen traumatikus élményen. Egy másik tanulmány (2008) szerint ezek az események az elszenvedők 10-20%-ánál eredményezhetnek PTSD-t.

Egy 2021-es tanulmány szerint a PTSD tünetek megjelenése egyidős lehet az emberiséggel. Ugyanis több ókori mű is megfogalmazta a PTSD tipikus tüneteit, mint a visszatérő rémálmok, az alvászavarok, a bevillanó emlékek vagy a szorongásra és a pánikrohamokra utaló szimptómák. A történelem e szakaszában a tünetek megjelenését elsősorban a harcokban való részvétellel magyarázták. Például a Kr. e. 2100 körüli Gilgames-eposz is rávilágít Gilgames király belső küzdelmére, amelyet barátja több napig tartó haláltusájának végignézése okozott. A felbukkanó rémálmok és a betörő emlékképek hosszú ideig gyötörték az uralkodót. Ez az ókori leírás arra utal, hogy az emberi lélek törékenysége és a traumák hatása mindig is jelen volt történelmünk során.

Annak ellenére, hogy a traumafeldolgozás hosszú múltra tekint vissza, még ma is intenzíven kutatott terület.

A Nature Neuroscience című folyóiratban megjelent 2023-as tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy az agy másképp dolgozza fel a traumatikus élményeinket, mint a többi negatív emléket.

A tanulmány szerzői rávilágítanak arra, hogy a PTSD kezelése során figyelembe kell venni a különböző emléktípusok eltérő agyi feldolgozását, ami elősegítheti a hatékonyabb terápiás beavatkozások kidolgozását. E témakör relevanciája folyamatosan növekszik, ahogy egyre többet tudunk meg az agy komplex működéséről és a pszichológiai állapotok biológiai alapjairól. Ezen kutatások eredményei nem csupán elméleti jelentőségűek, hanem gyakorlati alkalmazásokkal is bírnak, például a PTSD kezelési módszereinek fejlesztése hozzájárulhat a betegek életminőségének javításához.

A tanulmány kutatói 28 olyan személy agyi aktivitását elemezték, akik PTSD-ben szenvedtek. A szakértők vizsgálatuk során összehasonlították az agy által generált jeleket traumatikus, nem traumatikus, szomorú és békés, pozitív emlékek visszahallgatásakor. Az eredmények alapján elmondható, hogy egy szomorú emlék felvételének visszahallgatása – mint egy szeretett személy halálának a története – aktivitást eredményezett a hippocampusban. Viszont ugyanez nem volt elmondható egy traumatikus emlék hallgatása esetén. Ebből – és sok hasonló összehasonlító vizsgálatból – a kutatók arra következtetnek, hogy más agyi területek felelnek a traumatikus emlékeinkért.

Az eredmények szerint a hátsó cinguláris kéreg aktivitása összefüggést mutatott a PTSD tüneteinek súlyosságával.

Az agyi terület aktivitása különösen azoknál a résztvevőknél volt jelentős, akik magasabb szintű PTSD tüneteket mutattak. Ez azt sugallja, hogy a hátsó cinguláris kéreg kulcsszerepet játszhat abban, hogy az agy hogyan dolgozza fel a traumás emlékeket.

Tehát a 2023-as tanulmánynak két fő megállapítása volt. Először is azt találták, hogy a traumás emlékek agyi feldolgozása eltérő lehet, ami arra utal, hogy a traumatikus emlékek egyedülálló módon jelennek meg az agyban. Másodszor pedig, kiderült, hogy a hippocampus és a hátsó cinguláris kéreg különböző módon kezelik a személyes emlékek érzelmi tartalmát.

A tanulmány további magyarázatokat is felvetett, hogy az agy vajon miért kezeli eltérően ezeket az emlékeket:

• Egyéni jelleg: Azok, akik PTSD-ben szenvednek, rendkívül részletes és személyes emlékeket alakíthatnak ki a traumás élményeikről. Ezek feldolgozása és tárolása eltérő úton történik, mert az agy felismeri a tapasztalataink egyedi és rendkívül jelentős tartalmát.
• Időtlen élmény: Az érintettek gyakran nem múltbeli eseményként élik meg a traumatikus emlékeket, hanem aktuális, jelen mentális élményként. Tehát az emlékek olyannak tűnhetnek, mintha most történnének, nem pedig a múltban.
• Elkerülés: Lehet, hogy a PTSD-s betegek tudatosan próbálnak nem gondolni vagy nem foglalkozni a traumatikus tartalmakkal, ami ellentmondásos agyi aktivitást eredményezhet.

Ezek alapján láthatjuk, hogy indokolt lehet traumatikus emlékeinkkel szakemberhez fordulni, ugyanis a tünetek egyre súlyosabb formákat ölthetnek terápiás kezelés nélkül. Fontos, hogy ezeket az élményeinket be tudjuk építeni az élettörténetünkbe emlékként, ezzel eltávolítva a múltbéli traumát a biztonságos jelentől.

Többek között a traumákkal foglalkozhatunk EMDR terápiás (Eye Movement Desensitization and Reprocessing) együttműködés során, a narratív terápia vagy éppen Kognitív Viselkedésterápia (CBT) keretében.

Amennyiben nincs lehetőségünk terápiába menni, ajánljuk a következő önsegítő tippeket:

• Támogató környezet megtalálása: Keressünk megértő füleket családtagoknál, barátoknál vagy támogató csoportoknál, akik felé meg tudunk nyílni.
• Relaxációs technikák gyakorlása: A mélylégzés, a meditáció, a jóga vagy a progresszív izomrelaxáció segíthetnek csökkenteni a stresszt és javítani az érzelmi állapotot.
• Naplóírás: A rendszeres írás segít mélyebben kapcsolódni önmagunkhoz és belső megéléseinkhez.
• Pozitív önbeszéd gyakorlása: Alakítsunk ki pozitív, önbizalmat növelő megerősítéseket. Amikor azon kapjuk magunkat, hogy negatív gondolatok árasztanak el bennünket, törekedjünk tudatosan derűlátóbb és motiválóbb mondatokra váltani.
• A jelen és a múlt tudatosítása: Mondjuk ki hangosan többször, hogy a múltbéli negatív esemény elmúlt, és a jelen biztonságos.

Ha viszont úgy érzed, további támogatásra van szükséged, fordulj Terápiás és Tanácsadó Központunk szakembereihez, akik pszichológiai tanácsadás keretein belül segítenek neked a nehézségekkel való megküzdésben és az egyensúly kialakításában.